Beatrice és Bikini, Hamlet és Laborc, Garázs és Rockkalapács – Nagy Feró 80
Január 14-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Nagy Feró Kossuth-díjas rockénekes, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere, az István, a király rockopera Laborca, a Nagyvárosi farkas, a Térden állva, a Nem kell, a XX. század, az Azok a boldog szép napok és a 8 óra munka szerzője, előadója.
Nagy Ferenc néven 1946-ban született a Zala vármegyei Letenyén, szülei Erdélyből menekültek Magyarországra. Miután a fővárosba költöztek, apja az 1950-es években hőszigetelő szakmunkásként dolgozott, majd kisiparos lett.
Feró kamaszként rádió- és tévészerelő szeretett volna lenni, de egy malőr miatt lemaradt a felvételiről, így elektroműszerész ipari tanulónak ment. Ezután elvégezte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán (ma az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara) az erősáramú üzemmérnök szakot, de az államvizsgát halogatta, nehogy bevigyék katonának, ami végül – a diploma feláldozásával – sikerült is neki.
1963-tól 1970-ig a Richmond Heads, majd a Zárvatermők tagja volt; 1971-ben csatlakozott a Csuka Mónika vezetésével két évvel korábban alakult, öt lányból álló Beatrice zenekarhoz, amely addig az egyetlen női beatzenekar volt az országban. A Beatrice ezután lett sikeres, a Gyere kislány, gyere című diszkó- vagy inkább funkyslágerrel az 1977-es Tessék választani! rádiós dalfesztiválon mutatkoztak be. Nagy Feró feleségül vette Csuka Mónikát, egy lányuk született. (Második feleségétől két fia van.)
Feró 1978-ra teljesen átalakította a Beatricét, amelynek frontembere lett. Az immár csak fiúkból álló együttes jellegzetes külsővel koncertezett: bőrszerkóban és „babos” kendővel a nyakban vagy a homlokon. (A színpadi csirkedarálás csupán a legenda része.) Főleg a „külvárosi fiatalok” körében lett népszerű a banda, amely 1980-ban már az Omega és az LGT előzenekaraként turnézott. Bluesos-punkos rockzenéjük és főleg a Feró által írott szövegeik azonban nem tetszettek a Kádár-rendszer „kultúrfunkcionáriusainak”, a hatóságok folyamatosan megfigyelték őket, Ferót többször bevitték a rendőrök, útlevelét később bevonták. Az együttes azt követően lehetetlenült el végképp, hogy 1980-ban a Hobo Blues Band és a P. Mobil társaságában felléptek a Fekete Bárányok-koncerten. Népszerűségük ellenére lemezük nem jelenhetett meg, végül a nehézségeket megelégelve 1981-ben feloszlott a formáció.
Hamarosan színre lépett az igazi „Ricse”, amelynek blues- és rockalapú dalai élesen, megalkuvás nélkül mutatták be az életbe kevés eséllyel belépő fiatalok helyzetét, érzéseit. Akkoriban Feró volt a magyar új hullám egyik vezéregyénisége, a „nemzet csótánya”. Kiadták lemezen az együttes korábban betiltott számait is; 1991-ben megjelent az Utálom az egész XX. századot című nagylemezük, s a zenekar a fennállása óta először lépett fel az egykori Budapest Sportcsarnokban.
Nagy Feró a rendszerváltás során közel került a politikához, 1990-ben még köztársaságielnök-jelölt is volt („Szakadt országnak szakadt elnököt!”). Kezdetben liberális, majd egyre radikálisabban jobboldali nézeteket vallott, mígnem 1999-ben felhagyott a politizálással, belátva, hogy a zene az ő világa. Közéleti-politikai véleményét azonban napjainkban sem rejti véka alá.
A Beatrice változó felállással a mai napig koncertezik, a közönség körében olyan népszerű számokkal, mint például a Nagyvárosi farkas, a Meditáció, a Jerikó, a Motorizált nemzedék, a Térden állva, a Nem kell, a XX. század, az Azok a boldog szép napok, a Hegyek között, a Pancsoló kislány és a 8 óra munka.
A Beatrice 30 éves koncert-DVD-je arany- és platinalemez lett, a 2018-ban kiadott Az első 40 év – Live! koncertalbum 2020-ban aranylemez minősítést kapott. A Beatrice 45. születésnapi koncertjét 2023 decemberében az MVM Dome színpadán rendezték meg, a jubileumi fellépésre a zenekar különleges színpadképet álmodott meg, amely csak ezen a koncerten volt látható.
Feró színpadi szerepeiről is ismert, 1983-ban Laborcot játszotta az István, a király című rockopera legendás ősbemutatóján, majd a továbbiakban többször is szerepelt a darabban. Hamlet-átdolgozását 1987-ben mutatta be (2025-ben a Sicc Production társulata ismét színre vitte), az egykori Rock Színházban a Hair című musicalben Bergert alakította; 1993-ban ő volt Önögész az Atilla – Isten kardja rockoperában. Legutóbb, 2017-ben az Újszínház bemutatta a Ricse, Ricse, Beatrice című rockmusicalt, amely zenekarának történetét dolgozta fel, és amelyben önmagát alakította. Több filmben is szerepet vállalt: Ki beszél itt szerelemről?, Töredék az életről, Úgy érezte, szabadon él, Pofonok völgye, Céllövölde, A túlélés ára, Argo, Keresztanyu, Radics Béla – A megátkozott gitáros.
Később a televízió Rockkalapács című műsorát vezette, majd a Pannon Rádió munkatársa volt. Az elmúlt években több népszerű televíziós műsorban is láthattuk, tavaly a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) M5 csatornáján a Húrokon írt történelem című, a magyar beat-pop-rock történelme legendás előadóinak életútinterjú-sorozatában hallhattuk.
Művészete elismeréseként 1989-ben Állami Ifjúsági Díjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozata kitüntetést, 2019-ben életmű-kategóriában Petőfi Zenei Díjat, 2021-ben Kossuth-díjat kapott; 2023-ban lakhelye, Őrbottyán a díszpolgárává választotta.
Kiadta 2004-ben válogatássorozatának első CD-jét Antológia címmel, ezt 2005-ben követte a folytatás. Ugyanebben az évben jelent meg Boldog szép napok címmel önéletrajzi könyve is, amelyben az 1978 és 1983 közötti személyes élményeit írja le.
Az újonnan alakult szakmai tanácsadó testület, a Petőfi Zenei Tanács tagja lett 2023-ban.
Címlapfotó: A Kossuth-díjjal idén kitüntetett Nagy Feró énekes, zeneszerző, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere őrbottyáni otthonában 2021. május 27-én. Fotó: MTI/Cseke Csilla
