Terepasztalra épült Szörényi Szabolcs háza

Söralátét a sínek alatt

Rosta Mária, producer, Szörényi Szabolcs özvegye bemutatott egy Fonográf feliratú söralátétet, ami a Költő utcában 1985-ben nyílt Fonográf Country Club számára készült.

„Ezekből alakította ki Szabolcs a sínek ágyazatát” – árulta el Mária. Férje húsz évig dolgozott a terepasztalon; házuk tulajdonképpen azért épült, hogy legyen helye.

Szörényi Levente Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zenész, előadó felidézte a gyermekkori karácsonyokat, amikor a lányok alvóbabát, a fiúk pedig villanyvonatot kaptak.

Mi is remegve léptünk a szobába, vajon megy-e körbe-körbe a karácsonyfa alatt a kisvonat. Nem ment. Soha nem ment

– elevenítette fel Levente. Arra már nem emlékezett, mikor adta fel Szabolcs a várakozást, hogy egyszer mégiscsak megkapja a villanyvasutat.

Édesapjuktól örökölték a rajztehetségüket: míg ő házakat, a bátyja vonatokat rajzolt. A lebombázott Erzsébet hídnál volt egy játékbolt, oda rendszeresen elsétáltak a szüleikkel, és bámulták a kisvonatokat a kirakatban.

„Szabolcs elképesztő áhítattal nyomta oda orrát a kirakat üvegéhez – emlékezett Levente. – Anyánk rendszeresen járt templomba, és megígérte, hogy ha elmegyünk vele a misére, utána kimehetünk a Ferdinánd hídra. Így is lett. Amikor elment alattunk a gőzmozdony, Szabolcs kéjes örömmel tűnt el a füstjében.”

Illés-turné gázsijából kisvasút

Putz Attila szerkesztő, műsorvezető, forgatókönyvíró amikor 2012-ben a Nyugati pályaudvarról készített dokumentumfilmet, Szabolcs száznyolcvan négyzetméteres terepasztaláról is forgatott. A muzsikus akkor az Élmunkás (ma Ferdinánd) hídi kalandjukról is mesélt. No meg arról, hogy

„Először csak milliméterpapíron tervezgette a Nyugati pályaudvar modelljét – mesélte Putz Attila –, majd amikor 1992-ben megvették a pesthidegkúti telket, elhatározta, hogy meg is építi. Ez a világ egyetlen háza, amelynek alaprajza egy terepasztal tervrajza volt.”

A modell egyik része a Nyugati pályaudvar homlokzatától a Ferdinánd hídig, 18 méter hosszan, torzítatlanul, 1:87-es méretarányban ábrázolja a területet, a Róbert Károly körútig tartó szakaszt viszont Szabolcs már sűrítette.

A nyolcvanas éveket örökítette meg. A pályaudvar előtti hirdetőoszlopon az István, a király plakátja látható

‒ avatott be Putz Attila, majd hozzátette: a zenész jóban volt a Nyugati állomásfőnökével, aki megengedte, hogy fentről fotózzon. Egy ilyen alkalommal vette észre azt a részletet, ami nála ezüstszínű, noha a valóságban vörösrézből készült, ezért kijavította.

„A sínek oldalát pedig a valósághűség érdekében mindenütt rozsdaszínűre kente”, tudtuk meg. Szabolcs napi tíz órákat dolgozott a modellen teljes csendben. Zene sem szólt, nehogy elvonja a figyelmét.

Rosta Mária megjegyezte: férje másfél kilométernyi sínt épített be a terepasztalba.

„Olaszországból rendeltük. Amikor megjött az árajánlat, Szabolcs felkiáltott: »Te Jóisten, a MÁV nem költ el ennyit egy évben sínekre!«” A család nemcsak a terepasztalt, hanem a terveket is a múzeumnak adja.

Kisvasút az egykori Északi Járműjavítóban

Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója bevallotta, kicsit jobb helyzetben volt a Szörényi testvéreknél, mert náluk zakatolt a fenyőfa alatt a kisvasút. „Hallani hallottam már a terepasztalról, de most látom először” – ismerte el. A múzeumnak küldetése az arra érdemes műtárgyakat, műszaki, közlekedési kulturális emlékeket gyűjteni, felújítani, bemutatni, tette hozzá.

„Ez a terepasztal akkor is értéket képviselne, ha nem egy legendás muzsikus készítette volna – jelentette ki. – Több modellvasutat is őrzünk a múzeumban, például 1:5 méretben készült mozdonyokat és 1:25-ös szerelvényeket.” 

„A méltó környezetet Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója biztosítja az Eiffel Műhelyházban” – árulta el az özvegy.

Fotó: Csiki Vivien / Kultúra.hu