Waterlooi csata AFP.jpg

Ásatásokba kezdenek a waterlooi csata helyszínén

A múlt héten indult vizsgálatokkal elsősorban a súlyos sebesültek korabeli ellátásáról szeretnének többet megtudni a brit régészek – jelentette hétfőn a VRT című belga hírportál.

Az ásatások nagy részét egy korábbi mezőgazdasági épület helyén végzik, amely az ütközet idején brit tábori kórházként szolgált. A helyszínen korábban már több, vélhetően brit katonák levágott végtagjainak maradványait találták meg, a régészek pedig azt remélik, hogy a nemrég kezdett ásatások nyomán több információjuk lesz arról, miként látták el a súlyos sebesülteket több mint 200 éve.

Az ásatások múlt héten szerdán kezdődtek, és várhatóan még egy hétig tartanak. A régészek elmondták, hogy ez idő alatt bármilyen más, a csatával kapcsolatos újabb, brit szemszögből talált információnak örülni fognak.

Az 1815-ben vívott waterlooi csata volt Bonaparte Napóleon utolsó ütközete, amelyben a császár-hadvezér döntő vereséget szenvedett Blücher marsall porosz és a brit Wellington herceg vezette hetedik koalíció csapataitól.

Ez is érdekelheti

Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot

Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.

Fakutyák, jégvitorlások és karnevál a régi Balaton jegén

Kovács Emőke történész, a Balaton művelődéstörténetének kutatója egy képzeletbeli téli sétára hívja az olvasókat.

A magyar dínóktól az őssejtkutatásig vezet a Magyar Kultúra magazin

Milyen titkokat rejthet a DNS-állományunk? Létezik-e genetikailag meghatározható magyarság, és vajon hol kezdődik a történelmünk? És milyenek voltak a „magyar dínók”? A Magyar Kultúra magazin 2026. januári lapszáma a régmúltba tekint és őseink nyomába ered.

Tizennyolc évbe tellett, míg elismertette diplomáját az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilma nem csupán elhatározta, hogy orvos lesz, hanem az életével bebizonyította: a nőknek nem kell engedélyt kérniük a műveltséghez és hivatásuk megválasztásához.