Huszonhét dollárért vettek egy nyolcszáz éves kincset

Egy véletlennek köszönhetően derült ki, hogy a Harvard 27,50 dollárért vásárolt másolata valójában egy több mint nyolcszáz éves, eredeti Magna Carta.

A Magna Carta a Herefordi Székesegyházban. Fotó: shutterstock
A Magna Carta a herefordi székesegyházban. Fotó: Shutterstock

Egy közel nyolcszáz éves, rendkívül ritka Magna Carta-példányra bukkantak a Harvard Egyetem jogi karának online archívumában, méghozzá véletlenül. A dokumentumot még 1946-ban vásárolták meg egy aukción 27,50 dollárért, abban a hitben, hogy egy 14. századi másolatot szereztek be. Most azonban kiderült, hogy az irat nem másolat, hanem egy eredeti példány, amely 1300-ban, I. Edward angol király uralkodása idején készült.

A felfedezés David Carpenter, a King's College London középkorkutató professzorának köszönhető, aki digitális archívumokat böngészve bukkant rá a dokumentumra. Elmondása szerint eredetileg csak néhány nem hivatalos példányt keresett, amikor felfedezte a Harvard kéziratgyűjteményének 172-es számú darabját. Miután felismerte a kézírás stílusát és az Edwardus kezdőbetűt, felkereste kollégáját, Nicholas Vincentet az East Angliai Egyetemről, aki megerősítette a dokumentum hitelességét.

A Magna Carta a nyugati jogrend egyik alappillére, elsőként rögzítette, hogy még az uralkodó sem állhat a törvények felett. A most felfedezett példány az egyik abból a mindössze hét eredeti dokumentumból, amely az 1300-as kiadásból fennmaradt.

A dokumentum hitelességét több tényező is megerősítette: a kézírás, a papír méretei, valamint az, hogy az ultraviola-vizsgálat során egyezéseket találtak a szövegben más, már hitelesített példányokkal.

A Harvard Law School elismeréssel nyilatkozott a brit kutatók munkájáról, kiemelve, hogy az eset remek példája annak, milyen érték rejlik a történelmi gyűjtemények digitális megnyitásában. A felfedezést júniusban egy külön ünnepségen is megünneplik, és a dokumentum valószínűleg közszemlére kerül majd, mint a Harvard egyik legértékesebb kincse.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.

Ötszáz éve szenvedtünk történelmi vereséget a törököktől Mohácsnál

Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csata, amely fordulópontot jelentett a magyar történelemben. A két nagyhatalom közé ékelt, meggyengült Magyarország hamarosan két, majd három részre szakadt. Mohács a nemzeti tudatba „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” vonult be.

A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte

Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.

Az építészek szerint nem őszinte szerkezet, kategóriájában mégis az egyik legszebb a Szabadság híd

Addig lopta ki valaki belőle az eredetileg Ferenc József által elhelyezett díszszegecset, mígnem inkább kivették belőle azt. Néhány éve majdnem betiltották a villamosforgalmat rajta, és időről időre bulihelyszínné válik. Nyolcvan éve adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat.