Tudomány

Hitler nem várta meg, hogy mások ítélkezzenek felette

Nyolcvan éve, 1945. április 30-án követett el öngyilkosságot a szovjet Vörös Hadsereg által ostromlott Berlinben, a birodalmi kancellária közelében fekvő bunkerében Adolf Hitler, a náci Harmadik Birodalom Führere, aki a holokauszt felelőseként és a második világháború kirobbantójaként sok millió ember halálát okozta.

A kikiáltási ár ötszöröséért kelt el árverésen a Titanic egyik túlélőjének képeslapja

Háromszázezer angol fontért (143 millió forint) kelt el egy angliai árverésen az 1912-ben elsüllyedt Titanic egyik túlélőjének képeslapja.

Michelangelo vonakodva festette meg, most bezár a Sixtus-kápolna

Újra a Sixtus-kápolnára figyel a világ – május 7-én kezdődik a pápaválasztó konklávé, amelyen döntenek Ferenc pápa utódjáról. A magyar nyelvben az olasz elnevezés fordításából adódóan „Sixtusi kápolnaként” is emlegetett szentélyről gyűjtöttünk össze néhány érdekességet.

Szibériai tigriskölykök születtek a Fővárosi Állatkertben

A két kölyök április 13-án született, de eddig még csak a gondozók láthatták őket.

Bugaci leletek bizonyítják, hogy a mongol horda kegyetlenül gyilkolta meg a gyerekeket

Az 1241–42-es tatárjárás pusztításának újabb bizonyítékaira leltek a régészek a bugaci Aranymonostornál folyó ásatások során.

Mussolini kivégzése Hitler öngyilkosságához is nagyban hozzájárulhatott

Nyolcvan éve, 1945. április 28-án végezték ki olasz partizánok a menekülő Benito Mussolini olasz fasiszta diktátort. A Római Birodalom nagyságának helyreállításáról álmodozó duce kivégzésének híre egyes történészek szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Adolf Hitler öngyilkosságot kövessen el.

A jövőben akár esőből is csiholhatunk elektromos energiát

Az ígéretes kísérlet szerint az esőből nyert energia nagy víztömeg nélkül, akár városi háztetőkön is hasznosítható lehet majd.

Charles Richter nem épített volna harminc emeletnél magasabb épületeket

Százhuszonöt éve, 1900. április 26-án született Charles Richter amerikai szeizmológus, a földrengések erősségének mérésére használt legelterjedtebb skála kidolgozója. Richter egész életét a szeizmográfiának szentelte, támogatta a földrengésbiztos épületek építési szabályrendszerének kidolgozását, és ellenezte a harminc emeletnél magasabb épületek építését.

Babiloniak a világ legrégebbi ételreceptjei

Főtt rágcsáló, énekes madaras pite és vér: az agyagtáblákra vésett, 3800 éves ételleírások nem biztos, hogy ma is meghoznák az étvágyat.

Vitéz János és Hunyadi Mátyás is szerepel az Akadémia-sorozatban

Vitéz Jánossal és Hunyadi Mátyással indul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történetét bemutató sorozat.

Négyszázezer éves mamutagyar-töredékek írhatják újra a kőkorszaki történelmet

Az új felfedezés azt is bizonyíthatja, hogy a kőkorszaki emberek már akkoriban is bonyolult szociális és tanulási viselkedést mutattak.

Még a 19. században is élhettek óriáskrokodilok

A Tübingeni Egyetem és az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársa, Rabi Márton és nemzetközi kutatócsoportja legújabb, Nature-ben megjelent tanulmányukban megállapították, hogy a mára kihalt Deinosuchus sikerének kulcsa sósvíztűrő képessége és hatalmas mérete lehetett.

Az Aranybulla a magyar jogfejlődés egyik legfontosabb állomása volt

Az Országgyűlés 2022. november 22-én fogadta el a 2022. évi XLVI. törvényt, amely az 1222-ben kiadott Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg, és április 24-ét az Aranybulla napjává nyilvánította. A jogszabály az Aranybullát az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumaként méltatja.

Bronzkori háztartások megismerésére kapott támogatást a Magyar Nemzeti Múzeum régésze

A kutatás középpontjában az őskori háztartások működésének vizsgálata áll Százhalombatta-Földvár középső bronzkori tell településének példáján keresztül.

Az épületek lennének a főbűnösök a klímaválságban?

Beleznay Éva építész, urbanista szerint a jövő hőmérséklete a falak között dől el, mégis ritkán tekintünk az épületeinkre és városainkra éghajlatvédelmi eszközként.

Debrecenben kétszer annyian hallgatják a helyi adást, mint az országos Rádió 1-et

A vármegyeszékhelyek rádiói az országos elérésű adók szorításában is a hazai médiapiac meghatározó szereplői maradtak.