A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) a holokauszt 80. emlékéve kapcsán karolta fel és támogatta elsőként a kezdeményezést, melyhez Budapest Főváros II. Kerületének Önkormányzata, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is csatlakozott. A mártírhalált halt költő és ejtőernyős emléke előtt tisztelgő alkotás a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és Magyarország Kormánya által a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezéssorozat részeként valósult meg.
A 130 négyzetméteres Szenes Hanna tűzfalfestmény megalkotásán hat ember dolgozott, tíz nap alatt készült el. A tűzfal omladozó állapotban volt, így a művészeti projektet komoly állagmegóvási, szigetelési munka előzte meg.
„Több évtizedes álom valósult meg a Szenes Hanna falfestmény elkészültével, amellyel a világon egyedülálló módon tudunk méltó emléket állítani Szenes Hanna hősiességének és önfeláldozásának. Szenes Hanna személye és a most elkészült festménye példaként áll az ifjúság előtt mint a bátorság és a hazaszeretet megtestesítője” – tudatta Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke.
„Közel három évvel ezelőtt merült fel a gondolat, hogy a magyar költő, Szenes Hanna emlékét egy tűzfalon is meg kellene örökíteni, akkoriban indított el a Színes Város egy olyan falfestménysorozatot, amelyeken kiemelkedő, fiktív, valós és kortárs magyar nők láthatók. Nem célunk a hőskultusz előhívása, hiszen az elmúlt 15-16 évben több mint száz murális alkotást valósítottunk meg, amelyek közül csak néhány esik bele ebbe a tematikába. Mégis fontos, hogy a missziónk szerint társadalmi témájú, művészeti falfestőprojekteket kezdeményezzünk. A sorozat első murálja a Karikó Katalint bemutató falfestmény volt a Krisztina körúton, majd Újbudán a ma is látható Hétköznapi istennők projekt, ezt követte a Szeged múzsája, most pedig Szenes Hanna” – mondta el Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára.
„Szenes Hannát kivégezték, de emléke tovább él Izraelben, ahol nevével és életművével mindenki már nagyon fiatalon megismerkedik. Tovább él a magyarországi zsidó közösségben, ahol története, elszántsága, bátorsága közismert. És emléke egyre erőteljesebben él tovább Magyarországon a zsidó közösségen kívül is, többek között a maihoz hasonló kezdeményezéseknek köszönhetően. Szenes Hanna példája arra inspirál minket, hogy az igaz ügyekért ki kell állni, és vannak igaz ügyek, amelyek érdekében, ha szükséges, áldozatot kell hozni. Különösen fontos ez számunkra most, amikor bármelyik pillanatban lángba borulhat a Közel-Kelet, és amikor sokfelé a nagyvilágban az antiszemitizmus évtizedek óta nem látott méreteket ölt” – fogalmazott prof. dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke.
„A II. kerület polgármestereként fontosnak tartom, hogy emlékezzünk azokra a budai hősnőkre, akikre mindannyian büszkék lehetünk. Ezért neveztünk el számos, eddig névtelen közterületet budai nőkről, köztük Szabó Magdáról, Nemes Nagy Ágnesről, Psota Irénről vagy Pikler Emmiről. A mártírhalált halt Szenes Hanna emlékét is ápoljuk. Miközben Izraelben nemzeti hősként tartják számon, hazájában, Magyarországon az elmúlt évekig méltatlanul keveset törődtünk örökségével. Pedig Szenes Hanna, ez a budai, középosztálybeli családba született költőnő mindannyiunk számára példakép. Büszkék vagyunk rá, ezért állítottunk neki szobrot a Széna téri történeti emlékparkban, és ezért támogatjuk a falfestmény elkészítését a Frankel Leó úton, szemben azzal a zsinagógával, ahova családjával járt és ahol felnőtté avatták” – közölte Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere.
