történelem
Többes számban
A második világháború eseményeit a legtöbben kívülről fújják, ismerik a fontosabb csatákat, dátumokat. Számos dokumentumfilm, irodalmi mű, kiállítás dolgozta már fel a második világháború borzalmait. De mi a helyzet az első nagy világégéssel? Erről az időszakról és a frontvonalon túliak életéről rendezett kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum Többes számban címmel.
Regénybe zárt sorsok
Miként keverednek a történelmi alkotásokban a fikciós és a valós elemek? Hogyan nézett ki valójában Báthory Anna vagy Lorántffy Zsuzsanna? A róluk készült portrékat mennyire befolyásolta az utókor? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Ugron Zsolna író és Várkonyi Gábor történész a Regénybe zárt sorsok | Erdélyi protestáns nagyasszonyok című beszélgetésen, melyet november 4-én tartottak a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A náci műkincsrablás nyomában
Az örökösök és közintézmények összefogásával nyilvános online adatbázist fejlesztettek Németországban az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablás, a legendás Mosse-gyűjtemény ügyének feltárására. A néhai berlini lapkiadó, Rudolf Mosse több ezer darabból álló műgyűjteményének sorsát május 2-ától lehet kutatni az új portál segítségével.
Különleges leletre bukkantak
Régészeti és történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű leletegyüttesre bukkantak a debreceni Déri Múzeum régészei Derecske határában. A sírban egy férfi, egy nő, egy 10–14 év körüli és egy 1,5–2 éves gyerek csontvázára bukkantak, akiket a római császárkori szarmatáknál jellemző módon, háton fekvő, nyújtott pózban, dél-északi tájolással helyeztek el.
Az ókeresztény freskók titkai
Vajon milyenek voltak az első keresztény tematikájú festmények? Milyen céllal és hova készültek? És vajon miként ábrázolták a korai időszakban Jézust? Bár az ókeresztény katakombák földalatti termei nem olyan pazaron díszítettek, mint a ma ismert bazilikák, dómok vagy templomok belső terei, mégis olyan megkapó a freskók egyszerűsége, hogy azonnal visszarepítenek a II–IV. századba.
Visszaemlékezés a Kádár-korra
A fiatalokat, az 1980 után születetteket szólítja meg Kiss Gy. Csaba frissen megjelent, Harminc év után 1987. Személyes történelem című kötete. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója közvetlen hangnemben, saját élményein keresztül szól az 1986–’87 közötti időszakról, a Kádár-kor kommunista diktatúrájáról, az ellenzék megosztottságáról, a szovjet megszállásról. A bemutatón Kovács Dávid egyetemi docens beszélgetett az íróval.
A nézettség önmagában nem érték
Mi lehet az oka annak, hogy nem születik elég történelmi film hazánkban? És miként lehetne orvosolni ezt a problémát? Erről beszélgettünk Deák-Sárosi László (PhD) filmesztétával, aki elmondta: „történelmi, de bármilyen más típusú filmet is csak a közösségek iránti felelősségtudattal szabad készíteni, vagyis kizárólag úgy, hogy elfogadjuk: nem mondhatunk, mutathatunk akármit az embereknek”.
Miért süllyedt el a Titanic?
Folytatjuk a Titanic-kiállításról szóló beszámolónkat: sorozatunk második részében egyre mélyebre merülünk az „álmok hajójának” történetében. A kihelyezett használati tárgyak és a híres óceánjáró egykori alkatrészei borzongatóan valóságossá teszik dr. Elter Tamás tengerkutatási szakíró szavait, aki most a süllyedés okairól, a roncs kutatásáról és a magyar utasokról mesélt nekünk.
Tanuljunk filmekből történelmet!
A filmkészítők – különösen a hollywoodi mesterek – szeretik a történelmet. Ezt akár az idei Oscar-mezőny is jól példázza: a Számolás joga, a Kerítések és A fegyvertelen katona is a jelöltek között volt. Ez pedig nem véletlen, sőt megszívlelendő, hiszen a történelemből tanulhatjuk a legtöbbet arról, kik vagyunk és merre tartunk. És tanulni filmekből is lehet!
Elsöprő kisebbség
Gerő András tanulmánykötete 1988-ban jelent meg. Bár már jóval korábban készen állt a kiadásra, nem tartották kellően rendszerhűnek, így a publikálásról szó sem lehetett. A most megjelent második, bővített kiadás a magyar népképviselettel foglalkozik a Monarchia idején és olyan meglepő következtetéseket von le, melyek még a mai politikai viselkedéskultúrára is kihatnak.
Történelem nélkül nincs nemzet
Egy rendszergazda, aki szabadidejében nagysikerű történelmi regényeket ír. Aki gyerekkorában tízszer is elolvasta az Egri csillagokat és annyi könyvet vett a kezébe, hogy kétszáz százalékkal emelte az osztály olvasási átlagát. Egy igazi lokálpatrióta, aki Anjou-sorozatával büszkévé tette Öcsöd nagyközség minden lakóját. Csikász Lajossal beszélgettünk.
Indul a Tatai Patara
Idén ünnepeli jubileumát a Tatai Patara 1597 című történelmi fesztivál. A kerek évfordulóra izgalmas programokkal várják az érdeklődőket a tatai várban és az Esterházy-téren május 19-től. A hagyományőrző fesztivál minden évben pontosan rekonstruálja az 1597-es sikeres tatai ostromot és gróf Pálffy Miklós komáromi főkapitány hadicselét, mellyel sikeresen visszavették a várat.