Peter Brook
Ibsen első irodalmi próbálkozásait az 1848-as forradalmak ihlették
Százhúsz éve, 1906. május 23-án hunyt el Henrik Johan Ibsen norvég drámaíró, a 19. század második felének egyik legnagyobb színpadi szerzője, a Peer Gynt, a Nóra, a Kísértetek, A vadkacsa, a Hedda Gabler, a Solness építőmester és a Ha mi holtak feltámadunk alkotója.
Március 21-én történt
„A feladatunk, hogy amit továbbadunk, színpadi mű, festmény, zeneszám, bármi, értékes legyen, s ne legyen benne semmi hamisság” – fogalmazta a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő Cserna Antal színművész, akit többek között a Vígszínház, a PÁB Színház, a P-ART Színház és Thália Színház előadásaiban, valamint a Glamour, a Balekok és banditák, a Liza, a rókatündér és a Tibor vagyok, de hódítani akarok című filmekben láthattunk. Mindezek mellett alapító tagja a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekarnak, ahol énekel, gitározik és szaxofonozik.
Hol tartana Peter Brook nélkül a magyar színház?
Száz éve született Peter Brook angol rendező, aki nélkül nem tudnánk, hogy a színházhoz elég egy üres tér.
Március 21-én történt
1887-ben ezen a napon született a magyar avantgárd atyja, Kassák Lajos, aki autodidakta módon sajátította el a versírást és a festészetet is. A művészetről úgy gondolta, az része a társadalomnak, nem kifejezője, ezért önálló tevékenységként kell megállnia a helyét a világban, nem pedig tükörként szolgálnia.
Július 2-án történt
1936-ban ezen a napon született a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, Karinthy-gyűrűs magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja, Hofi Géza.
