Babiloniak a világ legrégebbi ételreceptjei

Főtt rágcsáló, énekes madaras pite és vér: az agyagtáblákra vésett, 3800 éves ételleírások nem biztos, hogy ma is meghoznák az étvágyat.

Bár az emberek több tízezer éve főznek, a világ legrégebbi ismert receptjei mindössze körülbelül 3800 évesek, és nem is könnyű egyértelműen recepteknek nevezni őket. Az ókorban ugyanis a főzés tudománya jellemzően szóbeli hagyomány útján öröklődött, főként női ágon, nem pedig írásos dokumentumokon keresztül. A pontos mértékegységekkel, lépésről lépésre leírt receptek csupán néhány száz éve terjedtek el.

A modern értelemben vett leírásoknál sokkal nehezebb eldönteni, hogy egy ókori szöveg valóban recept-e. Gyakran keveredtek az ételkészítéshez és a gyógyításhoz használt összetevők, ráadásul a nyelvi akadályok – az elavult vagy le nem fordítható kifejezések, illetve azóta eltűnt alapanyagok – is megnehezítik a megfejtést.

A legrégebbi ismert recepteket tartalmazó agyagtáblák a mai Irak területéről, az egykori Babilonból származnak, és Kr. e. 1730 körül íródtak ékírással.

A négy, nagyjából iPad mini méretű agyagtáblát a 20. század elején juttatták el a Yale Egyetemre, de évtizedekig vitatatták, hogy valóban ételekről szólnak-e, kezdetben inkább gyógyszeres vagy alkimista szövegeknek gondolták őket. Csak az 1980-as években fogadták el szélesebb körben, hogy valóban főzési instrukciókról szólnak.

Az egyik agyagtábla a Yale Babilóniai Gyűjtemény receptjei közül. (Kép forrása: Babilóniai Gyűjtemény, Yale Peabody Múzeum, YBC 4644)
Az egyik agyagtábla a Yale Babilóniai Gyűjtemény receptjei közül. (Fotó: Babylonian Collection at the Yale Peabody Museum, YBC 4644)

A táblák újabb vizsgálatát Gojko Barjamovic és csapata végezte el a Harvard Egyetemen. A töredezett táblák értelmezése nem volt egyszerű, de a kutatók interdiszciplináris megközelítéssel rekonstruálták a leírt ételeket. A receptek közt szerepelt többféle hús- és zöldségalapú leves, pite énekes madár húsával és zöld búzával, valamint egy meg nem nevezett, kis méretű főtt emlős is. A hozzávalók közt mai szemmel is ismerős elemeket találunk, mint a bárány vagy a koriander, de voltak szokatlanabb összetevők is, például vér és főtt rágcsálók.

Az egyik recept például így szól:

„Használj húst. Készíts vizet. Adj hozzá finom szemcsés sót, szárított árpakenyeret, hagymát, perzsa salottát és tejet. Zúzd össze, és add hozzá a póréhagymát és a fokhagymát.”

Habár ezek az agyagtáblákra vésett, legrégebbi ételleírások messze állnak a mai, pontos receptektől, mégis lenyűgöző bepillantást engednek az ókori konyhák világába. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

A szoknyás harangláb, a legbátrabb falu és a tökös-mákos rétes – Egy nap az Őrségben és környékén

Az Őrség hazánk egyik legszebb és legkülönlegesebb vidéke, mert egyszerre őrzi a középkori településszerkezetet, a népi építészetet, az érintetlen erdőket és a gasztronómiai hagyományokat.

Hírmozaik – július 2.

Ma indul a jubileumi Zsolnay Fényfesztivál, magyar siker az iPhone nemzetközi fotóversenyén, megvan, ki rendezi az Armani-filmet – hírösszefoglalónk.

Auguszt József: A bevált minőségi termékek túlélnek minden reklámkampányt

Száztíz éve, 1916-ban nyitott az Auguszt Cukrászda Krisztina körúti üzlete, a „budai Gerbeaud”, ahol megfordult Albrecht főherceg is. Auguszt József cukrászmesterrel beszélgettünk a nagy múltú intézményről és az édesség kultúrájáról.

Ízekbe zárt történetek – Idén több mint háromezer programmal vár a Múzeumok Éjszakája

Több mint 450 intézmény és több mint háromezer program várja idén is az érdeklődőket a Múzeumok Éjszakáján. A június 20-i eseménysorozat címe Ízekbe zárt történetek, központi témája a gasztronómia és a kultúra kapcsolata, kiemelt helyszíne pedig Sopron lesz. Étvágycsinálónak mi is összeállítottunk egy kis ízelítőt a programokból.