Az év baritonjának választották, amikor Pavarotti lett a legjobb tenor – Miller Lajos 85

Zene

Január 23-án ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Miller Lajos Kossuth-díjas operaénekes, bariton, a Magyar Állami Operaház mesterművésze, a nemzet művésze, aki összesen hetvenöt operaszerepet énekelt, több mint húsz oratórium és koncert szólistája volt, és akinek tizenhárom magyar és három francia operalemeze jelent meg.

Televízió - Hogy volt?! - Miller Lajos

Budapest, 2019. január 16.

Miller Lajos, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes (bariton), a Hogy volt?! című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 3-as stúdiójában. A műsorban a meghívott vendégek és barátok társaságában mesélnek a Miller családról - Miller Lajos operaénekes, Miller Zoltán színész, énekes és fia, Miller Dávid színész-énekes - a három generáció művészi pályájáról, színházról, zenéről és filmről.

Készítette: Zih Zsolt
Személyek: Miller Lajos
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: TCZIHZ201901160015
Miller Lajos. Fotó: Zih Zsolt / MTI

Szombathelyen született, a gimnáziumot Sümegen végezte, ahol édesapja állatorvos volt. Bár nyolc évig zongorázott, nem énekesnek készült, középiskolai évei alatt aktívan sportolt, teniszezett, úszott, vívott, kézilabdázott. A Honvéd igazolt atlétájaként ígéretes sportkarrier állt előtte, a Testnevelési Főiskolára készült, de álmait szétfoszlatta egy sérülés. A zenével véletlenül került közelebbi kapcsolatba: az elektroműszerésznek tanuló fiú hangjának szépségére egy nyári kiránduláson figyeltek fel, s egyik társa elvitte a Simándy Józsefet is tanító énektanárhoz, Posszert Emíliához.

Amikor a Zeneakadémia felvételt hirdetett előképzettséggel nem rendelkezőknek, szülei biztatására ő is jelentkezett, és bekerült az ötszáz jelentkező közül kiválasztott hét közé.

Énektanulmányait 1961 és 1968 között végezte a Zeneakadémián Sipos Jenő tanítványaként, miközben az Erkel Színházban dolgozott díszletmunkásként, itt hallhatta Svéd Sándort vagy Giulietta Simionatót énekelni.

Az Operaházban 1968-ban debütált Szokolay Sándor Hamletjének Horatiójaként. 1974-ben megnyerte a párizsi Fauré-, egy évvel később a trevisói Toti dal Monte-énekversenyt, az utóbbi zsűrijének elnöke a legendás tenor, Mario del Monaco volt, a budapesti Erkel-versenyen harmadik lett. Ekkor indult nemzetközi karrierje, Gounod Faustjának margitszigeti előadásában, Valentin szerepében lépett föl először neves külföldi énekesekkel, Vaszy Viktor dirigálása mellett.

Miller Lajos 1968 és 1986 között, majd 1991-től a Magyar Állami Operaház magánénekese, 2009-től mesterművésze és örökös tagja. A színpadtól 2007-ben vonult vissza.

A világ szinte valamennyi nagy opera-, illetve koncertszínpadán énekelt, egyebek közt a milánói Scalában, a bécsi Staatsoperben, a Buenos Aires-i Teatro Colónban, a müncheni Bajor Állami Operában, a római Operában, a párizsi Nagyoperában. 1987-ben az év baritonjának választották Buenos Airesben, amikor Luciano Pavarotti lett a legjobb tenor. A tengerentúl előbb Houstonban, majd Philadelphiában lépett fel, a New York-i Carnegie Hallban Gaetano Donizetti Dom Sébastien című operájában, a Metropolitanben Verdi A trubadúr című operájának Luna grófjaként debütált 1990-ben.

Énekesi tehetségét először lírai szólamokban mutatta meg, később nevével elsősorban a nagy Verdi-szerepek kapcsolódtak össze, első premierje az Álarcosbál volt 1973-ban, amelyet a Macbeth követett. Egyik legnagyobb sikerét a párizsi Operában aratta – Franco Zeffirelli rendezésében a Traviata Germont szerepében. Izgalmas volt számára a Jurij Ljubimov rendezte Csajkovszkij-opera, az Anyegin bonni és Muszorgszkij Hovanscsina című operájának milánói előadása is. Különösen kedveli a verista operákat, de mindig annak az operahősnek a bőrébe bújt a legszívesebben, amelyik éppen megtalálta.

Itthon és külföldön összesen 75 operaszerepet énekelt (ebből 15 Verdi-főszerep), Magyarországon kívül 16 ország 75 városában lépett fel.

Több mint 20 oratórium és koncert szólistája volt, 13 magyar, három francia operalemeze jelent meg. A klasszikus hősbariton-alakítások mellett magyar zeneszerzők műveiben is színpadra lépett (Ránki György: Az ember tragédiája, Kodály Zoltán: Háry János, Petrovics Emil: C'est la guerre). Szörényi Levente Árpád népe című misztikus operájában Árpádként aratott elismerést, az 1956-os forradalom 50. évfordulójának tiszteletére készült 56 csepp vér című Mihály Tamás-rockmusicalben Leart, a kitelepített színészt énekelte. A filmvásznon is kipróbálhatta magát – Káel Csaba Bánk bánjában Tiborc ruháját öltötte magára. Egy nyilatkozata szerint a kamera előtt lehetősége volt olyan finom eszközöket használni, mint az arc- és szemjáték, amelyeket a színházban a színpadtól távol ülő nézők kevésbé élvezhetnek. Gaál István 2022-ben felújított Orfeusz és Eurydiké című operafilmjében (1985) az ő baritonján szólalt meg a férfi címszereplő.

A 2004 óta a Heves vármegyei Markazon élő Miller Lajos művészete elismeréseként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1975), a Székely Mihály-emlékplakettet (1977), a Kossuth-díjat (1980), 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést.

2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választották, 2014-ben az elsők közt kapta meg az újonnan alapított Nemzet Művésze címet. 2004 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2010 óta Sümeg díszpolgára. Elindultam szép hazámból címmel portréfilm készült róla. Az ő kezdeményezésére rendezik meg a zene világnapja alkalmából az Operagála Gyöngyösön című eseményt 2016 óta.