történelem
Együtt: magyarok és nemzetiségek
A budai Várban található Magyar Nemzeti Levéltár július 12-től a Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című tárlattal várja a közönséget. A kiállítás a magyarság ezeréves történetén keresztül mutatja be kapcsolatunkat az idegen etnikumokkal, és azt, hogyan váltották egymást a békés és a háborús, a bajtársias és az ellenséges időszakok. INTERJÚ
Titkos, 19. századi naplót találtak
Egy alpesi francia falu kastélyának padlódeszkáira írta titkos naplóját egy 19. századi ács. Az őszinte feljegyzésekből kirajzolódik az egykori falusiak élete. A különleges naplót a Picomtal kastély új tulajdonosai találták meg, amikor felújították az épület emeleti szobáit. A ceruzás írás a padlólapok alsó felén rejtőzött, így azt csak a deszkák felszedésekor lehetett észrevenni.
Tudj meg mindent a régészetről!
Országszerte 24 városban szerveznek programokat a régészet napja alkalmából. Múzeumok, egyetemek és kutatóintézetek nyitják meg raktáraikat az érdeklődők előtt május 26-án. Ezen a napon többek között kiderül az is: mit nem szabad elhinni a Trónok harcának vagy a Vikingeknek? Milyen programokból érdemes válogatni a fővárosban és vidéken? Összegyűjtöttük a legizgalmasabbakat!
Ismeretlen katonasorsok
Második világháborús tömegsírt találtak a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A hat elesett katona nemzetiségét egyelőre nem tudni, a mellettük talált tárgyak jövőbeni sorsa pedig kérdéses. Ugyanakkor nincs szó régészeti ásatásról, hiszen ez kegyeleti feltárás – árulta el a Kultúra.hu-nak dr. Simonyi Erika főmuzeológus, régész.
Többes számban
A második világháború eseményeit a legtöbben kívülről fújják, ismerik a fontosabb csatákat, dátumokat. Számos dokumentumfilm, irodalmi mű, kiállítás dolgozta már fel a második világháború borzalmait. De mi a helyzet az első nagy világégéssel? Erről az időszakról és a frontvonalon túliak életéről rendezett kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum Többes számban címmel.
Regénybe zárt sorsok
Miként keverednek a történelmi alkotásokban a fikciós és a valós elemek? Hogyan nézett ki valójában Báthory Anna vagy Lorántffy Zsuzsanna? A róluk készült portrékat mennyire befolyásolta az utókor? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Ugron Zsolna író és Várkonyi Gábor történész a Regénybe zárt sorsok | Erdélyi protestáns nagyasszonyok című beszélgetésen, melyet november 4-én tartottak a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A náci műkincsrablás nyomában
Az örökösök és közintézmények összefogásával nyilvános online adatbázist fejlesztettek Németországban az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablás, a legendás Mosse-gyűjtemény ügyének feltárására. A néhai berlini lapkiadó, Rudolf Mosse több ezer darabból álló műgyűjteményének sorsát május 2-ától lehet kutatni az új portál segítségével.
Különleges leletre bukkantak
Régészeti és történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű leletegyüttesre bukkantak a debreceni Déri Múzeum régészei Derecske határában. A sírban egy férfi, egy nő, egy 10–14 év körüli és egy 1,5–2 éves gyerek csontvázára bukkantak, akiket a római császárkori szarmatáknál jellemző módon, háton fekvő, nyújtott pózban, dél-északi tájolással helyeztek el.
Az ókeresztény freskók titkai
Vajon milyenek voltak az első keresztény tematikájú festmények? Milyen céllal és hova készültek? És vajon miként ábrázolták a korai időszakban Jézust? Bár az ókeresztény katakombák földalatti termei nem olyan pazaron díszítettek, mint a ma ismert bazilikák, dómok vagy templomok belső terei, mégis olyan megkapó a freskók egyszerűsége, hogy azonnal visszarepítenek a II–IV. századba.
Visszaemlékezés a Kádár-korra
A fiatalokat, az 1980 után születetteket szólítja meg Kiss Gy. Csaba frissen megjelent, Harminc év után 1987. Személyes történelem című kötete. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója közvetlen hangnemben, saját élményein keresztül szól az 1986–’87 közötti időszakról, a Kádár-kor kommunista diktatúrájáról, az ellenzék megosztottságáról, a szovjet megszállásról. A bemutatón Kovács Dávid egyetemi docens beszélgetett az íróval.
A nézettség önmagában nem érték
Mi lehet az oka annak, hogy nem születik elég történelmi film hazánkban? És miként lehetne orvosolni ezt a problémát? Erről beszélgettünk Deák-Sárosi László (PhD) filmesztétával, aki elmondta: „történelmi, de bármilyen más típusú filmet is csak a közösségek iránti felelősségtudattal szabad készíteni, vagyis kizárólag úgy, hogy elfogadjuk: nem mondhatunk, mutathatunk akármit az embereknek”.
Miért süllyedt el a Titanic?
Folytatjuk a Titanic-kiállításról szóló beszámolónkat: sorozatunk második részében egyre mélyebre merülünk az „álmok hajójának” történetében. A kihelyezett használati tárgyak és a híres óceánjáró egykori alkatrészei borzongatóan valóságossá teszik dr. Elter Tamás tengerkutatási szakíró szavait, aki most a süllyedés okairól, a roncs kutatásáról és a magyar utasokról mesélt nekünk.