Legendás balladák és korszakos slágerek eddig sosem hallott formában Kollár-Klemencz Lászlótól, Farkas Róberttől és Dargay Marcelltől.

Zabolátlan lovaim a címe Kollár-Klemencz László, Dargay Marcell és Farkas Róbert legújabb projektjének, melyben emblematikus magyar és külföldi dalokat játszanak eddig soha nem hallott fordításban, új hangszerelésben november 23-án a Müpa hangversenytermében. 

Kollár-Klemencz Lászlót a nagyközönség leginkább a Kistehén zenekar éléről és olyan kultikussá vált dalok szerzőjeként ismeri, mint az Ezt is elviszem magammal, a Szájbergyerek vagy a 2002-es Sziget fesztivál slágere, a Kistehén. Munkáin, legyen szó akár egy dalszövegről, akár novelláskötetről, mindig könnyen felismerhető az a bizonyos „Kollár-Klemencz-hangzás”, ami anno berobbantotta a magyar alternatív zenei köztudatba. Azóta pedig számtalan alkalommal és zenekari felállásban találkozhattunk vele: van saját kamarazenekara, greCSÓKOLlár címmel közös irodalmi estje Grecsó Krisztiánnal, állandó résztvevője az utóbbi évek egyik legizgalmasabb irodalmi és zenei produkciójának, a Rájátszásnak és a hazai zenei élet krémjét felvonultató Budapest Bár-koncerteknek is. Külső szemlélőként úgy tűnhet, sosem pihen. „Ha alkotsz valamit, és a közönség örül neki, akkor te is örülni fogsz, és amikor ők szeretnének emiatt még több dalt, akkor újakat írsz. Ez egy szeretetkörforgás, amiből nehéz kiszállni. Mert jó adni és jó kapni is” – mesélte egy interjúban néhány éve.

A 2007-ben, eredetileg egyetlen lemez erejéig életre hívott Budapest Bár célja a múlt századi kávéházi cigányzene újjáélesztése volt. Farkas Róbert hegedűs-gitáros vezetésével új, jazz-, pop-, rock-, klezmer- és számos más zenei műfaji elemmel díszített köntöst kaptak az 1920-as évek óta gyarapodó magyar dalkincs népszerű szerzeményei. A magyar pop- és rockzenei szcéna kultikus alakjait maga köré gyűjtő formáció azonban akkora sikert aratott, hogy tavaly már a nyolcadik lemezük jelent meg, és azóta is folyamatosan koncerteznek.

Legújabb közös projektjük, a Zabolátlan lovaim is hasonló alapokra épül, hiszen az egész a Vén cigány című Budapest Bár-feldolgozással indult, amelyben Kollár-Klemenczet szinte egyedül Farkas Robi kíséri zongorán. Ezt a melankolikus érzékenységet szerették volna visszahozni, és olyan mélyre merülni a dalokkal, amilyen mélyre csak lehetséges. Bár az alapkoncepció a francia sanzonoktól indult, a végeredmény sokkal inkább egy lírai balladagyűjtemény lett, ahol Marlene Dietrich mellett Johnny Cash, Yves Montand, Cseh Tamás és Benjamin Clementine egy-egy dala is jól megfér egymással.

Az est különlegességét az adja, hogy a művek egytől egyig új fordítást kaptak, amit Kollár-Klemencz mellett Máthé Zsolt és Grecsó Krisztián jegyeznek. Utóbbi így méltatta kollégája munkáját: Meg kell a szívnek szakadni, ha az ember Kollár-Klemenczet hallgat. […] Laci nem szépeleg, mert elég bátor, hogy szeresse a világot és magát. Tud elmélyülni, és el is meri engedni a gyeplőt. Gyönyörű sanzonok, régi nagy balladák, legendás dalok metamorfózisa ez, mind lenyűgöző kollár-klemenczi köpenyben vált varázslatos kortárs zenévé.”

A progresszív hangszerelésben óriási szerepe van a trió harmadik tagjának, a Katona József Színház és a Radnóti Miklós Színház állandó zeneszerzőjének, Dargay Marcellnek, aki zongorán kíséri majd a dalokat. Mellette Farkas Robi megszokott hangszerén, a hegedűn túl brácsán, harmonikán, buzukin és gitáron is játszik majd, így adva különleges, művészi és sok-sok ötlettel teli kíséretet Kollár-Klemencz rendkívül szuggesztív és érzelmes előadásmódjához. Az estet Kerekes Vica, Razvaljajeva Anasztázia hárfajátéka és a Honvéd Férfikar teszi majd még teljesebbé. 

További információk: itt

Nyitókép: Zabolátlan lovaim. Forrás: Müpa