Április 17-én történt
1874 I. Ferenc József uralkodó szentesítette az egységes, tízes felosztású mértékrendszert bevezető 1874:VIII. törvénycikket, amely 1876. január 1-én lépett életbe.
1912 Oroszországban a katonaság rálőtt a lénai aranymező sztrájkoló munkásaira, a sortűznek 250 halálos áldozata volt.
1944 A II. világháborúban az I. magyar hadsereg támadást indított a nyugat-ukrajnai frontszakaszon, a Dnyeszter és a Prut között. A művelet egy hónap alatt összeomlott, a magyar honvédség második nagy vereségét szenvedte el, 80 ezer katona sebesült meg, esett el vagy került hadifogságba.
1946 Franciaország kivonta utolsó csapatait Szíria területéről. A függetlenség napja a Szíriai Arab Köztársaságban.
1958 Brüsszelben megnyílt a második világháború utáni első világkiállítás, amelynek jelképe a vas atommag felépítését ábrázoló Atomium lett.
1961 Az Egyesült Államokban élő 1500 kubai emigráns fegyveres zsoldos partra szállt a Disznó-öbölben, és megtámadta Kubát.
1964 A New York-i Világkiállításon bemutatták a Ford Mustang nevű sportkocsit, amely generációk álomautója lett.
1969 Leváltották Alexander Dubceket a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkári pozíciójából, ezzel teljessé vált az 1968 januárjában elkezdett demokratizálási politika híveinek kiszorítása a párt- és állami vezetésből.
1970 Sikeresen landolt a Csendes-óceánban a Hold újbóli meghódítására indult, amerikai Apollo-13 űrhajó parancsnoki kabinja, miután az április 11-én kezdődött küldetés majdnem tragédiába torkollott.
1975 A kínai támogatást élvező maoista vörös khmerek elfoglalták Kambodzsa fővárosát, Phnompent és más városokat, majd egy nap alatt elűzték a lakosságot.
1982 II. Erzsébet brit királynő mint Kanada államfője az ottawai parlamentben kihirdette azt a törvényt, amely minden addigi törvényhozási függőségi viszonynak véget vetett Nagy-Britannia és Kanada között.
Április 17-én született
1539 Tobias Stimmer svájci festő, építészeti szakíró, költő
1649 Johann Meinrad Guggenbichler svájci-osztrák szobrász, legszebb fafaragásait a Salzburg környéki települések őrzik
1774 Friedrich Koenig német nyomdász, a hengeres gyorssajtó feltalálója
1814 August Grisenbach német orvos és botanikus
1899 Vincent Wigglesworth angol biológus, entomológus
1904 Hincz Gyula Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, érdemes és kiváló művész
1904 Joseph Ahrens német zeneszerző és orgonaművész, zenetanár
1909 Ember Győző Kossuth-díjas történész, levéltáros, akadémikus
1919 Osvaldo Dorticós Torrado kubai politikus, 1959 és 1976 között Kuba köztársasági elnöke
1927 Örsi Ferenc József Attila-díjas író, újságíró, A Tenkes kapitánya szerzője
1929 Bernard Roizman moldvai-amerikai virológus, az MTA tiszteleti tagja
1936 Kutas László Kossuth-díjas szobrász- és éremművész
1938 Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus
1939 Skerletz Iván tájfutó, edző, sportvezető
1946 Georges Jean Franz Köhler orvosi Nobel-díjas német immunológus
1947 Oláh Edit Széchenyi-díjas rákkutató, onkogenetikus, akadémikus
1948 Bossányi Katalin Rózsa Ferenc- és Pulitzer-emlékdíjas újságíró, gazdaságszociológus
1956 Takács-Nagy Gábor Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas hegedűművész, karmester, érdemes művész
1974 Victoria Beckham angol énekesnő, dalszövegíró, modell és divattervező
1986 Jekli Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész, balett-táncos
1993 Barta Ágnes színésznő
2003 Battai Sugár Katinka világbajnok kardvívó
Április 17-én halt meg
1764 Johann Mattheson német zenetörténész, zeneszerző, énekes, karmester
1794 Melchior Hefele osztrák származású építész, a klasszicizáló késő barokk Magyarországon is alkotó tehetsége
1889 Rónay Jácint János természettudós, akadémikus, Benedek-rendi pedagógus, író, a darwinizmus első magyarországi terjesztője
1919 Mednyánszky László festőművész, jelentősek impresszionista tájképei és a háború borzalmait ábrázoló művei
1954 Tapolczai Gyula színész, érdemes művész
1976 Henrik Dam orvosi Nobel-díjas dán biokémikus, a K-vitamin felfedezője
1980 Nádasdy Kálmán háromszoros Kossuth-díjas rendező, kiváló művész
1984 Tálasi István néprajztudós, akadémikus
1994 Roger Wolcott Sperry Nobel-díjas amerikai neurofiziológus, neurobiológus, az agyhasításos műtétek úttörője
2014 Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó, politikai aktivista
2018 Knoll József Széchenyi- és állami díjas farmakológus, orvos, akadémikus
2020 Tibád Levente erdélyi magyar nyelvész, helynév- és helytörténet-kutató
