A színdarab egy fiktív történet, egy középkorú férfi öngyilkosságáról és az odáig vezető útról szól. Azonban az öngyilkosság soha nem egyetlen ember története, a környezetéről, a családtagokról, a szemtanúkról, a munkatársakról ugyanúgy szól.
Az előadás kérdéseket ébreszt a nézőben életről, halálról, szabadságról, felelősségről, a meghozott döntésekről, azok következményeiről, és arról, hogy fel kell ismerni a pillanatot, amikor segítségre van szükségünk. Az alkotók szerint beszélni kell erről a témáról. A tabu megdöntése az egyetlen út ahhoz, hogy változhasson a társadalom megítélése, hogy megértsük a különböző, akár szélsőséges reakciókat, és hogy elfogadhassuk a saját érzéseinket.
A projekt ötletgazdája és rendezője, Alberti Zsófi 2010-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán, majd 15 év szakmai tapasztalat után kezdett bele saját projektjébe. Legfőbb alkotótársai Khaled-Abdo Szaida író, dramaturg, valamint Takács Lilla díszlettervező. A három alkotó közös múltja, a társadalmi kérdések iránti felelőssége és a színházról alkotott azonos szemlélete kovácsolja egységgé az előadást.
Megértés és feloldozás
A Védőháló nem ad kész válaszokat, de rengeteg kérdést felvet. „Fontosnak tartom azt is, hogy megértsük – ha elfogadni nem is tudjuk a különböző emberi reakciókat –, és szánjunk legalább egy estét arra, hogy együtt gondolkodunk azon, hogyan segíthetjük azokat az ismerőseinket, akiket egy ilyen tragédia után a gyász nehéz érzése mellett elönt az önvád, a szégyen és a tehetetlen bűntudat” – mondja Zsófi.
Az előadásokat feldolgozó beszélgetések követik, ahol a közönség szakpszichológus segítségével dolgozhatja fel az előadás közben átélt érzéseit. Ezek a beszélgetések nem terápiás alkalmak vagy szeánszok, hanem lehetőségek arra, hogy nyíltan szó essen olyan kérdésekről, amelyekről eddig nem volt helyzet beszélni.
A humor is megjelenik az előadásban, de mint a rendező fogalmaz: „Ne térdcsapkodós nevetésre gondoljunk, de egyfajta görbe tükröt is szeretnénk tartani azoknak, akik – nyilván önvédelemből – úgy érzik, hogy felette állnak egy ilyen mély emberi tragédiának. A szöveg önmagában tartogat humort, de anélkül valószínűleg nincs is színház. Sokszor nem azért nevetünk majd, mert annyira vicces, amit látunk, hanem mert teljes képtelenség vagy mert annyira ismerjük az adott helyzetet.”
Tévhit vagy valóság?
Az előadás és az azt követő beszélgetés egyik fontos célja, hogy eloszlassa az öngyilkossággal kapcsolatos gyakori tévhiteket. Például sokan hiszik, hogy „aki beszél róla, úgysem teszi meg”, pedig a statisztikák szerint tízből nyolc ember, aki öngyilkosságot fontolgat, előzetesen beszél erről valakinek. Egy másik gyakori tévhit, hogy az öngyilkosság önző cselekedet: valójában az érintettek gyakran éppen szeretteik érdekében érzik úgy, hogy jobb lenne nélkülük a világ.
A közösségi finanszírozás szerepe
A projekt közösségi finanszírozási kampányának célja, hogy az alkotók párbeszédet indítsanak erről a sokakat érintő, nehéz témáról, miközben egy professzionális, magas művészi színvonalú színházi előadást hoznak létre. 2025. április 2-án exkluzív színházi betekintőt tartanak a Kollab nevű helyen, Budán. A résztvevők találkozhatnak az író-rendezővel és színészekkel: Endrődy Krisztiánnal, Gonda Katával, Kolnai Kovács Gergővel. Feltehetik az előadással és az öngyilkosság témájával kapcsolatos kérdéseiket. Bérdi Márk klinikai szakpszichológus közreműködésével beszélgethetnek az öngyilkosságot övező tévhitekről, a figyelmeztető jelekről, a mentális egészség fontosságáról és a témával kapcsolatos saját érzéseikről.
