A filmben három pár találkozik egy lakásban, ahol a férfiak közös fiatalkori barátjának temetése miatt gyűltek össze. A három barát az évek alatt társadalmilag szétvált: Andris egyetemet végzett, és egy tanári állás várja Mexikóban, Árpi egy alsó középosztálybeli életét éli, Rajmund pedig teljesen lecsúszott, vérplazmáját is eladja, hogy kifizesse a lakbért. A nők utóbb csapódtak ehhez a társasághoz, ahol egy ideig tűrik a férfiak beszólásait, elmélkedéseit, de egy idő után mindenkinek elege lesz a másikból.
Hajdu Szabolcs korábban a Fehér tenyérrel 2007-ben Miskolc város különdíját, a párkapcsolati trilógia első részével, az Ernelláék Farkaséknál című filmjével pedig 2016-ban közönségdíjat nyert a CineFesten. Ez utóbbi alkotásban a gyereknevelés körüli nézeteltérések állnak a középpontban, a Kálmán-nap című műben (kritikánk itt) pedig az intimitás és a szexualitás hiányából eredő feszültségek vezetnek párkapcsolati válsághoz. Az Egy százalék indiánban az identitás, az öröklött viselkedési minták, a hímsovinizmus, a feminizmus és a modern nemi szerepek kerülnek fókuszba. Ebben a filmben a férfiak nem találják a helyüket, bolyonganak a férfiszerepben, a nők pedig ugyanígy elveszettek saját nőiségükben. A férfiak és a nők jobb híján egymásra mutogatnak, mindenki a másikat hibáztatja. Ebben a társaságban minden szereplő kívülről reméli a megoldást: a változást és a fejlődést a többiektől várja.
Az Egy százalék indiánban Hajdu Szabolcs, Pető Kata, Gelányi Imre, Tankó Erika, Szabó Domokos és Tóth Orsolya látható. A film rendező-forgatókönyvírója Hajdu Szabolcs, operatőre Bántó Csaba volt. A jelmezeket Pető Kata tervezte, a látványért Simonyi-Lengyel Mira felelt. A film vágója Zuzana Cséplő ASFS volt, a zenét Keresztes Gábor készítette, a hangért Dusan Kozak felelt, míg a gyártásvezetők Gálovits Zoltán és Martina Agricolová voltak. Az alkotás létrejöttéért több producer, Dan Wechsler, Andreas Roald, Jamal Zeinal-Zade és Petrányi Viktória fogott össze, az Egy százalék indián producerei Hajdu Szabolcs, Prikler Mátyás és Jim Stark voltak. A film a Látókép Ensemble, az MPhilms és a Stark Sales produkciójában készült, létrejöttét a Szlovák Audiovizuális Alap, illetve számos magyarországi egyéni és civil közösség támogatta.
