Vezényel, rendez, zenekart igazgat és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához – Fischer Iván 75
Január 20-án hetvenöt éves Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító zeneigazgatója. A világ egyik legkeresettebb dirigense nevéhez rendezőként is sikeres operaprodukciók fűződnek, zeneszerzőként pedig kamaraoperát komponált és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához.
Zenészcsaládból származik, édesanyja énekesnő, édesapja karmester volt, Ádám bátyja szintén Kossuth-díjas karmester. Iván zongorázni, hegedülni és csellózni tanult, testvérével gyakran felléptek a lakásukhoz közeli Operaház gyermekkórusának tagjaként. Középiskoláit követően a bécsi zeneakadémiára iratkozott be, mert itthon nem volt főiskolai szintű régizenei képzés, tanulmányait Hans Swarowsky karmesterosztályában folytatta, két évig Nikolaus Harnoncourt asszisztense volt. Diplomáját kézhez véve több, régi muzsikát korhű hangszereken megszólaltató zenekarban is játszott, az egyikben hangszereiket is maguk építették.
Nemzetközi karrierje 1976-ban indult, amikor megnyerte a Rupert Foundation londoni karmesterversenyét. Hamarosan neves zenekarok élén évi ötven-hatvan koncertet adott világszerte. Angliában elvállalta a Kent Opera művészeti vezetését, később a Lyoni Operaház zeneigazgatói állását, s szinte ezzel párhuzamosan egy állandó zenekar létrehozásán fáradozott. Célja az volt, hogy igényes munkával kreatív zenészek társulata jöjjön létre.
az együttesben Fischer Iván a kezdetektől zeneigazgatóként is működik. A BFZ magas követelmények elé állított, nagy odaadást kívánó próbamódszerekkel dolgozó zenészeivel új minőséget teremtett a magyar komolyzenei életben. Az együttes a legnagyobb komolyzenei fesztiválokon és koncerttermekben lép fel, a legelismertebb szólistákkal és dirigensekkel dolgozik együtt.
1998-ban és 2007-ben első magyar zenekarként a legjobb lemezfelvételért díjazta a Gramophone magazin szakmai zsűrije. 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra, Fischer Ivánt a Gramophone 2008-ban és 2015-ben az év művésze díjra jelölte. A BFZ-t 2008-ban nemzetközi tekintélyű zenekritikusok a világ tíz legjobb zenekara közé választották, a zenekar 2020-ban bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé a BBC klasszikus zenei magazinjának listáján, 2022-ben pedig Gramophone-díjat nyert Az év zenekara kategóriában.
Vezényelte többi közt a Royal Philharmonic Orchestrát, a London Symphony Orchestrát, az amszterdami Concertgebouw zenekarát, a Berlini Filharmonikusokat, a Cincinnati Szimfonikus Zenekart és a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekart. Jelenleg az amszterdami Concertgebouworkest tiszteletbeli vendégkarmestere és a Berlini Konzerthausorchester tiszteletbeli karmestere, utóbbinak 2012–2018 között zeneigazgatója és vezetőkarmestere volt. 2024-ben kinevezték az Európai Unió Ifjúsági Zenekara (EUYO) zeneigazgatójának, s még abban az évben elindította az Európai Zenekari Akadémiát.
Számos operaházban dirigál, rendezőként is sikeres operaprodukciók fűződnek a nevéhez, operarendezései során a fő szempontot a zene és a színház szerves egysége jelenti számára.
2013-ban első magyarországi szerzői estjén ősbemutatóként hangzott el A Vörös Tehén című, a tiszaeszlári perhez kapcsolódó lélektani rejtélyről szóló kamaraoperája, új befejezést írt Monteverdi Orfeo című operájához, a gyermekek számára operát komponált, A német-jiddis kantáta (2005) német és jiddis költők verseit ötvözi.
Magyarországon olyan programok elindítása fűződik a nevéhez, mint a zenét a kisgyermekekkel megkedveltető kakaókoncertek, az egyforintos koncertek, a meghirdetett műsor nélküli titokkoncertek, az éjféli hangversenyek, a zsinagógakoncertek, a Mahler-ünnep, a Hősök terén tartott nagyszabású szabadtéri hangversenyek.
A BFZ indította el a Müpában az egész napos zenei maratonokat, a Müpa és a BFZ évek óta megrendezi a Bridging Europe – Európai Hidak fesztivált. Az idei évadban is folytatódnak a BFZ népszerű tematikus sorozatai, próbatermi kamarazenei koncertjei, valamint az Iván mesél sorozat; utóbbiban Fischer Iván nemcsak vezényel, hanem a művek között személyes gondolatait is megosztja a hallgatókkal. A BFZ tagjai rendszeresen énekelnek is a koncerteken.
Fischer Iván a Magyar Mahler Társaság alapítója és a Brit Kodály Akadémia védnöke. 2014-ben a német kormány felkérésére ő tervezte meg és vezényelte a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepélyes megemlékezés zenei programját a berlini Konzerthaus nagytermében. 2018-ban megalapította a Vicenzai Operafesztivált (2023-ban az olasz város díszpolgára lett), budapesti gyerekkori otthonában lakásszínházat alapított.
Azt vallja, hogy a karmesterség elsősorban morális felelősség. A BFZ sikerének titkát egy korábbi interjújában a kreativitás ösztönzésében foglalta össze, közel érzi magához Leonard Bernstein karmester gondolatát:
A világhírű karmesterről 2014-ben Sólyom András forgatott portréfilmet. Művészeti tevékenységét számos díjjal ismerték el. Megkapta az érdemes művész címet, Göncz Árpád Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmét, 2005 óta Budapest díszpolgára. 2006-ban Kossuth-díjjal és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával tüntették ki. 2011-ben elnyerte a Prima Primissima díjat, a brit Királyi Filharmóniai Társaság zenei díját és a holland Ovatie-díjat. 2013-ban a londoni Royal Academy of Music tiszteletbeli tagjává választották. Megkapta az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díját, s itthon Hazám-díjas lett. 2019-ben a Kennedy Center Művészeti Arany Medál kitüntetésében, 2024-ben a Bartók Rádió az Év Karmestere díjában részesült. 2025-ben Concertgebouw-díjjal ismerték el.
Nyitókép: Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója a zenekar és az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának közös estjén a brüsszeli Bozar kulturális központban 2024. szeptember 23-án. Fotó: Purger Tamás / MTI
