Az agyunk ebben még sokkal jobb, mint a mesterséges intelligencia

Egy kutatás megmutatta, hogy az agyunk automatikusan felismeri, miként mozoghatunk egy adott környezetben. Az MI ebben még sokkal rosszabbul teljesít.

Amszterdami kutatók új eredményei szerint az emberi agy automatikusan felismeri, milyen mozgásformák lehetségesek egy adott környezetben – például sétálni egy ösvényen vagy úszni egy tóban – még akkor is, ha tudatosan nem gondolunk erre – írja a Sciencedaily. A vizsgálat során MRI-berendezést használtak, miközben a résztvevők különféle beltéri és kültéri helyszínekről készült fotókat néztek, és gombnyomással jelezték, milyen mozgásra éreztek késztetést, például sétára, biciklizésre, vezetésre, úszásra, evezésre vagy mászásra.

A kutatók felfedezték, hogy az agy látókérgének bizonyos területei nemcsak a képeken látható tárgyakat vagy színeket dolgozzák fel, hanem automatikusan azt is, milyen cselekvési lehetőségeket kínál a látott környezet. Ez az agyi működés akkor is aktív, ha nem kapunk konkrét utasítást a mozgásra, vagyis a környezetből fakadó lehetőségeket az agyunk folyamatosan, tudattalanul elemzi.

A kutatók összehasonlították ezt a képességet mesterségesintelligencia-modellekkel – például képfelismerő rendszerekkel és GPT-4-gyel –, de ezek lényegesen rosszabbul teljesítettek az emberi agyhoz képest.

Még a kifejezetten cselekvésfelismerésre betanított modellek sem tudták pontosan utánozni az emberi döntéseket, mert nem rendelkeznek a valós fizikai világból származó tapasztalatokkal.

A kutatás azt is jelzi, hogy a jövő mesterséges intelligenciájának fejlesztése során érdemes az emberi agy hatékony, energia- és erőforrás-takarékos működését alapul venni, hogy az MI rendszerek fenntarthatóbbak és emberközelibbek legyenek.

Ez is érdekelheti

A mindennapok filozófiája – Buzsáki György

A világhírű agykutató, Buzsáki György tisztázta az agy évezredek óta félreértelmezett működését.

Olyan, mint egy kapcsolat, vagy valóban az?

Kivel beszélgetünk, ha imádkozunk? Ha álmodunk? Ha elképzelünk egy beszélgetést, vagy fejben teljes vitákat folytatunk le? Valódi kapcsolatba léphetünk, ha nem tudjuk pontosan, ki – vagy mi – válaszol? Mi történik, ha egy gép felel? Spitzer Fruzsina képzőművész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnöke az alkotásai által nem válaszokat ad, hanem egy határhelyzetbe visz: oda, ahol az ember és a gép közötti kapcsolat megtapasztalható.

A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma

Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.

A Deezer technológiájával szűri a mesterséges intelligencia által generált zenéket az EJI

Az emberi közreműködés nélkül létrehozott felvételek kiszűrése és ezáltal a jogdíjak arányosabb felosztása érdekében az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület megállapodott a Deezer globális zeneszolgáltatóval az AI Detection Solution elnevezésű alkalmazás használati jogának megvásárlásáról.