Sosem került az emberiség olyan közel a Naphoz, mint most
Közzétette a NASA a Napot eddig a legjobban megközelítő űrszondájának képeit – számolt be róla az amerikai űrhivatal.
A NASA Parker Solar Probe szondája december 24-én kezdte meg a Nap eddigi legszorosabb megközelítését, és mintegy 6,1 millió kilométer közelségbe került csillagunk felszínéhez – közölte az űrhivatal.
A szonda csütörtökön nyilvánosságra hozott képeinél közelebbi felvételek eddig még nem készültek a Napról. A fotókon a Nap koronájának és a napszélnek a jellegzetességei is láthatók. A napszél a csillagból származó elektromos töltésű részecskék állandó áramlása, amely óránként mintegy 1,5–2,5 millió kilométeres sebességgel száguld a Naprendszerben.
A kisautó méretű Parker Solar Probe 2018-ban indult el, és 2021-ben az első űrszonda volt, amely belépett a Nap légkörébe, majd még több alkalommal visszatérve egyre jobban megközelítette.
„A Parker Solar Probe ismét elrepített minket a legközelebbi csillagunk dinamikus légkörébe” – mondta a legutóbbi közelítésről Nicky Fox, a NASA munkatársa. „Láthatjuk, hogy honnan indul ki a Földet fenyegető veszélyes űridőjárás, a szemünkkel, nem csak modellek segítségével. Az új adatok segítenek abban, hogy jelentősen javíthassuk az űridőjárás-előrejelzéseinket, biztosítsuk az űrhajósaink és technológiánk védelmét a Földön és az egész Naprendszerben” – fejtette ki a tudós.
A képeket a szonda cipősdoboz méretű, egyetlen képalkotó felszerelésével, a Wide-Field Imager for Parker Solar Probe (WISPR) eszközzel készítették.
Az új képek a koronán és a napszélen kívül a helioszférikus áramlepelt (HCS) is ábrázolják, azt a határt, ahol a Nap mágneses mezejének polaritása északról délre változik. A WISPR emellett az űridőjárás egyik fő mozgatórugójáról, a többszörös koronakidobódások (CME) ütközéséről is elkészítette az első nagy felbontású képeket.
„Ezeken a képeken azt látjuk, hogy a CME-k lényegében egymásra halmozódnak” – magyarázta Angelos Vourlidas, a Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának tudósa, amely az űrszondát tervezte, építette és üzemelteti. Hozzáfűzte, hogy a képek segíthetnek annak kiderítésében, hogy hogyan olvadnak össze a CME-k, ami fontos információ lehet az űridőjárás szempontjából.
