043_SW_GRNPSIHDM9W.jpg

Hatalmas filológiai tudás és szabad kísérletezés jellemzi az idei irodalmi Nobel-díjast

A kanadai költő és esszéista Anne Carson irodalmi Nobel-díját október 8-án jelentették be, ebből az alkalomból a szerző Vörös önéletrajza című művének magyar kiadója, a Magvető főszerkesztője, Turi Tímea és a verses regény fordítója, Fenyvesi Orsolya nyilatkoztak.

A kanadai költőnőnek a Magvető gondozásában, Fenyvesi Orsolya fordításában jelent meg a Vörös önéletrajza című verses regénye 1998-ban. A kiadó főszerkesztője, Turi Tímea az MTI-nek elmondta: munkatársaival jelenleg a Frankfurti Könyvvásáron vannak, ahol együtt követték a Nobel-díj bejelentését. Mint felidézte, Anne Carson neve az elmúlt években rendszeresen szerepelt a lehetséges Nobel-díjasok között.

A főszerkesztő szerint Carson rendhagyó szerző, akinek költészetében különleges módon kapcsolódik össze a klasszika-filológiai tudás és a kortárs költői nyelv. A költőnő hatalmas, az ókori világhoz kapcsolódó filológiai tudását úgy építi be műveibe, hogy az nem idegen elemként jelenik meg, hanem természetes egységet alkot a versekkel.

„Nem kell feltétlenül tudni azokat a talán nem közismert antik történeteket, szerzőket, amelyeket ő felhasznál. Ha az ember ismeri őket, az adhat egy plusz élményt, de valójában a szövegekből magukból is kibomlanak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szerzőnő „közös történeteket” mesél el.

Turi Tímea úgy véli, hogy Carson költészete azért is különleges, mert miközben kanadai költő, műveiben az európai kulturális örökség és hagyomány elevenedik meg.

Fenyvesi Orsolya-HN_001
Fenyvesi Orsolya. Fotó: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu

Fenyvesi Orsolya az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Anne Carson szövegeit egyszerre nagyon érzékinek és gondolatgazdagnak tartja. A szerző olyan rétegeket mozgat meg például a mitológia, a filozófia és a művészettörténet területeiből, amelyek elsőre rémisztőnek tűnhetnek, de közben egyetemes tapasztalatokkal és érzésekkel dolgozik, elemi erővel és természetességgel fejezi ki magát.

Arra is kitért, hogy Anne Carson művészete nagyon újszerű és a magyar irodalmi hagyományoktól is eltér. „Nagy kísérletező, esszéi versszerűek, elbeszélései pedig esszészerűek, szabadon mozog a műfajokban, tágítja a zsánerek határait” – tette hozzá.

Bízik abban, hogy a Nobel-díj hatására további szövegek jelenhetnek majd meg tőle magyar nyelven, részben azért is, mert felszabadító hatással lehet más alkotókra is.

Anne Carson kanadai költő Stockholmban, Svédországban 2015. május 6-án. Fotó: Lars Pehrson / SvD / TT NEWS AGENCY / TT News Agency via AFP

Ez is érdekelheti

Könyvszalon, Art Weekend, Libator – novemberi fesztiválajánló

Könyvszalon Győrben, képregényfesztivál Szegeden, Art Weekend Budapesten, Márton-napi hagyományok a szentendrei skanzenben, PesText fesztivál a PIM-ben és a Három Hollóban – novemberi fesztivál- és programajánló.

Hogyan szólal meg magyarul A Dűne? – A FORDÍTVA harmadik epizódja Frank Herbert világhírű sci-fijét veszi górcső alá

A Kultúrapont FORDÍTVA című minisorozatának következő részében Békés András műfordító, Takács Gábor szerkesztő és Jéger Zsombor színművész mesélnek a mű nyelvi sokszínűségéről, a filmes adaptációkról és a szinkronizálás nehézségeiről.

Hogyan szólal meg magyarul Momo? – A FORDÍTVA második epizódjának fókuszában Michael Ende időtlen története

Michael Ende Momo című meseregénye megmutatja, hogy az idő igazi értéke annak megélésében rejlik, a Kultúrapont FORDÍTVA című minisorozatának második epizódja pedig arra keresi a választ, hogyan szólal meg a történet magyarul, és mi változik, amikor a regény lapjairól a filmvászonra kerül.

Angol sci-fi, kortárs olasz irodalom és ukrán illusztrátorok az őszi PesTexten

Novemberben érkezik a PesText fesztivál őszi kiadása, amelyen Didier Eribon, Guzel Jahina, Federica Manzon, Tankó Timea és qntm mellett izgalmas ukrán, szlovák és lengyel szerzők lépnek fel november 12–14. között a Három Hollóban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.