Huszonhét dollárért vettek egy nyolcszáz éves kincset

Egy véletlennek köszönhetően derült ki, hogy a Harvard 27,50 dollárért vásárolt másolata valójában egy több mint nyolcszáz éves, eredeti Magna Carta.

A Magna Carta a Herefordi Székesegyházban. Fotó: shutterstock
A Magna Carta a herefordi székesegyházban. Fotó: Shutterstock

Egy közel nyolcszáz éves, rendkívül ritka Magna Carta-példányra bukkantak a Harvard Egyetem jogi karának online archívumában, méghozzá véletlenül. A dokumentumot még 1946-ban vásárolták meg egy aukción 27,50 dollárért, abban a hitben, hogy egy 14. századi másolatot szereztek be. Most azonban kiderült, hogy az irat nem másolat, hanem egy eredeti példány, amely 1300-ban, I. Edward angol király uralkodása idején készült.

A felfedezés David Carpenter, a King's College London középkorkutató professzorának köszönhető, aki digitális archívumokat böngészve bukkant rá a dokumentumra. Elmondása szerint eredetileg csak néhány nem hivatalos példányt keresett, amikor felfedezte a Harvard kéziratgyűjteményének 172-es számú darabját. Miután felismerte a kézírás stílusát és az Edwardus kezdőbetűt, felkereste kollégáját, Nicholas Vincentet az East Angliai Egyetemről, aki megerősítette a dokumentum hitelességét.

A Magna Carta a nyugati jogrend egyik alappillére, elsőként rögzítette, hogy még az uralkodó sem állhat a törvények felett. A most felfedezett példány az egyik abból a mindössze hét eredeti dokumentumból, amely az 1300-as kiadásból fennmaradt.

A dokumentum hitelességét több tényező is megerősítette: a kézírás, a papír méretei, valamint az, hogy az ultraviola-vizsgálat során egyezéseket találtak a szövegben más, már hitelesített példányokkal.

A Harvard Law School elismeréssel nyilatkozott a brit kutatók munkájáról, kiemelve, hogy az eset remek példája annak, milyen érték rejlik a történelmi gyűjtemények digitális megnyitásában. A felfedezést júniusban egy külön ünnepségen is megünneplik, és a dokumentum valószínűleg közszemlére kerül majd, mint a Harvard egyik legértékesebb kincse.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Brando, Elvis és Camus: 1956 különös kapcsolódásai a művészettel

Az 1956-os forradalom első hete, az október 23-tól október 30-ig tartó időszak egy reményekkel és drámai fordulatokkal teli ív. A hét nap igézetében kiválasztottunk hét különös tényt, amelyek a forradalom és a kultúra világát kötik össze.

Időutazás az 1956-os forradalom és szabadságharc hét fontos budapesti helyszínén

Idén hetven éve, október 23-án kezdődött Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc, melynek évfordulóján időutazást teszünk a magyar nép szabadságküzdelmének hét fontos fővárosi helyszínén, felelevenítve mindazokat az eseményeket, amelyek a Bem téren, a Magyar Rádiónál, a Kossuth téren, a Sztálin-szobornál, a Köztársaság téren, a Corvin közben és a Móricz Zsigmond körtéren történtek.

Hírmozaik – október 21.

Táncművészeti performansszal zárul a szentendrei Művésztelep 100, novemberben érkeznek az új Kajla-útlevelek, új pályázatokat ír ki az NKA.

Alapjaiban írhatja felül a Jagellókról alkotott képünket a Nemzeti Múzeum kiállítása

A 2026. november 24. és 2027. április 4. között látogatható Fény/Törés – A Jagellók Mohácsig (1490–1526) című időszaki kiállítás egy gazdaságilag gyarapodó, kulturálisan virágzó és az európai vérkeringésbe szorosan integrált Magyarországot mutat be 53 különböző külföldi és hazai intézménytől kölcsönzött 330 tárgyon keresztül.