tudomány
Az ezredforduló előtt alig ismerték ezt az állatot, idén az év emlősének választották
A magyar szöcskeegeret választotta 2025-ben az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.
A mesterséges intelligencia dönti el, mi a tiltott, tűrt és támogatott
Már félmillió magyart korlátozhatott a Facebook, miközben az online óriásplatformok tartalom- és fiókmoderálási szabályai gyakorlatilag átláthatatlanok – egyebek mellett erre mutatott rá egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült friss tanulmány. A kutatás a Facebook és a YouTube vonatkozó gyakorlatát és szabályzatait elemezve azt vizsgálta, hogyan korlátozzák a nagy platformszolgáltatók a felhasználókat.
Nőket is temettek el fegyverekkel a honfoglalás korában
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás kori Kárpát-medencéből, a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó leletet a feltáráskor férfinak vélték.
Mi a közös a nyilvános illemhelyekben, a Lyme-kórban és a sünökben?
Csaknem 60 ország mintegy 160 vezető nemzetközi szakértője három évig dolgozott azon a jelentésen, amelyben arra kerestek válaszokat, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a világ környezeti és társadalmi válságai.
A semmi fotózása, avagy mi volt egykor ikonikus épületeink helyén?
A Fortepan fotóarchívuma nemcsak a város meghatározó épületeiről őriz fotókat, de annak az emlékét is, hogy mi volt a helyükön, mielőtt megépültek volna.
Sürgetik a favágókat a madárvédők
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményben hívja fel az önkormányzati és állami szervek, kivitelezők és a lakosság figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek március-áprilistól veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.
A mocsári nőszőfűt választották az év vadvirágának
Az idén szakmai kuratórium választotta meg az év vadvirágát.
Ipari szinten inaktiválják a vírusokat Pécsett
Új korszak nyílik a járványok elleni védekezésben: az UV-inaktiváción alapuló technológia ipari szintre emelése olyan megoldást kínál, amely forradalmasíthatja a vírusok elleni kutatási és fejlesztési munkákat, miközben jelentősen növeli a virológiai és vakcinfaejlesztési kutatások lehetőségeit, és csökkenti a költségeket.
Pálinka vagy aszalvány?
Kovács Gyula pomológus adomái és kis körtetörténet a Petőfi Akadémia új videójában!
Elhunyt Sohár Pál kémikus, az MTA rendes tagja
Életének 89. évében, vasárnap elhunyt Sohár Pál Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta az MTA az MTI-vel hétfőn.
Szegeden bizonyították, hogy az antibiotikumok nem mindig hatásosak
Az új antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okait vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, és arra a következtetésre jutottak, hogy gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben. A hírt a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján tették közzé.
Ampère-t méltán nevezik az elektrodinamika Newtonjának
Kétszázötven éve, 1775. január 20-án született André-Marie Ampère francia fizikus és matematikus, az elektromosság kutatója, az elektrodinamika egyik alaptörvényének kidolgozója, akinek nevét őrzi az elektromos áram erősségének SI-mértékegysége.
Meglepő állatokat is mentettek a budapesti állatkertben
Tavaly 127 faj 2606 egyedét mentették meg a Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentői. Az állatok legnagyobb része madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt köztük.
Népbankról és föderatív világtársadalomról álmodozott az anarchizmus atyja
Százhatvan éve, 1865. január 19-én halt meg Párizsban Pierre-Joseph Proudhon francia szocialista gondolkodó, az anarchizmus elméletének megalapozója, az első teoretikus, aki anarchistának nevezte magát.
Hófehérke, a négy törpe és a kisegér különös esete az önismerettel
Színes sapkák, személyiségtípusok, lélektani kalandok: Piczkó Katalin könyve a DISC-rendszer segítségével írja újra Hófehérke és az olvasók történetét.
Hogyan hat a klímaváltozás a növényvilágra?
A MEBT ÓEB Növények és éghajlat címmel az MNMKK Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal és a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal együttműködve rendezi meg következő konferenciáját, melyre január 27. és 31. között kerül sor Budapesten.