Tíz szuper magyar film, amit már otthonról is megnézhetünk

Fekete pont (Netflix/HBO Max)

Nem tudjuk, sírjunk vagy nevessünk Szimler Bálint első nagyjátékfilmjén. A Fekete pontnak nincs konkrét, díszszalaggal átköthető üzenete, de hatásosan figyelmeztet az egyéni felelősségvállalás és a szolidaritás jelentőségére, illetve arra, mennyire fontos, hogy kíváncsiak legyünk egymásra – írtuk róla a premierekor, azóta pedig a film egy sor nemzetközi díjat zsebelt be, és bebizonyította: rengetegen tudnak hozzá kapcsolódni, és nem csak a nosztalgiafaktor miatt.

Larry (Netflix)

A pásztorként dolgozó, Borsodban élő Ádám (Vilmányi Benett) minden álma, hogy rapper legyen, a srácnak azonban nemcsak traumatizált gyerekkorával, de dadogásával, valamint annak minden következményével meg kell küzdenie. Bernáth Szilárd megtörtént eseményeken alapuló filmje látlelet a magyar vidékről való kitörés korlátairól: őszinte és zsigeri, manírmentes és a főszerepet alakító Vilmányi Benett pedig talán még sosem volt ennyire átütő.

Lefkovicsék gyászolnak (Cinego/Netflix/HBO Max)

A zsidó hitét nem gyakorló Lefkovics Tamás (Bezerédi Zoltán) évek óta először találkozik fiával, a vallást hithűen követő Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás) és hatéves unokájával, Ariellel (Leo Gagel). Mindennek apropója Tamás feleségének temetése, és az ehhez fűződő egyhetes gyászidőszak, a szülői házban tartandó shiva. A néző tanúja lehet a két világ egymásnak feszülésének, majd lassú közeledésének. Breier Ádám szívmelengető drámáját vallási hovatartozástól függetlenül látni kell, hiszen mint írtunk róla: egy zsidó film, ami végre nem a holokausztról szól. Egy zsidó film, ami végre nem megríkat, hanem megnevettet. Egy zsidó film, amiben végre a zsidók és nem zsidók is magukra ismerhetnek. Egy zsidó film, a Lefkovicsék gyászolnak végre friss perspektívát hoz a zsánerbe.

Kix (HBO Max)

Danny Boyle Sráckora, csak magyar módra: Mikulán Dávid és Révész Bálint bő egy évtizeden át követte egy fiú életét, egészen megrázó eredménnyel. A dokumentumfilm érzékletes képet ad a leszakadó és magára hagyott városi szegénységről, a kisodródásról, ugyanakkor szerteágazó utazás egy budapesti gyerek felnövésének 12 évébe, amelynek során a randalírozó kölyökből, Sanyiból felnőttkorára közellenség lesz. A film ritkán látott közelségből mutatja be a fiú és családja mindennapjait. A Kix az ártatlanság elvesztésének a története.

Itt érzem magam otthon (Netflix)

Hősünket, Ritát (Lovas Rozi) egyik napról a másikra elrabolják. Az Árpád család lakásában tér magához, ahol azt állítják róla, hogy ő Szilvi, a család régen eltűnt lánya. Bár Rita biztos a saját identitásában, ha életben akar maradni, kénytelen felvenni Szilvi szerepét Holtai Gábor egészen nagyszerű, pszichológiai thrillerbe ágyazott rendszerkritikájában. Az első filmes rendező olyan kérdéseket tesz fel, hogy vajon melyik a jobb, egy diszfunkcionális, bántalmazó család fenyegető falak közé zárt illúziója, vagy az ismeretlen, ám éppen ezért lehetőségekkel teli, mégis magányos szabadság?

Árva (Cinego/Netflix/HBO Max)

Budapesten járunk fél évvel az ’56-os forradalom leverése után. A levegő fojtogató, de a határon megfelelő összeköttetésekkel talán még át lehet szökni. A 12 éves Andor évek óta vár a világháborúban elhurcolt apja hazatérésére, ám hirtelen megjelenik egy férfi, aki azt állítja, a vér szerinti apja valójában ő. Nemes Jeles László családtörténeti ihletésű filmjéről a velencei világpremier után írtuk, hogy az Árva bizony nem A besúgó színes-szagos „hollywoodi szocialista” világa, hanem az a szürke kilátástalanság, amelyben az embereknek csak egyetlen, szakadt ingük van, és egy pisztoly birtoklásáért még egy gyereket is felakaszthatnak. No és hogy a rendező, akivel itt beszélgettünk, bebizonyította, hogy nem egyfilmes csodagyerek.

Kék Pelikan (Cinego/HBO Max)

Magyarország, 1988. Már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, a vonat és a busz azonban nagyon drága, és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Az Európába vágyódó három jó barát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Sajnos a jegyekről hamar kiderül, hogy elég gagyi másolatról van szó, a fiúk pedig úgy döntenek, hogy ők ennél egész biztosan jobb hamisítványt tudnak csinálni. Az utóbbi évek legnagyszerűbb animációs filmje, mint írtuk róla, több korosztályt is képes megszólítani, mivel mindegyiknek mást ad: az idősebbeknek nosztalgiát, a fiataloknak hiteles, ugyanakkor szórakoztató betekintést szüleik ifjúságába. 

Magyarázat mindenre (Cinego/HBO Max)

Budapest, nyár, a gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka viszont a történelemtanárukba, Jakabba szerelmes, akinek családja van, és pedagógusként próbál túlélni, ráadásul korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes. Reisz Gábor a Van… és a Rossz versek után ismét egy olyan filmet tett le az asztalra, amelyhez rengetegen tudtak kapcsolódni – nemzetközi szinten is, hiszen a Magyarázat mindenre többek között Velencében megnyerte a Horizontok szekció fődíját. Teljesen megérdemelten. Itt írtunk róla.

Kálmán-nap (Cinego/HBO Max)

Kálmánhoz és Olgához (Hajdu Szabolcs és Tóth Orsi) vendégségbe érkezik Levente és Zita (Szabó Domokos és Földeáki Nóra). A két negyvenes páros Kálmán névnapját készül ünnepelni, de az egyre sűrűsödő koccintások mentén gyorsan felsejlenek a már nehezen titkolható párkapcsolati nehézségek. Mint korábban írtuk, Hajdu Szabolcs kapcsolati trilógiájának második darabja a zsigereinkig hatóan fájdalmas és humoros egyszerre. A legintimebb terekbe lépünk be vele, és így egészen közelről szembesülünk máskor csak pletykák által tálalt küszködésekkel, reményekkel és csődökkel. És hogy ebben mi annyira humoros? Azt talán csak mi, magyarok érthetjük.

A boldogság ügynöke (Cinego/Filmio/HBO Max)

Boldogság az, ha nagy házunk és szép autónk van? Vagy ha kilenc kecske legel a hátsó udvarban? Talán az is elég, ha reggel, mikor felébredünk, mellettünk fekszik az, akit szeretünk? Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét követték nyomon. A mindössze 700 ezer embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogságindexét”. A filmben Amber házról házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba. Itt írtunk róla.