Babiloniak a világ legrégebbi ételreceptjei

Főtt rágcsáló, énekes madaras pite és vér: az agyagtáblákra vésett, 3800 éves ételleírások nem biztos, hogy ma is meghoznák az étvágyat.

Bár az emberek több tízezer éve főznek, a világ legrégebbi ismert receptjei mindössze körülbelül 3800 évesek, és nem is könnyű egyértelműen recepteknek nevezni őket. Az ókorban ugyanis a főzés tudománya jellemzően szóbeli hagyomány útján öröklődött, főként női ágon, nem pedig írásos dokumentumokon keresztül. A pontos mértékegységekkel, lépésről lépésre leírt receptek csupán néhány száz éve terjedtek el.

A modern értelemben vett leírásoknál sokkal nehezebb eldönteni, hogy egy ókori szöveg valóban recept-e. Gyakran keveredtek az ételkészítéshez és a gyógyításhoz használt összetevők, ráadásul a nyelvi akadályok – az elavult vagy le nem fordítható kifejezések, illetve azóta eltűnt alapanyagok – is megnehezítik a megfejtést.

A legrégebbi ismert recepteket tartalmazó agyagtáblák a mai Irak területéről, az egykori Babilonból származnak, és Kr. e. 1730 körül íródtak ékírással.

A négy, nagyjából iPad mini méretű agyagtáblát a 20. század elején juttatták el a Yale Egyetemre, de évtizedekig vitatatták, hogy valóban ételekről szólnak-e, kezdetben inkább gyógyszeres vagy alkimista szövegeknek gondolták őket. Csak az 1980-as években fogadták el szélesebb körben, hogy valóban főzési instrukciókról szólnak.

Az egyik agyagtábla a Yale Babilóniai Gyűjtemény receptjei közül. (Kép forrása: Babilóniai Gyűjtemény, Yale Peabody Múzeum, YBC 4644)
Az egyik agyagtábla a Yale Babilóniai Gyűjtemény receptjei közül. (Fotó: Babylonian Collection at the Yale Peabody Museum, YBC 4644)

A táblák újabb vizsgálatát Gojko Barjamovic és csapata végezte el a Harvard Egyetemen. A töredezett táblák értelmezése nem volt egyszerű, de a kutatók interdiszciplináris megközelítéssel rekonstruálták a leírt ételeket. A receptek közt szerepelt többféle hús- és zöldségalapú leves, pite énekes madár húsával és zöld búzával, valamint egy meg nem nevezett, kis méretű főtt emlős is. A hozzávalók közt mai szemmel is ismerős elemeket találunk, mint a bárány vagy a koriander, de voltak szokatlanabb összetevők is, például vér és főtt rágcsálók.

Az egyik recept például így szól:

„Használj húst. Készíts vizet. Adj hozzá finom szemcsés sót, szárított árpakenyeret, hagymát, perzsa salottát és tejet. Zúzd össze, és add hozzá a póréhagymát és a fokhagymát.”

Habár ezek az agyagtáblákra vésett, legrégebbi ételleírások messze állnak a mai, pontos receptektől, mégis lenyűgöző bepillantást engednek az ókori konyhák világába. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

El lehet-e adni közel kétmilliárd forint értékű ellopott bort? Hamarosan kiderül!

Tolvajok harmincezer üveg prémiumbort loptak el ötmillió euró értékben a családi tulajdonban lévő olasz Marchesi Antinori borászatból.

Noé bárkája, Isolabella, Rajkai – egy budai vendéglős és az utcája

A Rajkaiban régmúlt, közelmúlt és jelen összeér – de vajon hogyan egyeztethető össze a klasszikus vendéglős menü, a régi kultkocsmahangulat öröksége az új hullámos étkezéssel? Cserna-Szabó András próbálta ki a budai hely menüjét.

Julius Caesar beszámolói elevenedtek meg a párizsi ásatáson, fény derülhet a város múltjára

Több mint kétezer éves, húsz méter hosszú falat fedeztek fel a nyáron Párizs belvárosában, amely az első tárgyi bizonyítéka lehet a város gall eredetének.

Az eltűnt görheny nyomában, avagy Jókai Mór és Ács Bori négykezes szakácskönyve

Abrudbányai bálmos, katakönyöke, komáromi csíramálé, háromszéki haricskapuliszka – néhány példa azon elfeledett finomságokra, amelyeket még a 19. században Jókai Mór megpróbált rekonstruálni és konzerválni, majd magyar gasztrotörténetté rendezni. Sikertelen vállalkozásának Ács Bori gasztroújságíró eredt a nyomába, könyvét most Cserna-Szabó András ajánlja.