Tizenöt deka lett, maradhat?

A magyar gulyáslevesről mesélő kiállítás után ismét egy hungarikummal foglalkozó tárlat nyílt meg az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, Olasz örökség, magyar büszkeség – A magyar szalámigyártás olasz gyökerei címmel.

A szalámigyártás a mai napig a magyar élelmiszeripar egyik vezető ágazata, igazi eredetéről mégis keveset tudunk. Vajon honnan is ered ez az ízletes kenyérfeltét? A magyar nagyipari szalámigyártás kezdeteit és a korszakban alkalmazott gyártási technológiákat a magyar földre betelepülő olasz családoknak köszönhetjük. Ekkor fejlődött ki a helyi nyersanyagokon alapuló új iparág, a szalámigyártás, ami nemcsak az olasz (elsősorban friuli) szalámikészítők százainak, hanem magyar munkavállalóknak is elhelyezkedési lehetőséget adott. Ezzel párhuzamosan a magyar szalámi elfogadottá, sőt igencsak keresetté vált a vásárlók körében, melynek köszönhetően nemcsak a belső piacon, hanem világszerte ismert termékké vált.

A kiállítás középpontjában a debreceni Vidoni Szalámigyár áll, melyet egy szintén Friuliból érkezett család tagjai, a Vidoni fivérek alapítottak 1886-ban. De bemutatásra kerülnek más, friuli iparosok által alapított üzemek is, mint a budapesti Del Medico, a Dozzi, a szegedi Forgiarini és a debreceni Boschetti, illetve a legnagyobb nem friuli alapítású, de olaszokat is alkalmazó gyárak, mint a Pick és a Herz. Ezenfelül megjelenik a kiállításban a mai Magyarország egyik legjelentősebb cége, az olasz tulajdonú Kometa 99 Élelmiszeripari Zrt. is, mely szintén foglalkozik szalámigyártással.

A tárlat 2025. november 2-ig látogatható.

A kiállítás szakirodalmi alapját dr. Blaskó Barbara Katalin Salamucci! című kiadványa adta, mely a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban megvásárolható. Kurátorok: dr. Blaskó Barbara Katalin, Hajabácsné dr. Dobos Dóra, Hegedüs Krisztián.

Fotók: Sorok Péter/Kultúra.hu 

Ez is érdekelheti

Karakteres IPA lett az ország söre

A főzetet több ezer beérkezett voks alapján alkották meg. A legtöbben egy világos, kiegyensúlyozott, de karakteres IPA-ra szavaztak, amelyet a budapesti Horizont Sörfőzdében főztek le.

Újjászülető reneszánsz kincs és újraélhető Esterházy-örökség

Az Interreg Magyarország–Szlovákia Együttműködési Program támogatásával 2024. július 1-jén elindult az „Együttműködés az esztergomi Vár Studiolójának és a zselízi Esterházy-kastély délnyugati részének az újranyitásáért” című, #CoMEin2 elnevezésű projekt (HUSK/2302/2.4/015). A projekt fő célja Esztergom vára egyedülálló értékeinek megőrzése, a Studiolo terem páratlan freskóinak bemutatása, valamint a zselízi Esterházy-kastély délnyugati szárnyának felújítása.

Nézzen be Ady Endre és Boncza Berta fürdőszobájába!

Ha a Kultúra.hu bulvárlap lenne, ez a cikk így kezdődne: Ady Endre a cselédlánya nélkül még a meleg fürdőt se tudta magának elkészíteni. Pedig ez volt az igazság, ami nem csupán rá, de jó néhány kortársára is állt.