Babiloniak a világ legrégebbi ételreceptjei

Főtt rágcsáló, énekes madaras pite és vér: az agyagtáblákra vésett, 3800 éves ételleírások nem biztos, hogy ma is meghoznák az étvágyat.

Bár az emberek több tízezer éve főznek, a világ legrégebbi ismert receptjei mindössze körülbelül 3800 évesek, és nem is könnyű egyértelműen recepteknek nevezni őket. Az ókorban ugyanis a főzés tudománya jellemzően szóbeli hagyomány útján öröklődött, főként női ágon, nem pedig írásos dokumentumokon keresztül. A pontos mértékegységekkel, lépésről lépésre leírt receptek csupán néhány száz éve terjedtek el.

A modern értelemben vett leírásoknál sokkal nehezebb eldönteni, hogy egy ókori szöveg valóban recept-e. Gyakran keveredtek az ételkészítéshez és a gyógyításhoz használt összetevők, ráadásul a nyelvi akadályok – az elavult vagy le nem fordítható kifejezések, illetve azóta eltűnt alapanyagok – is megnehezítik a megfejtést.

A legrégebbi ismert recepteket tartalmazó agyagtáblák a mai Irak területéről, az egykori Babilonból származnak, és Kr. e. 1730 körül íródtak ékírással.

A négy, nagyjából iPad mini méretű agyagtáblát a 20. század elején juttatták el a Yale Egyetemre, de évtizedekig vitatatták, hogy valóban ételekről szólnak-e, kezdetben inkább gyógyszeres vagy alkimista szövegeknek gondolták őket. Csak az 1980-as években fogadták el szélesebb körben, hogy valóban főzési instrukciókról szólnak.

Az egyik agyagtábla a Yale Babilóniai Gyűjtemény receptjei közül. (Kép forrása: Babilóniai Gyűjtemény, Yale Peabody Múzeum, YBC 4644)
Az egyik agyagtábla a Yale Babilóniai Gyűjtemény receptjei közül. (Fotó: Babylonian Collection at the Yale Peabody Museum, YBC 4644)

A táblák újabb vizsgálatát Gojko Barjamovic és csapata végezte el a Harvard Egyetemen. A töredezett táblák értelmezése nem volt egyszerű, de a kutatók interdiszciplináris megközelítéssel rekonstruálták a leírt ételeket. A receptek közt szerepelt többféle hús- és zöldségalapú leves, pite énekes madár húsával és zöld búzával, valamint egy meg nem nevezett, kis méretű főtt emlős is. A hozzávalók közt mai szemmel is ismerős elemeket találunk, mint a bárány vagy a koriander, de voltak szokatlanabb összetevők is, például vér és főtt rágcsálók.

Az egyik recept például így szól:

„Használj húst. Készíts vizet. Adj hozzá finom szemcsés sót, szárított árpakenyeret, hagymát, perzsa salottát és tejet. Zúzd össze, és add hozzá a póréhagymát és a fokhagymát.”

Habár ezek az agyagtáblákra vésett, legrégebbi ételleírások messze állnak a mai, pontos receptektől, mégis lenyűgöző bepillantást engednek az ókori konyhák világába. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Rögös túró, bogyós gyümölcsök, pirított mandula – mutatjuk közelebbről az ország tortáit!

A Magyar Cukrász Ipartestület 2026-ban már a huszadik alkalommal hirdette meg a Magyarország Tortája és a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódva.

Feketevágás, henteslíra, zsírszimfónia

A magyar gasztrokultúra rejtélyes alakja a férfiaknak nem akart tanítani semmit, a régi háziasszonyoknak annál inkább. Házi kolbász, kolozsvári szalonna, vesevelő és tüdőgombócleves – a mindenkori Dezsők és Röfik a mai napig összerezzennek, ha meghallják özv. Szabó Józsefné nevét, akinek Cserna-Szabó András eredt nyomába.

Gasztro – Komoly kérdések különleges ízekkel az Életed fagyija negyedik epizódjában

Szabadfi Szabolcs, azaz Szabi, a pék, Wossala Rozina sztárszakács, étterem-tulajdonos és Bürgés Tamás gasztroinfluenszer, videós tartalomgyártó a vendégei az Életed fagyija negyedik epizódjának, melyben különleges fagylaltokat kóstolnak és válaszolnak a fagyikhoz tartozó kérdésekre.

Törley József nem bízta a véletlenre a pezsgőzést

Coco Chanel csak két alkalommal iszik pezsgőt, amikor szerelmes, és amikor nem. Törley József sem bízta a véletlenre a pezsgőzést, de sokkal messzebb ment: Budafokon megépítette Magyarország első pezsgőgyárát.