A kis Valentinótól A rossz árnyékig – Jeles András 80
Március 27-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Jeles András Kossuth-díjas film- és színházi rendező, a Monteverdi Birkózókör elnevezésű független színtársulat alapítója, A kis Valentino, az Angyali üdvözlet, a Senkiföldje, A rossz árnyék és az Álombrigád című filmek alkotója.
Jászberényben született, felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar–népművelés szakon végezte. Az amatőr filmklub tagjaként több filmet is forgatott (Levél az Újvilágba, Telefon), ekkor ismerkedett meg későbbi állandó alkotótársával, Kardos Sándor operatőrrel. 1969 és 1974 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: Egyetem) operatőri, majd rendezői szakán tanult Herskó János és Fábri Zoltán osztályában. Elsőéves hallgatóként készítette a Meghallgatás című 14 perces rövidfilmet egy amatőr táncdalénekesek számára rendezett válogatásról, diplomafilmje a Félálom volt.
Végzése után a Mafilm rendezőasszisztense, majd rendezője lett, később a Balázs Béla Stúdió keretein belül rövid- és kísérleti filmekkel, videódokumentációkkal jelentkezett. Az 1970-es évektől több tévéfilmet jegyzett a Magyar Televízióban, köztük volt riport-dokumentumfilm (Olajbányászok, 1971), portréfilm (A vándor – Nemes Endre, 1974, Arc és álarc, Szentkuthy Miklósról, 1989) vagy a Jókai nyomán született Thália szekerén (1985).
Főszereplője egy kocsikísérő fiú, aki az elemelt nagyobb összeggel nem tud mit kezdeni, csak elszórja, és a nap végén feladja magát a rendőrségen.
Az 1984-ben készült Angyali üdvözletben (munkacíme: Gyerekjátékok) gyerekek (valamint Lukáts Andor) játszották el Madách Az ember tragédiáját. Ugyanabban az évben forgatta az azonnal be is tiltott Álombrigádot, amelyben a gyári munkások a szovjet Alekszandr Gelman Prémium című darabját akarják – sikertelenül – színre vinni, és amelynek narrátori feladatait az operettszínész Rátonyi Róbertre osztotta.
1993-ban mutatták be a második világháborúban játszódó, egy elhurcolás előtt álló zsidó családról szóló Senkiföldje című filmjét, amelyet egy évtizeddel később követett a József és testvérei – Jelenetek egy parasztbibliából. A bibliai történetet árnyjátékokkal feldolgozó alkotásért elnyerte a 35. Magyar Filmszemle rendezői látványdíját és a filmkritikusok B. Nagy László-díját. 2008-ban dokumentumfilmmel jelentkezett –
Két évvel később közreműködött a Magyarország 2011 című, tizenegy rendező által jegyzett szkeccsfilmben. Játékfilmet csaknem másfél évtized elteltével, 2017-ben forgatott ismét, A rossz árnyék főhőse egy különleges képességekkel megáldott fiatalember és restaurátor apja, akik ifj. Hans Holbein reneszánsz festő Követek című művéről készítenek másolatot.
A hetvenes évek közepe óta színházban is rendez, egyik első munkájaként Kaposvárott állította színpadra Leon Kruczkowski A szabadság első napja című darabját, majd Győrött dolgozott. 1984-ben megalakította a Monteverdi Birkózókör független társulatot, amellyel a következő években több, a hagyományos kifejezésmódot megtörő előadást rendezett, a 24 haikut, a Drámai eseményeket, A mosoly birodalmát, utóbbiak Dobozy Imre (Szélvihar), illetve Mrożek (Rendőrség) művei alapján születtek.
A Halász által rendezett Herminamező-Szellemjárás című film forgatókönyvét is együtt jegyezték, az 1956-os forradalomról szóló alkotást fődíjjal tüntették ki a 2006-os 37. Magyar Filmszemlén a kísérleti film kategóriában.
Rendezett Veszprémben, Kaposváron, Budapesten a Merlin, a Katona József és a Radnóti Színházban, valamint Szombathelyen. A Weöres Sándor Színházban színpadra állított A kis Lordért 2011-ben a színikritikusoktól elnyerte a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás díját, ugyanott később a bábszínházzal Oscar Wilde A boldog herceg című meséje alapján rendezett felnőttek számára előadást, „hajléktalanszínházat” (a kilencvenes évek közepén hajléktalanokkal készítette Gogol Revizorját, a próbafolyamatról dokumentumfilm is készült). Debrecenben Strindberg Júlia kisasszony című drámáját instruálta, a Stúdió K Színházban volt repertoáron Ibsen Babaház (Nóra) című rendezése.
Művészete elismeréseként többször elnyerte a filmkritikusok díját, megkapta a Balázs Béla-díjat (1992-ben, miután a kitüntetést 1989-ben nem fogadta el), 2006-ban a kiváló művész címet.
Több színházi és filmes munkájához is Melis László komponálta a zenét. Egyik különleges közös munkájuk a Müpában 2013-ban az Euripidész szövegére ógörög nyelven bemutatott Bakkhánsnők című opera volt. 2007-ben Füzetek címmel napló formában jelentek meg gondolatai, a tíz évvel későbbi Váratlan perspektívák című könyv Gelencsér Gábor tollából Jeles életművét elemzi. Az egyik legeredetibb gondolkodású és látásmódú alkotó fia Nemes Jeles László, az Oscar- és Golden Globe-díjjal kitüntetett Saul fia című film rendezője.
