Babiloniak a világ legrégebbi ételreceptjei

Főtt rágcsáló, énekes madaras pite és vér: az agyagtáblákra vésett, 3800 éves ételleírások nem biztos, hogy ma is meghoznák az étvágyat.

Bár az emberek több tízezer éve főznek, a világ legrégebbi ismert receptjei mindössze körülbelül 3800 évesek, és nem is könnyű egyértelműen recepteknek nevezni őket. Az ókorban ugyanis a főzés tudománya jellemzően szóbeli hagyomány útján öröklődött, főként női ágon, nem pedig írásos dokumentumokon keresztül. A pontos mértékegységekkel, lépésről lépésre leírt receptek csupán néhány száz éve terjedtek el.

A modern értelemben vett leírásoknál sokkal nehezebb eldönteni, hogy egy ókori szöveg valóban recept-e. Gyakran keveredtek az ételkészítéshez és a gyógyításhoz használt összetevők, ráadásul a nyelvi akadályok – az elavult vagy le nem fordítható kifejezések, illetve azóta eltűnt alapanyagok – is megnehezítik a megfejtést.

A legrégebbi ismert recepteket tartalmazó agyagtáblák a mai Irak területéről, az egykori Babilonból származnak, és Kr. e. 1730 körül íródtak ékírással.

A négy, nagyjából iPad mini méretű agyagtáblát a 20. század elején juttatták el a Yale Egyetemre, de évtizedekig vitatatták, hogy valóban ételekről szólnak-e, kezdetben inkább gyógyszeres vagy alkimista szövegeknek gondolták őket. Csak az 1980-as években fogadták el szélesebb körben, hogy valóban főzési instrukciókról szólnak.

Az egyik agyagtábla a Yale Babilóniai Gyűjtemény receptjei közül. (Kép forrása: Babilóniai Gyűjtemény, Yale Peabody Múzeum, YBC 4644)
Az egyik agyagtábla a Yale Babilóniai Gyűjtemény receptjei közül. (Fotó: Babylonian Collection at the Yale Peabody Museum, YBC 4644)

A táblák újabb vizsgálatát Gojko Barjamovic és csapata végezte el a Harvard Egyetemen. A töredezett táblák értelmezése nem volt egyszerű, de a kutatók interdiszciplináris megközelítéssel rekonstruálták a leírt ételeket. A receptek közt szerepelt többféle hús- és zöldségalapú leves, pite énekes madár húsával és zöld búzával, valamint egy meg nem nevezett, kis méretű főtt emlős is. A hozzávalók közt mai szemmel is ismerős elemeket találunk, mint a bárány vagy a koriander, de voltak szokatlanabb összetevők is, például vér és főtt rágcsálók.

Az egyik recept például így szól:

„Használj húst. Készíts vizet. Adj hozzá finom szemcsés sót, szárított árpakenyeret, hagymát, perzsa salottát és tejet. Zúzd össze, és add hozzá a póréhagymát és a fokhagymát.”

Habár ezek az agyagtáblákra vésett, legrégebbi ételleírások messze állnak a mai, pontos receptektől, mégis lenyűgöző bepillantást engednek az ókori konyhák világába. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Az eltűnt görheny nyomában, avagy Jókai Mór és Ács Bori négykezes szakácskönyve

Abrudbányai bálmos, katakönyöke, komáromi csíramálé, háromszéki haricskapuliszka – néhány példa azon elfeledett finomságokra, amelyeket még a 19. században Jókai Mór megpróbált rekonstruálni és konzerválni, majd magyar gasztrotörténetté rendezni. Sikertelen vállalkozásának Ács Bori gasztroújságíró eredt a nyomába, könyvét most Cserna-Szabó András ajánlja.

Fácánesszencia, békacomb és Michelin-csillagos menü az Országos Étterem Héten

Idén október 1. és 18. között jubileumi, harmincadik alkalommal rendezik meg a hazai gasztronómia élvonalát elérhető áron bemutató Országos Étterem Hetet. A rendezvény történetében most először egy Michelin-csillagos étterem is jelen lesz a kínálatban.

Hetek óta találgatják, mit fedeztek fel Óbudán a föld alatt

Augusztusban rejtélyes római kori épület maradványai kerültek elő egy építkezésen. A ritka nagy méretekkel rendelkező lelet nemcsak grandiózussága miatt különleges: a kutatóknak egyelőre fogalmuk sincs, milyen célt szolgálhatott.

Fesztiválok, ahol garantált a jó hangulat – Szeptemberi programszüret

A szeptember a szüret ideje, a szürethez pedig számtalan kulturális, hagyományőrző program, programsorozat is kapcsolódik szerte az országban. Ezekből szemezgettünk néhányat, hat hazai borvidék egy-egy településére – Egerbe, Gyöngyösre, Sopronba, Szekszárdra, Tállyára és Badacsonytomajra – kalauzolva olvasóinkat.