D__HR20231209061_16.jpg

Tízszeres volt a túljelentkezés a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjpályázatára

Több mint 900 művész adta be pályázatát a hároméves művészeti alkotómunkát támogató ösztöndíjra, amelyet immár hetedik alkalommal hirdetett meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A program szakmai lebonyolítója az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI).

A 2018-ban indult − programszerű, három évre szóló – ösztöndíj célja az alkotó- és előadó-művészeti, valamint művészetelméleti tevékenység támogatása, a magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek anyagi feltételeinek megteremtése mellett az ösztöndíjasok szakmai kapcsolatainak bővítése, alkotásaik népszerűsítése, életpályájuk dokumentálása. Az MMA 2024–2027. évi művészeti ösztöndíjprogramjára 2024. április 2-ig lehetett jelentkezni. A művészeti alkotómunkát támogató pályázaton a nyertesek a pályázathoz benyújtott munkatervük megvalósítására havi kétszázezer forintos juttatást kapnak három éven át.

Az építőművészet, a film- és fotóművészet, az ipar- és tervezőművészet, az irodalom, a képzőművészet, a művészetelmélet, a népművészet, a színházművészet és a zeneművészet kategóriákban idén 933 pályázatot nyújtottak be. A legnépszerűbb művészeti ágnak – az elmúlt évhez hasonlóan – a képzőművészet bizonyult, emellett a második a film- és fotóművészet, míg az előbbire 214, addig az utóbbira 134 pályázatot adtak be a 18–50 év közötti jelentkezők.

A képzőművészet kategóriában 17, a film- és fotóművészet kategóriában 14, az építőművészet kategóriában 8, a művészetelmélet kategóriában 9, a színházművészet kategóriában 9, az irodalom kategóriában 13, a népművészet kategóriában 9, az ipar- és tervezőművészet kategóriában 13, míg a zeneművészet kategóriában 8 főnek ítélte oda a három évre szóló ösztöndíjat a döntőbizottság. 

A tíztagú döntőbizottságot az MMA elnöke és az általa felkért bírálóbizottsági tagok alkották: Turi Attila (a bizottság elnöke), dr. Solymosi-Tari Emőke, Gaál József, Kékedi László, Rátkai Erzsébet, Salamin Ferenc, Sára Ernő, Tóth Péter, Vári Fábián László, Zsigmond Dezső. A támogatásra érdemes munkákat az akadémikusok külső szakértők bevonásával, velük együttműködésben bírálták el.

A pályázatok közel felét (445 pályamunka) az utolsó napon nyújtották be a jelentkezők. A kor szerinti megoszlás tekintetében az alsó korhatárt (18 év) 4 fő, míg a felső korhatárt (49 év) 22 fő érte el, de a legtöbb jelentkező (367 fő) 36–45 év közötti művész volt.

A pályázati támogatási időszak kezdete 2024. szeptember 1., a támogatási időszak vége 2027. augusztus 31. A nyertesek névsora megtalálható az MMA MMKI honlapján.

Ez is érdekelheti

„Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!” – tíz éve halt meg Kaján Tibor

Tíz éve, 2016. május 16-án halt meg Kaján Tibor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas karikaturista, érdemes és kiváló művész, az elmélyült, meditatív karikatúra művelője, a „pesti humor” legnemesebb hagyományainak kiváló folytatója, a Ludas Matyi című vicclap egyik alapítója, a nekrológ-karikatúra műfajának megteremtője.

Hírmozaik – május 8.

Honfoglalás kori leletegyüttes a Kecskeméti Katona József Múzeumban, a Műegyetemé az Év emlékhelye díj, Intermezzo Fesztivál, Lampion Mesefesztivál és Könyvvásár, Szőnyi István-kiállítás a Vigadóban, bővült a Fonó vinylsorozata.

Essentia Artis-finisszázs – Nagyszabású jazzkoncerttel zár az összművészeti seregszemle

Május 9-én ingyenes finisszázsprogramokkal: irodalmi beszélgetéssel, előadással, tárlatvezetéssel és jazzkoncerttel várják az érdeklődőket a Pesti Vigadóban.

A festőművész, aki „visszatalált” a szobrászathoz – Péterfy László 90

Ma – május 2-án – ünnepli kilencvenedik születésnapját Péterfy László Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki többek között Szent Istvánról, Bethlen Gáborról és Kós Károlyról készített köztéri szobrot, de Makovecz Imre számos épületét – például a paksi Szentlélek katolikus templomot vagy a győri bencés apátság kápolnáját – is az ő alkotásai díszítik.