Ünnep
A balkezesek világnapja – Egy amerikai balkezeseket tömörítő szervezet kezdeményezésére 1992-től tartják, sokszor hátrányos megkülönböztetésükre fordítja a figyelmet.
Árpád-házi Szent Piroska ünnepe – magyar királylány, Szent László elsőszülött lánya, bizánci császárné, aki 1134-ben ezen a napon hunyt el.
Boldog Gertrúd ünnepe – magyar származású katolikus grófleány, apáca. Életéről részletesen az OSZK honlapján olvashatunk.
Augusztus 13-án történt
1521 Hernán Cortés spanyol konkvisztádor hosszadalmas és véres küzdelem után elfoglalta az Azték Birodalom fővárosát, a százezres lakosságú Tenochtitlant.
1848 Batthyány Lajos miniszterelnök elrendelte a tábori szolgálatra vonatkozó önkéntes nemzetőri alakulatok felállítását.
1848 Pénzforgalomba került az úgynevezett Kossuth-bankók első címlete, a kétforintos.
1849 Arad megyében, a világosi vár alatti szőllősi mezőn a Görgei Artúr vezette feldunai magyar hadsereg (29 889 fő 9839 lóval, 144 löveggel) megadta magát Rüdiger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak. Ezzel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elbukott.
1876 Megkezdődött az azóta a világ egyik legnagyobb zenei eseményének számító Bayreuthi Ünnepi Játékok sorozata. A fesztivál egyetlen célja Richard Wagner német zeneszerző operáinak bemutatása.
1894 Megkezdődtek a budapesti földalatti vasút építési munkálatai. 1896. május 2-án megindult a rendszeres forgalom Európa (London után) második és a kontinens első földalatti vasútján.
1960 Kikiáltották a volt francia gyarmat, a Közép-afrikai Köztársaság függetlenségét.
1961 A II. világháborút követően kettéosztott német fővárosban éjjel az NDK „államhatárának biztosítása céljából” a keletnémet hadsereg és a rendőrség egységei 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták Kelet- és Nyugat-Berlin határát.
2004 Athénban megkezdődött a 28. nyári olimpia, amelyen a magyarok nyolc aranyérmet nyertek.
2014 Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női versenyzője bejelentette, hogy visszavonul a versenyszerű sakkozástól.
2021 Több mint fél évszázada a legsúlyosabb természeti katasztrófa sújtotta Németországot, Belgiumot és Hollandiát, miután a folyamatos, özönvízszerű esőzések és egy ciklon hatására a folyók kiléptek medrükből. A váratlanul és rendkívüli sebességgel keletkező árvizek házakat döntöttek össze, áramkimaradásokat és közlekedési fennakadásokat okoztak, Németországban legalább 184, Belgiumban 31 halálos áldozatot követeltek, százezreket kellett kitelepíteni, az anyagi károkat több száz millió euróra becsülték.
Augusztus 13-án született
1723 Weszprémi István író, orvostörténész, az első magyar orvostörténeti kutató
1872 Hérics Tóth Jenő élelmiszervegyész, a hazai élelmiszer-ipari kutatás egyik megalapozója. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1878 Pogány Móric építész, urbanista, grafikusművész, jelentősek városépítészeti elgondolásai
1884 Mattis Teutsch János romániai magyar festő, szobrász, grafikus
1888 John Logie Baird skót villamosmérnök, feltaláló, a televíziótechnika egyik úttörője
1898 Jean Robert Borotra francia teniszező, a híres „négy muskétás” egyike, a Nemzetközi Fair Play Bizottság megalapítója
1899 Alfred Hitchcock angol születésű amerikai filmrendező, filmjeiről itt írtunk.
1906 Borsos Miklós Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász, grafikus, író
1913 III. Makariosz ortodox érsek, a Ciprusi Ortodox Egyház vezetője, 1960–77-ben a független Ciprus első államfője
1918 Frederick Sanger kétszeres Nobel-díjas angol biokémikus
1921 Sarkadi Imre Kossuth- és József Attila-díjas író, újságíró
1926 Fidel Castro kubai politikus, 1965–2011-ben az állampárt vezetője, 1976–2008-ban államfő
1929 Mináry Olga építész, az első nő, aki Ybl Miklós-díjat kapott
1954 Dénes István Liszt Ferenc-díjas karmester, zeneszerző, zongoraművész
1959 Kiss János Antal Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, érdemes művész
1968 Faludi Judit Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, érdemes művész
1973 Vajda Gergely karmester, zeneszerző, klarinétművész
1986 Trokán Nóra színésznő
Augusztus 13-án halt meg
1863 Eugéne Delacroix francia festő és grafikus, a romantikus mozgalom vezéralakja, a modern festészet egyik úttörője
1865 Semmelweis Ignác orvos, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, „az anyák megmentője”
1917 Lőrenthey Imre paleontológus, geológus, egyetemi tanár, a pannóniai-pontusi képződmények névadó kutatója. Ezen a linken további érdekességeket tudhatunk meg róla.
1933 Koroda Pál költő, író, drámaíró
1953 Lauber László posztumusz Ybl Miklós-díjas építészmérnök, a funkcionális építészet jelentős alakja
1977 Bendefy László föld- és ásványtankutató, tudomány- és technikatörténész. További részletek róla az OSZK honlapján.
1978 Kiss Ferenc színész, érdemes művész
1983 Vilt Tibor Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes és kiváló művész
1984 Tigran Petroszján szovjet-örmény sakkozó, kilencszeres olimpiai bajnok és világbajnok
1994 Örsi Ferenc József Attila-díjas író, újságíró, A Tenkes kapitánya szerzője
2004 Körner Éva Széchenyi-díjas művészettörténész
2013 Sipos Edit világ- és Európa-bajnok válogatott vízilabdázó
2015 Poszler György Széchenyi-díjas irodalomtörténész, esztéta, akadémikus
2018 Rozsos István orvos, sebész, az endoszkópos sebészeti eljárás kifejlesztője
2020 Bácskai Lauró István filmrendező, forgatókönyvíró
2020 Sváby Lajos Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, érdemes művész, Prima Primissima díjas
