Weöres Sándor
(Szép)irodalmi békák
A békák meglepően gazdag irodalmi örökséget hagytak a magyar költészetben és prózában: hol időjósként, hol költői képként, hol pedig ijesztő víziókban bukkannak fel.
Még egy hét varázslat
Július 28-tól augusztus 3-ig többek között ritmikus felolvasóestre, amerikai táncoktatásra és természetfotó-kiállításra invitáljuk olvasóinkat.
(Szép)irodalmi felhők
A szocializmust építő rendszerben (ha jól emlékezem) ötven amerikai dollárt lehetett vásárolni, ha nem a többi, ugyancsak szovjet vazallus országba szeretett volna valaki utazni. Ennek ellenére feleségemmel a kevéske valutával eljutottunk Japánba a Szovjetunión keresztül, az ottani költségekre, repülőjegyre, szállodára és egyebekre nem volt szükséges a kapitalista pénz.
Június 22-én történt
„A sokféle keletkező és pusztuló alakzat: az élet. Az örök egymásután, melynek minden alakzat csak egy-egy állomása: ez a létezés.” Weöres Sándor Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, író és műfordító 1913-ban ezen a napon született. A 20. századi magyar irodalom sokoldalú alakja filozofikus költeményei mellett gyermekverseiről is híres volt. Ismert műve például a Psyché (1972) és a Bóbita (1955).
Egy nap Weöres Sándorral a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, Weöres Sándor életműve áll az Irodalmi Magazin május 23-i konferenciája középpontjában. A rendezvényt az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeumban követhetik figyelemmel az érdeklődők.
Semmi nem ér annyit, hogy patakokban folyjon érte a vér
A Miskolci Nemzeti Színház A kétfejű fenevad című előadásában társadalmi traumák, vallási türelmetlenség, háború, antiszemitizmus kopírozódnak egymásra. Kritika.
Sebő Ferenccel és Weöres Sándor-művekkel ünnepelt a Vörösmarty Színház
Idén is nagyszabású ünnepi gálával ünnepelte meg a székesfehérvári Vörösmarty Színház a Himnusz születésnapját, a magyar kultúra napját.
Egy magyar költő, akit kétszer is jelöltek Nobel-díjra
Weöres Sándor ámulatra méltó csodát művelt a nyelvvel, a szavakkal vagy szinte csak a betűkkel, zenévé varázsolta őket s velük a szellemet.
Január 22-én történt
2022-ben ezen a napon – a magyar kultúra napján – adták át a Magyar Zene Házát a budapesti Városligetben. A Liget Budapest Projekt részeként épült kulturális központot Fudzsimoto Szószuke japán sztárépítész tervezte, az intézmény állandó kiállításain az egyetemes és a magyar zenetörténet is fontos szerepet kap.
A kétfejű fenevad a miskolci színházban
A Miskolci Nemzeti Színház Szőcs Artur rendezésében mutatja be Weöres Sándor történelmi panoptikumát, A kétfejű fenevadat. Az előadás december 14-től látható a Kamaraszínházban.
Egyszerre látjuk a sötétlő világűrt és a felettünk levő kék eget
A körszimbólumból kiindulva az irodalom, a zene és a művészet találkozik a Szentendrei Régi Művésztelep kiállításán.
A Weöres Sándorban élő kisgyermek felnőtteknek szóló verseiben is visszaköszön
Donászy Magda, Gazdag Erzsi, Weöres Sándor – Szombathelyhez kötődő költők, akik gyerekverseik révén is ismertek lettek, de nem csupán általuk.
Megszólalnak a műtárgyak a Szentendrei Régi Művésztelep új kiállításán
Képzőművészeti alkotások, hanginstallációk és lemezbemutató koncert – különleges összművészeti utazásra invitálja látogatóit a Szentendrei Régi Művésztelep új kiállítása. A szeptember 27-én nyíló Ének a határtalanról elnevezésű tárlatot Weöres Sándor azonos című kötete inspirálta.
Melyik versben is szerepel Géza malac?
Vajon honnan ered a Géza malac elnevezés? Nos, Weöres Sándor egyik legismertebb gyermekverséből, a Tündérből, bár sokan úgy ismerik, hogy Bóbita. Íme, az első két versszaka: „Bóbita, bóbita táncol, / Körben az angyalok ülnek, / Béka-hadak fuvoláznak, / Sáska-hadak hegedülnek. / Bóbita, bóbita játszik, / Szárnyat igéz a malacra, / Ráül, igér neki csókot, / Röpteti és kikacagja.”
Patkó Bandi, Tarján Zsófi és Weöres Sándor is Pécsett tölti a nyár végét
Az augusztusi hosszú hétvégén feltárul Pécs egyik legvarázslatosabb szeglete: a Janus Pannonius Múzeum történelemmel, zenével és irodalommal tölti meg a várost a Múzeumutca Pluszon.
Június 22-én történt
Mind ismerjük a Galagonya című verset, ám azt már kevesebben tudjuk, hogy az ezen a napon született Weöres Sándor eredetileg szerelmes versnek szánta a később kedvenc gyermekkori mondókánkká vált szöveget. A ritmusával megigéző hatást gyakorló, rövidke mű nem akárkinek készült – Polcz Alaine volt a szerencsés, aki később hozzáment Mészöly Miklóshoz, míg Weöres Károlyi Amyt vette el, ők négyen pedig jó barátok lettek. A titokra csak évtizedekkel később derült fény.