történelem
Ezek az érmék rólunk mesélnek
Világviszonylatban is különleges éremkollekciót és technológiatörténeti áttekintést mutat be a Nemzeti Múzeum és a BÁV Reprezentáció & technológia című tárlata.
Milyen kapcsolat volt az MTA és a Nemzeti Múzeum között a 19. században?
Az MTA és a Magyar Nemzeti Múzeum kapcsolata a 19. században a címe az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia május 6-i előadásának, amelyen a gróf Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István által alapított két intézmény kapcsolatát ismerhetik meg az érdeklődők.
Időutazás óvodásoknak a Magyar Nemzeti Múzeumban
Elsősorban nagycsoportosoknak szól május 6-án az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumnyitogató – Óvodások napja a Magyar Nemzeti Múzeumban című rendezvénye, ahol a gyerekek időutazást tehetnek különböző történelmi korszakokba, átélhetik a múlt csodáit, felfedezhetik a történelem hőseit és a legendák szereplőit.
Hogyan került egy vértanú szent a kocsmai reklámra?
Szent Flórián katonatisztek leszármazottja volt, maga is szolgált a római légióban. A Diocletianus császár által halálra ítélt keresztény vértanú a tűzoltók és a serfőzők védőszentje.
Az egyik Esterházy bukott a lovakon, de a másik behozta a focit
1925 májusában, amikor Hindenburg a weimari köztársaság birodalmi elnöke lett, Bulgáriában pedig végrehajtották Európa utolsó nyilvános kivégzését, a magyar filmhíradó lóversenyről, motoros hegyi bajnokságról és egy balul sikerült üzleti vállalkozásról tudósított. Megjelent a Ma 100 éve – Régi idők híradói sorozat májusi része.
Goebbels propagandája volt a Harmadik Birodalom igazi csodafegyvere
Nyolcvan éve, 1945. május 1-jén követett el öngyilkosságot a szovjet hadsereg által ostromlott Berlinben, a Birodalmi Kancellária kertjében Joseph Goebbels, a náci Harmadik Birodalom propagandájának irányítója.
Landerer Lajosnak a Kossuth-bankók nyomtatásában is kulcsszerepe volt
Kétszázhuszonöt éve, 1800. május 1-jén született Pozsonyban Landerer Lajos, akinek pesti nyomdájában, a forradalmi ifjúság által lefoglalt gépeken készültek 1848. március 15-én a szabad magyar sajtó első termékei, a Nemzeti dal és a 12 pont.
A nemzetiségi térképektől a párizsi békekonferenciáig
Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban április 29-én a Múzeumakadémia sorozat következő programjaként, A nemzetiségi térképektől a párizsi békekonferenciáig címmel előadást tart az intézmény két történésze, Balahó Zoltán és Gál Vilmos.
Mussolini kivégzése Hitler öngyilkosságához is nagyban hozzájárulhatott
Nyolcvan éve, 1945. április 28-án végezték ki olasz partizánok a menekülő Benito Mussolini olasz fasiszta diktátort. A Római Birodalom nagyságának helyreállításáról álmodozó duce kivégzésének híre egyes történészek szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Adolf Hitler öngyilkosságot kövessen el.
Az Aranybulla a magyar jogfejlődés egyik legfontosabb állomása volt
Az Országgyűlés 2022. november 22-én fogadta el a 2022. évi XLVI. törvényt, amely az 1222-ben kiadott Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg, és április 24-ét az Aranybulla napjává nyilvánította. A jogszabály az Aranybullát az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumaként méltatja.
Bronzkori háztartások megismerésére kapott támogatást a Magyar Nemzeti Múzeum régésze
A kutatás középpontjában az őskori háztartások működésének vizsgálata áll Százhalombatta-Földvár középső bronzkori tell településének példáján keresztül.
Le akarták csapolni a Balatont, de Jókai meglátta benne a kincset
Balatonfüred neve összeforrt Jókai Mórral, de vajon valóban a hírességek tették naggyá a fürdőhelyet? A történeti források mást mondanak.
Szegeden tárulnak fel az Altamira-barlang titkai
Időutazásra hív a Móra Ferenc Múzeum: a jégkorszakot bemutató kiállításra negyvenezer éves leletek is érkeznek, köztük Franciaországban feltárt fúrók és bőrvakarók.
Az emberáldozatoktól a vadászrítusokig
Az áldozatok kultúrtörténete a gyerekek feláldozásától a házak alapjaiban elhelyezett kakascsontokton keresztül a leölt bálnát békíteni akaró vadászrítusokig.
Húsvétkor megnyitja kapuit a Salamon-torony
Kiváló programot kínál minden korosztálynak a húsvéti hosszú hétvégére Visegrádon az MNMKK MNM Alsóvár – Salamon-torony, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának kiállítóhelye. A Salamon-torony ugyanis húsvétkor megnyitja kapuit a látogatók előtt, akik április 18 és 21. között reggel 9-től délután 17 óráig kereshetik fel a Dunakanyar gyöngyszemét.
Hogyan temetkeztek a középkori Magyarországon?
Régészeti feltárások, tárgyi hagyaték és irodalmi adatok alapján mutatja be a középkori Magyar Királyság lakóinak temetőit, temetkezési szokásait az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia április 15-i előadása, ahol Ritoók Ágnes régész várja majd az érdeklődőket.