Ferenc József rendelte a titokzatos városligeti szobrot, amely még szerencsét is hoz

Ligeti Miklósnak nem ez az egyetlen szuvenírként is létező szobra, ugyanis ő jegyzi Déryné 1935-ben, kilencven éve felavatott szobrát a Horváth-kertben, amely a második világháború idején megsemmisült: levitte a fejét az ostrom. Szerencsére az egész országban fellelhető volt kicsinyített porcelánváltozata, így nem volt nehéz másolatot készíteni belőle, amelyet aztán 2010-ben újból felállítottak. Az Anonymus-szobor a helyén maradt, miközben a városligeti alkotások tucatjai semmisültek meg a világháborúban, illetve a szocializmus éveiben, beolvasztották vagy éppen átköltöztették, átnevezték azokat.

Kevés volt a köztéri szobor, Ferenc József rendelt is néhányat

Az 1903-ban felavatott Anonymus elkészítésének költségeit maga Ferenc József állta, ez volt az ötödik olyan szobor a tízből, amelyet a fővárosnak ajándékozott. Történt ugyanis, hogy a még 1897-ben Budapesten járó II. Vilmos császár úgy vélte, hogy egy ilyen gyorsan fejlődő, hatalmas városban kevés a köztéri szobor. Ezután döntötte el Ferenc József, hogy támogatja tíz, Budapesten felállítandó szobor elkészítését. Meghatározta, hogy kikről készüljenek a szobrok, és a listáján szerepelt a honfoglalás történetét megíró Béla király névtelen történésze is.

Amikor Ligeti Miklós bemutatta az arc nélküli alakot ábrázoló tervét, a zsűri ledöbbent. Egy ideig vita tárgya volt, hogy legyen-e arca, de az eredeti terv kismintája, a hatvan centiméter magas bronzszobor sikert aratott Velencében. A közben kibővült szoborbizottság egyhangúlag a csuklyás, titokzatosabb változatra szavazott. Az impresszionista zsánerű szobor 1903-as avatásán aztán a császár mellett jelen volt gróf Tisza István miniszterelnök és Halmos János polgármester is.

Anonymus feltehetően III. Béla magyar király jegyzője, de mivel születési évét nem tudjuk, nem lehetünk biztosak abban, hogy melyik Béla királynak dolgozott. Nevének jelentése: Névtelen. Keveset tudunk róla; latinizált nevének kezdőbetűje P-vel kezdődik, magát csak „P. mester”-ként jelölte, egyes kutatások szerint személye azonos Péter győri püspökkel. Anonymus 1210 körül írta meg a magyar honfoglalás történetét, a Gesta Hungarorumot, tőle tudjuk a törzsfők neveit is, de a történészek szerint ezek a nevek nem biztos, hogy hitelesek. A Gesta Hungarorum egyetlen, 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtárban található.

A szerencsés szobrászművész

Ligeti Miklós szobrászművész nevéhez az Anonymus- és a Déryné-szobrokon kívül még számos, szintén emblematikus alkotás kötődik. Szerencsés alkotó volt, már 13 éves korában a rajztanára beajánlotta inasnak Stróbl Alajos Várkert Bazárban bérelt műtermébe, majd ösztöndíjjal Párizsba került, ahol a művészettörténet egyik legnagyobb hatású szobrászánál, Auguste Rodinnél dolgozhatott. És ezután jött a császár felkérése, hogy 27 évesen alkossa meg Anonymus szobrát.

Ő készítette el az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonjának bejárati domborműveit, de a nevéhez kötődnek az Országház épületét díszítő szobrai és az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatott Rákászfiú is, ami most a Margit-szigeti Japán kertben áll. Kevesen tudják, de a jelenleg az Olof Palme-ház oldalában álló, Rudolf trónörököst ábrázoló szobor is Ligeti alkotása, és ezt is I. Ferenc József avatta fel, 1908-ban, de szintén ő készítette el Bandholtz tábornok szobrát a Szabadság téren. (A tábornok akadályozta meg az I. világháború utáni zűrzavarban, hogy a megszálló románok kifosszák a Nemzeti Múzeumot.)

A leghíresebb névtelen alak, aki mindenhol felbukkan

A városi legendák szerint ha megsimogatjuk az Anonymus-szobor tollát, ihletet kapunk az alkotáshoz. Nézzük meg, hogy képzeletben megsimogatták-e az Anonymus alakjához kapcsolódó művészek ezt a bizonyos tollat!

A V mint vérbosszú egy tíz részből álló, a disztópikus jövőben játszódó képregénysorozat, mely 1982 és 1988 között jelent meg a Warrior magazinban. A történetet Alan Moore írta, David Lloyd pedig megrajzolta. A V mint vérbosszú az Egyesült Királyságban játszódik, ahol egy rejtélyes anarchista, a magát csak V-nek nevező figura, megpróbálja elpusztítani a totalitárius kormányt. A képregény megjelenése és 2005-ös filmadaptációja után V „Anonymus” maszkja a 2000-es évek tüntetéseinek szimbóluma lett.

A maszk folklorizálódott, többek között az Anonymous hackercsoport szimbólumává is vált, a titkos társaság számos kormányzati intézmény és többek között a Szcientológia egyház ellen elkövetett kibertámadások kapcsán lett ismert. Több tucat digitális Robin Hoodot tartóztattak le a kibertámadásokban való részvételük miatt, olyan országokban, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Hollandia.

Anonymous címmel 2011-ben Roland Emmerich forgatott filmet, akinek olyan mozik fűződnek a nevéhez, mint a Csillagkapu, A függetlenség napja vagy a Godzilla. Az Anonymous Edward de Vere Erzsébet-kori drámaíró, költő és művészetpártoló életének fiktív változatát mutatja be, azt sugallva, hogy ő volt Shakespeare drámáinak tényleges szerzője.

Az andorrai Anonymous zenekar 2007-ben a Salvem el món című dallal képviselte országát az Eurovíziós Dalfesztiválon, de a dal kiesett az elődöntőn. A 2004-ben alakult formáció Andorrában és Spanyolország északi részén ért el kisebb sikereket. Nálunk valamivel sikeresebb volt a hatvanas évek közepén a Hedgehoppers Anonymous nevű angol beatbanda, az It's Good News Week című 1965-ben publikált daluk az ötödik lett az angol kislemezlistán, míg a Billboard Hot 100 listájában a 48. helyet érte el. Ez a dal volt a főcímzenéje a Good News Week című, híreken alapuló szatirikus kvízműsornak. A zenekar tagjai a Royal Air Force-nál dolgoztak, Hedgehoppers a légierő szlengje volt: az alacsonyan repülő repülőgépeket nevezték így. Létezik még egy harmadik zenekar is, amelynek neve megidézi Anonymust, ők a montreali illetőségű, 1989-ben alakult thrash metal banda, az Anonymus. Az 1997-ben publikált Stress című albumuk érdekessége, hogy a dalok angol, spanyol, olasz és francia nyelven szólalnak meg.

Schmöltz Margit fantasykat idéző kalandregénye, A ​sólyom szárnyat bont (Anonymus 1.) azt kutatja, hogy ki volt Anonymus. Megismerünk III. Béla uralkodása idején egy árva kislányt, aki a pilisi erdőkben bolyong, de megtudhatjuk azt is, hogyan lehet a sólyomból vadászmadarat nevelni, miközben a regény a keresztes hadak nyomába is ered, és persze a végén az is kiderül, hogy kicsoda valójában Anonymus.