Újdonságok a Petőfi Múzeumban

A Petőfi Irodalmi Múzeum mindig is törekedett a magyar irodalom minél sokrétűbb bemutatására, közösségi élmények kialakítására. A múzeum egyik kiemelt célja korszerű módszerekkel a kultúra megközelítése, befogadhatóvá tétele, irodalmi ismeretek közvetítése 21. századi csatornákon keresztül. Ennek egyik legkézenfekvőbb eszköze az okostelefon, korunk alapvető használati eszköze.

A Mistory mobiltelefonra fejlesztett, lokáció alapú, kincskereső, rejtélyfejtő alkalmazásokat készítő csapata 2015 óta foglalkozik nyomozós kalandtörténetek létrehozásával. Az applikáció internetkapcsolat nélkül, a telefonban lévő GPS segítségével vezet végig a történet helyszínein. A játék során a játékosoknak különféle típusú feladványokat, fejtörőket kell megoldaniuk, így új ismeretekkel gazdagodnak, miközben lépésről lépésre göngyölítik fel a cselekményéket. Számos feladványtípusnak köszönhetően a játék a szórakoztatás mellett élménygazdag szellemi kihívást is nyújt a felhasználók számára.

A játékosok ezúttal Szendrey Júlia elveszett jegygyűrűjének nyomába eredhetnek, melyhez a rejtvények és feladványok megoldásával egyre közelebb jutnak, mialatt játszva ismerik meg a szerelmespár igaz történetét. A Sándorok és Júliák a reformkori belvárosban bolyongva kutatnak, ismerősöktől tudakozódnak, hogy hol is lehet a gyűrű, miközben szórakozóhelyekre, vendéglőkbe, kávéházakba térnek be. Ezúttal nem a szerelmi lírát megújító költővel vagy az ambíciózus írónő-jelölttel találkozhatunk, hanem az 1847-es Pest egyik, nem átlagos fiatal szerelmespárjával.

A körülbelül 45 perces interaktív séta ? melyre a múzeumból Júlia alakja indítja el a játékosokat ? kendőzetlenül, a kulisszák mögé tekintve tárja fel Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kapcsolatának egy lehetséges történetét. A játékosok megismerkedhetnek tágabb és szűkebb lakhelyükkel, átélhetik a pár hétköznapjait, civódásait, boldog pillanatait. A virtuális világ összemosódik a valósággal, így a felfedezés végére mindenki régi ismerősként tekinthet majd a párra, ezáltal is átformálva a róluk kialakult iskolás képet, kliséket.

A bonyodalom felfejtése a párban játszók számára különleges izgalmakat tartogat: a cselekmény egy ponton kettéválik, így adott a lehetőség, hogy a játékosok külön-külön, a férfi vagy a nő személyével azonosulva fedezhessék fel a házaspár életét. Útjaik azonban újra keresztezik egymást, ahol a további feladatok megfejtéséhez szükségük lesz a másik által korábban kiderített információkra is. Így a játék egyszerre személyes és csapatélménnyé is varázsolja az ismeretszerzést, miközben egy emlékezetes éjszakával gazdagítja a játékos párokat. Ha valaki egyedül érkezik, akkor tetszőleges útvonalat választva egyedül is nyomába eredhet a gyűrűnek.

Az applikáció kizárólag a Múzeumok Éjszakáján érhető el ingyenesen, a Mistory Story-könyvtárában, utána pedig megvásárolható ugyanott vagy a múzeum pénztárában. A sikeres végigjátszók a felejthetetlen élmény mellett 2x2 belépőt is nyerhetnek a Petőfi Irodalmi Múzeum Nyári Fesztivál 2016. elnevezésű rendezvényére. A jegyeket a Múzeumok Éjszakája után sorsolják ki.

Az interaktív játék mellett Petőfi Sándor kínai fordítójának és egyben a távol-keleti ország modern irodalmának atyjaként is tisztelt Lu Hszün (1881-1936) irodalmi munkásságába betekintést nyújtó kiállítás is várja az érdeklődőket június 25-étől a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A 19. század végén született Lu Hszün ültette át modern kínaira a világirodalom jelentős szerzőit ? köztük Byront, Shelleyt, Mickiewiczt, Puskint, Goethét és másokat ?, iskolát teremtve ezzel országában a műfordításnak és az európai irodalom iránti nyitottságnak. Petőfi verseinek és prózai írásainak fordítása mellett a magyar költő életrajzát is megjelentette kínai nyelven ? olvasható a múzeum közleményében, amely hangsúlyozza: az ugyancsak verselő, de önmagát igazi költőnek nem tekintő Lu Hszün munkásságának eredménye, hogy ma már jeles kínai lírikusok fordításában hangzik ismerősen Petőfi Sándor költészete szerte Kínában.

A Lu Hszün részben magyarul is olvasható irodalmi munkásságába, valamint Petőfi Sándor kínai recepciótörténetébe bepillantást engedő tárlat a pekingi Lu Hszün Múzeum kezdeményezésére született egy kétéves együttműködés első állomásaként. A kétnyelvű panelekből álló, augusztus 28-ig látogatható kiállítás végigtekint Lu Hszün küzdelmes életén, képekkel, kéziratokkal, kötetekkel, fotókkal segítve az eligazodást az egykori kínai irodalmi és társadalmi viszonyok között. A kiállítás második részében Petőfi Sándor kultuszának épülését láthatják az érdeklődők lépésről lépésre, igazán érdekes párhuzamos szövegek, versfordítások tükrében.

Forrás: Kultúrahu/MTI

Fotók: Petőfi Irodalmi Múzeum Facebook-oldala