A vikingek nem hordtak szarvas sisakot, és fürödtek is

Nem minden viking volt szőke és kék szemű, és extrémen erőszakos sem. Viszont ötszáz évvel Kolumbusz előtt eljutottak az amerikai kontinensre.

Stockphoto - Harcos - Viking - Skandinávia. Fotó: Shutterstock
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

A vikingekről rengeteg tévhit él a köztudatban, amelyek nagy része a 19. századi romantikus vagy egzotikus művészi ábrázolásokból származik, ilyen például a szarvas sisakos harcos képe. Valójában sem szarvakat, sem szárnyakat nem viseltek a sisakjaikon; ez az elképzelés Carl Emil Doepler német művész Wagner operáihoz tervezett jelmezeiből ered, és a hollywoodi filmek is tovább erősítették ezt a mítoszt.

Egy másik gyakori, ám valószínűleg hamis történet az úgynevezett vérsas kivégzés, amelyet néhány középkori forrás említ. Ezek szerint a vikingek az ellenség bordáit hátrafelé felnyitották, majd a tüdejét kihúzták, viszont a régészet nem találta ennek nyomát, és sok kutató szerint csak dramatizált legenda lehetett.

A vikingeket gyakran kizárólag fosztogatóként emlegetik, de valójában kereskedők és felfedezők is voltak. Bizánctól Észak-Amerikáig terjedt a hatókörük, és például az új-fundlandi L'Anse aux Meadows telep bizonyítja, hogy

ötszáz évvel Kolumbusz előtt eljutottak az amerikai kontinensre.

De a különösen erőszakos vikingek képe is torz. Bár valóban harciasak voltak, a kor más népei sem voltak békésebbek, a középkori Európában ugyanis a háborúskodás általános volt. Szintén tévhit, hogy minden viking szőke és kék szemű volt. A legújabb DNS-vizsgálatok kevert származást mutatnak: sokuknak déli, szláv vagy akár számi ősei is lehettek. Tehát a viking nem faji, hanem kulturális közösséget jelölt. Az is hamis kép, hogy a vikingek piszkosak lettek volna. A régészeti leletek szerint nagy figyelmet fordítottak a tisztálkodásra: fésűt, csipeszt, fülkanalat, sőt szappant is használtak, és naponta mostak.

A kereszténység térhódítását is gyakran úgy ábrázolják, mintha az szelídítette volna meg a vikingeket. Bár sokan valóban áttértek a keresztény hitre – például Kékfogú I. Harald dán király –, az erőszakos viselkedés ettől nem szűnt meg. Keresztény vikingek is követtek el tömegmészárlásokat, így a „megszelídülés” inkább vallási propagandának tűnik, mint valós történelmi folyamatnak.

A vikingek valójában sokkal összetettebb, kulturálisan gazdagabb és kevésbé karikatúraszerű nép voltak, mint ahogyan azt a hagyományos mítoszok mutatják.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Berényi Anna: A sebesültek sem hitték, hogy egy nő képes ezt a feladatot ellátni

Kossuth Zsuzsanna története egybefonódott Magyarország történetével egy kritikus pár évben. Ha az ő történetét nem tartjuk életben, a nemzet történetéből is elveszítünk egy fontos darabot.

Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is

Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.

Minden átkelés hídavatás – 150 éves a Margit híd

1876. április 30-án avatták fel a főváros második állandó hídját, a Margit hidat. Különleges építmény ez a maga szigeti leágazásával. Kissé ferde és elágazó, mint a történelem.

A francia–magyar nemes, aki Habsburg hadvezérként kiűzte a törököket Magyarországról

Kétszázkilencven éve, 1736. április 21-én halt meg Savoyai Jenő (Eugene-Francois de Savoie, Eugen von Savoyen) herceg, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére, a török kiűzője Magyarországról.