Huszonhét dollárért vettek egy nyolcszáz éves kincset

Egy véletlennek köszönhetően derült ki, hogy a Harvard 27,50 dollárért vásárolt másolata valójában egy több mint nyolcszáz éves, eredeti Magna Carta.

A Magna Carta a Herefordi Székesegyházban. Fotó: shutterstock
A Magna Carta a herefordi székesegyházban. Fotó: Shutterstock

Egy közel nyolcszáz éves, rendkívül ritka Magna Carta-példányra bukkantak a Harvard Egyetem jogi karának online archívumában, méghozzá véletlenül. A dokumentumot még 1946-ban vásárolták meg egy aukción 27,50 dollárért, abban a hitben, hogy egy 14. századi másolatot szereztek be. Most azonban kiderült, hogy az irat nem másolat, hanem egy eredeti példány, amely 1300-ban, I. Edward angol király uralkodása idején készült.

A felfedezés David Carpenter, a King's College London középkorkutató professzorának köszönhető, aki digitális archívumokat böngészve bukkant rá a dokumentumra. Elmondása szerint eredetileg csak néhány nem hivatalos példányt keresett, amikor felfedezte a Harvard kéziratgyűjteményének 172-es számú darabját. Miután felismerte a kézírás stílusát és az Edwardus kezdőbetűt, felkereste kollégáját, Nicholas Vincentet az East Angliai Egyetemről, aki megerősítette a dokumentum hitelességét.

A Magna Carta a nyugati jogrend egyik alappillére, elsőként rögzítette, hogy még az uralkodó sem állhat a törvények felett. A most felfedezett példány az egyik abból a mindössze hét eredeti dokumentumból, amely az 1300-as kiadásból fennmaradt.

A dokumentum hitelességét több tényező is megerősítette: a kézírás, a papír méretei, valamint az, hogy az ultraviola-vizsgálat során egyezéseket találtak a szövegben más, már hitelesített példányokkal.

A Harvard Law School elismeréssel nyilatkozott a brit kutatók munkájáról, kiemelve, hogy az eset remek példája annak, milyen érték rejlik a történelmi gyűjtemények digitális megnyitásában. A felfedezést júniusban egy külön ünnepségen is megünneplik, és a dokumentum valószínűleg közszemlére kerül majd, mint a Harvard egyik legértékesebb kincse.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Vasvári Pál nem történészként írta be a nevét a történelembe

Kétszáz éve, 1826. július 14-én született Vasvári Pál politikus, író, történész, a márciusi ifjak egyik vezéralakja, aki kulcsszerepet játszott a 12 pont véglegesítésében és a március 15-i forradalom megszervezésében, és az elsők között követelte a nemzeti honvédsereg megszervezését.

Rekord a múzeumi kasszáknál, a legendás falikárpit mindenkit bezsongatott

A bayeux-i kárpitot először és feltételezhetően utoljára láthatja a nagyközönség Franciaország határain kívül, ez a különleges körülmény pedig a jegyeladásban is visszaköszön.

Hírmozaik – június 21.

Visszatér a Hadtörténeti Múzeum a budai Várba, Kolozsváron díjazták Holtai Gábor filmjét,

Berényi Anna: A sebesültek sem hitték, hogy egy nő képes ezt a feladatot ellátni

Kossuth Zsuzsanna története egybefonódott Magyarország történetével egy kritikus pár évben. Ha az ő történetét nem tartjuk életben, a nemzet történetéből is elveszítünk egy fontos darabot.