Egy közel nyolcszáz éves, rendkívül ritka Magna Carta-példányra bukkantak a Harvard Egyetem jogi karának online archívumában, méghozzá véletlenül. A dokumentumot még 1946-ban vásárolták meg egy aukción 27,50 dollárért, abban a hitben, hogy egy 14. századi másolatot szereztek be. Most azonban kiderült, hogy az irat nem másolat, hanem egy eredeti példány, amely 1300-ban, I. Edward angol király uralkodása idején készült.
A felfedezés David Carpenter, a King's College London középkorkutató professzorának köszönhető, aki digitális archívumokat böngészve bukkant rá a dokumentumra. Elmondása szerint eredetileg csak néhány nem hivatalos példányt keresett, amikor felfedezte a Harvard kéziratgyűjteményének 172-es számú darabját. Miután felismerte a kézírás stílusát és az Edwardus kezdőbetűt, felkereste kollégáját, Nicholas Vincentet az East Angliai Egyetemről, aki megerősítette a dokumentum hitelességét.
A dokumentum hitelességét több tényező is megerősítette: a kézírás, a papír méretei, valamint az, hogy az ultraviola-vizsgálat során egyezéseket találtak a szövegben más, már hitelesített példányokkal.
A Harvard Law School elismeréssel nyilatkozott a brit kutatók munkájáról, kiemelve, hogy az eset remek példája annak, milyen érték rejlik a történelmi gyűjtemények digitális megnyitásában. A felfedezést júniusban egy külön ünnepségen is megünneplik, és a dokumentum valószínűleg közszemlére kerül majd, mint a Harvard egyik legértékesebb kincse.
A cikk forrása itt olvasható.
