Waterlooi csata AFP.jpg

Ásatásokba kezdenek a waterlooi csata helyszínén

A múlt héten indult vizsgálatokkal elsősorban a súlyos sebesültek korabeli ellátásáról szeretnének többet megtudni a brit régészek – jelentette hétfőn a VRT című belga hírportál.

Az ásatások nagy részét egy korábbi mezőgazdasági épület helyén végzik, amely az ütközet idején brit tábori kórházként szolgált. A helyszínen korábban már több, vélhetően brit katonák levágott végtagjainak maradványait találták meg, a régészek pedig azt remélik, hogy a nemrég kezdett ásatások nyomán több információjuk lesz arról, miként látták el a súlyos sebesülteket több mint 200 éve.

Az ásatások múlt héten szerdán kezdődtek, és várhatóan még egy hétig tartanak. A régészek elmondták, hogy ez idő alatt bármilyen más, a csatával kapcsolatos újabb, brit szemszögből talált információnak örülni fognak.

Az 1815-ben vívott waterlooi csata volt Bonaparte Napóleon utolsó ütközete, amelyben a császár-hadvezér döntő vereséget szenvedett Blücher marsall porosz és a brit Wellington herceg vezette hetedik koalíció csapataitól.

Ez is érdekelheti

A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében

A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.

Isten éltesse a Lánchidat!

„Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, nézd meg a vén folyót, megvan-e még” – énekli Cseh Tamás a Lánchíd című dalában, mintegy leltárt készítve, mi maradt meg, és mi veszett el.

Megújult az erdélyi kastélyok legnagyobb adatbázisa

Új adatokkal, korabeli és friss fotókkal, szakirodalommal frissült az erdélyi kastélyok adatbázisa, a Kastély Erdélyben, mely szerkezeti frissítésen is átesett.

Máté Enikő családfakutató a rég elfeledett valóságot tárja fel

A felmenőink története az életünk értelmének tarthat tükröt. A családfakutatás útjáról, módjáról és jelentőségéről beszélgettünk Máté Enikő családfakutatóval.