Vizuális utazás Szegedtől Spanyolországig

A Vizuális utazás Szegedtől Spanyolországig című tárlat azokat a fényképeket mutatja be, amelyeket Gonda Géza Tamás kapott a nyolcvanéves Müller Miklóstól 1993-as orosházi kiállításának megnyitója után. A 43 fotó május 22. és július 20. között tekinthető meg a Cervantes Intézetben.

Nicolás Muller – vagy ahogy Magyarországon a legtöbben ismerik: Müller Miklós – a második világháború kirobbanása előtt szülőhazájában, Magyarországon élt. 13 éves korában születésnapjára kapott egy fényképezőgépet. Feljegyzései szerint ettől kezdve megszállottan fényképezett, meghódítani és rögzíteni akarván a körülötte lévő emberi világot. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában köteleződött el a szociofotográfia mellett. Jó barátságot ápolt Ortutay Gyulával, Radnóti Miklóssal és Gyarmati Fannival is. A kiállításon megtekinthető az a három kötet is, amiket Radnóti neki dedikált. Muller a köteteket később az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtárnak adományozta.

Muller 1938-ban – a fasizmus előretörése és a készülő zsidótörvények miatt – már ismert fotósként emigrációba kényszerült, hogy mentse az életét. Fényképezőgépével tanúja volt az európai múlt egyik legmegrázóbb időszakának. Munkásságának lényegét Anderle Ádám történész a következőképp foglalja össze: „Művészete a modern, ipari társadalom előtti – nevezzük tradicionálisnak – Spanyolországhoz kötődik. És mert világképe liberális és baloldali értékekből ötvöződött, természetesen a »másik«, az árnyékban élő Spanyolország felé fordította kameráját, azokra, akiket nem ért el, akikre nem sütött a hivatalos érdeklődés vagy szimpátia fénye.”

A Vizuális utazás Szegedtől Spanyolországig című tárlat megnyitóját május 21-én tartják, a rendezvényen Gonda Géza fotográfus és Ana Muller, Nicolás Muller lánya is részt vesz.

Május 28. és augusztus 19. között a Mai Manó Házban is látogatható lesz egy Mullerhez kapcsolódó tárlat: a Látogatóban Picassónál című kiállítás a magyar származású fotóművész, Juan Gyenes, a spanyol királyi család egykori hivatalos fotósa és Pablo Picasso ötvenes-hatvanas évekbeli barátságát mutatja be.

További információ itt található.

 

Ez is érdekelheti

A mindennapok költészetének origója az ember

Révész Tamás a lírai dokumentarizmus egyik meghatározó alakja. Példaképéhez, André Kertészhez hasonlóan a mindennapi élet apró, gyorsan tovatűnő pillanatai határozzák meg emocionális töltetű felvételeit: a Műcsarnokban most mi is tanúi lehetünk ennek a nem mindennapi életműnek.

Bera Viktor: Kamerával kattintgatni olyan, mint elsütni egy játék pisztolyt

Már kisgyerekként rajongott a II. világháború előtti tárgyakért, ma pedig már bárhova is utazzon, az adott helyhez passzoló analóg fényképezőgéppel és stílusban fotografál. Az Irodalmi Szigligeten kiállító Bera Viktorral a sötétkamra titkairól, a film jövőjéről, Gina Lollobrigida Itáliájáról és a száz évvel ezelőtti Balatonnál megforduló regényhősökről beszélgettünk.

A Magnum nagy generációja megmutatta, hogy a színes fotózás nem is gagyi

Ernst Haas szerint a sötét középkor ért véget, amikor végre elkezdett terjedni a színes fotográfia, Henri Cartier-Bresson számára viszont egyszerűen emészthetetlen volt az új irány: meg is semmisítette a képeit. Erről az izgalmas vizuális átmenetről szól a Capa Center Magnum – Early color című kiállítása, az ügynökség első generációs fotográfusainak lencséjén keresztül.

Fotók leplezik le, hogyan indult a 3. évezred a budapesti bulikon

Augusztus 4-én nyílik meg a Magyar Zene Házában a Vakuviharban – A magyar partifotózás pixelzajos hőskora a 2000-es évek elején című pop-up fotókiállítás, amely a kétezres évek budapesti klubkultúrájának vizuális emlékeit mutatja be. A képek jelentőségét az is növeli, hogy azóta rég bezárt a kor legendás szórakozóhelyeinek többsége.