történelem
Középpontban a középkor – Budavári séta a Magdolna-torony környékén
A budai Vár minden egyes köve, épülete, szobra, emléktáblája a történelmünkről mesél. Egyetlen, viszonylag épségben fennmaradt középkori eredetű tornya, a Magdolna-torony körüli séta pedig önmagában is felér egy történelemórával.
Gasztrotörténeti kiállítás az Aquincumi Múzeumban
Gasztrotörténeti kiállítás nyílt az Aquincumi Múzeumban. A régészeti kutatásokra épülő interaktív tárlat az őskor, a római és a népvándorlás kor konyhájába vezet.
Személyes kordokumentum Kolozsvártól Bukarestig és még azon is túl
Alföldi László közel harminc évig volt diplomata, és mindvégig romániai ügyekkel foglalkozott. A könyvhétre jelent meg Kolozsvártól Bukarestig – Egy magyar diplomata visszaemlékezései című kötete, amelyben nem mindennapi pályafutását tekinti át a történelmi események tükrében.
Kinga, a magyar királyné, aki Lengyelország és Litvánia védőszentje
1292. július 24-én halt meg Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia patrónája, a sóbányászok védőszentje.
130 éve született az utolsó etióp császár
Százharminc éve, 1892. július 23-án született Hailé Szelasszié, Etiópia utolsó, sorrendben 225. császára. Írtak róla lengyel regényt, és alakult a tiszteletére vallási mozgalom.
190 éve halt meg II. Napóleon, akiről Rostand színdarabot írt
Százkilencven éve, 1832. július 22-én halt meg II. Napóleon, Bonaparte Napóleon francia császár és Mária Lujza osztrák hercegnő gyermeke. A tragikus sorsú reichstadti hercegről Edmond Rostand írt drámát, ennek címéből ered a Sasfiók név.
A nándorfehérvári diadal emléknapja
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011. július 4-én az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
Raoul Wallenberg, a magyar zsidók megmentője 75 éve halt meg
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint hetvenöt éve, 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki a vészkorszakban magyar zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Wallenberg 1945. január 17-én tűnt el, szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen.
Film készült 56 elfeledett hőseiről – Kamerák elé álltak a mecseki láthatatlanok
Három mecseki láthatatlan, Tésenyi Ferenc, Lux Antal és Farkas József állt kamerák elé, hogy felidézzék az 1956-os forradalomban vállalt, heroikus kitartásról és elszántságról tanúskodó szerepüket. Cs. Nagy Sándor Láthatatlanok című dokumentumfilmjének országszerte több bemutatója volt.
Bemutatták Schmidt Mária új esszékötetét
Bemutatták Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész új, Korszakhatáron címet viselő esszékötetét szerdán a Terror Háza Múzeumban.
Százéves a Székely himnusz – Egy dal diadalmenete a beavatási szertartásoktól a stadionokig
Száz éve Óbudán, az aquincumi amfiteátrumban csendült fel először Csanády György és Mihalik Kálmán közös szerzeménye, amely később Székely himnusz néven vált közismertté. A székelyek számára jelképes jelentőségű alkotás idén januárban vált a Magyar Értéktár részévé, és Werner Gábor karmester jóvoltából, az MTVA közreműködésével nemrég elkészült a hivatalos partitúrája és hangfelvétele. Milyen körülmények között született a mű, hogyan vált egyszerű „kantátából” himnusszá? Ennek jártunk utána.
Sorsfordító címmel nyílt virtuális családtörténeti kiállítás
Sorsfordító címmel nyílt virtuális családtörténeti kiállítás a Múzeumok majálisán. A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, vasárnaptól elérhető interaktív tárlatában 17. és 18. századi emberek sorsába bújhatnak a látogatók.
„Négyéves korom óta elbűvölt a hadtörténelem” – Betekintés Somogyi Győző világába
Az utolsó salföldi paraszt – így nevezte magát egyszer egy interjúban Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus- és festőművész. A fővárosból vidékre költözött, szintén képzőművész hitvesével együtt sajátos életformát alakított ki választott településén.
A nők útja a parlamentbe – A magyar feminizmus nyomában
A Sétaműhely tematikus sétáján, a pesti Belváros szívében ismert helyszínek és ismeretlen emlékhelyek felkeresésével elevenítettük fel a női egyenjogúságért vívott küzdelem jelentősebb állomásait.
A magyar filmművészet huszárjai
Noha a filmművészet „lekéste” a huszárság fénykorát, filmtörténetünket mégis végigkísérte a magyar huszár motívuma. Az egymás után következő, politikai és művészi törekvéseikben jelentősen eltérő korszakok mind a maguk módján formálták, alakították ezt a klasszikus férfierényt megtestesítő figurát.
Egy posztmodern gondolkodó a Kr. u. 1. századból
Jókai Mórnak van egy méltatlanul keveset emlegetett regénye, az Egy hírhedett kalandor a XVII. századból. Most sem fogjuk többet emlegetni, ugyanis ebben az írásban nem Jókairól lesz szó, de még csak nem is hírhedett kalandorokról. Amiben hősünk hasonlít Jókai regényére, hogy a szűkebb tudományon kívül méltatlanul keveset emlegetik.