A zene képes újrahangolni az emlékeket is

A zene nemcsak emlékeket tud felidézni, hanem képes érzelmileg is átírni őket, akár pozitív vagy negatív irányba is fordítani őket.

Stockphoto - Shutterstock - nő - fejhallgató - zene - streaming - tömegközlekedés. Fotó: Shutterstock
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

Egy nemrég publikált idegtudományi kutatás szerint a zene képes érzelmi torzítást vinni a visszaemlékezésekbe, még akkor is, ha az eredeti emlékek érzelmileg semlegesek voltak – írja a psypost.org. A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon egy érzelmileg hangolt zene képes-e megváltoztatni a felidézett emlékek érzelmi színezetét, és ha igen, mennyire tartós ez a hatás.

A kísérletben 44 fiatal felnőtt vett részt, akiknek húsz rövid történetet kellett memorizálniuk. Ezek közül tizenöt szándékosan érzelmileg semleges volt, öt pedig pozitív vagy negatív hangulatot hordozott, ez utóbbiak célja az volt, hogy eltereljék a résztvevők figyelmét a valódi kutatási fókuszról. A történeteket két alkalommal olvasták el és hallgatták meg, majd saját szavaikkal, részletesen újraalkották őket.

Másnap funkcionális MRI-vizsgálat közben emlékeztek vissza ezekre a történetekre. A visszaidézést egy szókiválasztási feladat segítette, miközben a háttérben vagy pozitív, vagy negatív töltetű zene szólt – illetve volt olyan feltétel is, ahol teljes csend volt. A résztvevőknek az eredeti történethez tartozó kulcsszavak mellett érzelmi töltetű, de a történetben eredetileg nem szereplő szavak közül is választaniuk kellett.

A harmadik napon végzett memóriateszt során kiderült, hogy akik zenei aláfestés mellett idézték fel az emlékeket, hajlamosabbak voltak az érzelmileg hangolt álemlékek beépítésére.

A pozitív zene hatására több pozitív részletet emeltek be a történetbe, míg a negatív zene sötétebb tónusú emlékeket eredményezett.

A képalkotó eljárás megnövekedett aktivitást mutatott az amygdalában, a frontális kéregben és vizuális feldolgozó területeken: ezek az agyi régiók kulcsszerepet játszanak az érzelemfeldolgozásban, az emlékezésben és a mentális képek kialakításában. A kutatók szerint a jelenség hátterében az emlékek újrakonszolidációja áll: a visszaemlékezés nem pusztán „lejátszás”, hanem aktív folyamat, amely során a múlt újraértelmeződik – ebben pedig a zene váratlanul erős formáló erő lehet.

Ez is érdekelheti

Akik megtartanak minket – dr. Ijjas Flóra

Mindannyiunk életében vannak olyan emberek, akik valamilyen módon megtartanak minket: jelenlétükkel, tudásukkal, figyelmükkel vagy éppen azzal, hogy akkor is kapaszkodót nyújtanak, amikor mi magunk már nehezen találjuk azt. Sorozatunkban a segítés kultúrájáról beszélgetünk azokkal, akik hivatásuk révén mások támaszává válnak. Ezúttal dr. Ijjas Flóra önismereti tanácsadót, írót kérdeztük.

Nem nehezebb ma gyereknek lenni, a problémák jellege változott meg az ELTE kutatói szerint

Az ELTE PPK kutatóinak friss vizsgálata kimutatta: nem igaz, hogy a mai fiataloknak összességében több érzelmi és viselkedési problémájuk lenne, mint a korábbi generációknak.

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.

A komatáltól a playlistig: hogyan hagy nyomot a barátság?

Mint minden emberi kapcsolatot, úgy a barátságot is rítusok fonják körbe: egy közös szokás, amit minden évben megismétlünk, egy belsős vicc, amin csak mi nevetünk, egy törzshely, ahol akár egy egész napot el tudunk tölteni együtt – és persze ajándékok, amelyek mindig emlékeztetnek a másikra. A Magyar Kultúra magazin lapjain Berényi Marianna vette sorra a barátság tárgykultúrájának érdekességeit.