Amikor még valódi vacsora rotyogott a díszletkonyhában

Hatvanéves a Zsebtévé

Az óvodás és kisiskolás korosztály számára életre hívott, verses-zenés elemekkel tarkított magazinműsor 1966-ban mutatkozott be a képernyőn. A Magyar Televízió produkciója rendkívül hosszú menetelést tudhat magáénak: 1984-ig maradt műsoron, ami azt jelenti, hogy 18 éven keresztül, 69 epizódot ülhettek végig a gyerekek.

A műsor szerkezetét állandó blokkok alkották. A versek mellett visszatérő elemként jelentkezett a Zsebtévé Híradó, a Furfangos Frigyes által feladott találós kérdések sora, a Takács Bálint nevéhez köthető óvodai történetek, valamint a Hakapeszi Maki és Hiszékeny úr kettősére épülő tanmesék. A műsor forgatókönyveiért Tóth Eszter felelt, míg a szerkesztői feladatokat Apor Judit látta el. A sorozat formáját, sajátosságait és a korabeli televíziós trükkök beépítését Szabó Attila rendező alakította ki, akinek többek között a címszereplő megtalálása is köszönhető.

Miután ő távozott a produkcióból, Gyabronka József vette át a szerepet, de rövidebb periódusokra Mikó István (Móka Marci karakterében) és Sirkó László (Móka Misi néven) is feltűnt. Levente Péter a későbbiekben feleségével, Döbrentey Ildikóval, valamint Gryllus Vilmossal közösen az Égből pottyant mesék című sorozatot jegyezte.

A műsorban a címszereplőn kívül mindössze két élő szereplő akadt, a Versmondó Lány és Hiszékeny úr. A Versmondó Lány szerepében az évek során olyan neves színésznők váltották egymást, mint Szerencsi Éva, Hűvösvölgyi Ildikó, Simorjay Emese és Málnay Zsuzsa. Hiszékeny úr – vagyis Hiszékeny Jenő, aki a legelső időkben még Rendetlen Robi néven futott – a rafinált majomfigura találmányainak állandó áldozataként szerepelt. Ezt a karaktert 1975-től Szuhay Balázs formálta meg, őt megelőzően pedig Alfonzó játszotta.

Hakapeszi rendszerint abszurd találmányokat árult Hiszékeny úrnak, az árat pedig általában tíz tábla csokoládéban határozta meg. A próbák ára egy-egy tábla csoki volt, és a végén rendszerint kiderült a csalás. Az ő szállóigéje volt: „Hakapeszi, ha kap, eszi!”. Mellette feltűnt még Takács Bálint, a csintalan gyerek bábfigurája, akinek hangját Szöllősy Irén adta, és aki kezdetben Bunyós Bálint néven szerepelt. A Furfangos Frigyes nevű ujjbábot maga Móka Miki mozgatta a jelenetek során.

A Lehel tér hercege

Ugyancsak az 1966-os esztendőben mutatta be az MTV a második saját gyártású sorozatát, Princ, a katona címmel. A produkciót az a legendás stáb hozta össze, amely a televíziózás első hazai sorozatát, az 1964-es A Tenkes kapitányát készítette: a forgatókönyveket Örsi Ferenc írta, a rendezői székben Fejér Tamás ült, a képekért Mezei István operatőr felelt, a fülbemászó főcímzenét pedig Vujicsics Tihamér szerezte. A 13 részes széria 1966. december 2. és 1967. február 18. között szerepelt a képernyőn.

A történet középpontjában Rémai László autószerelő áll, aki napközben egy autószervizben végzi a munkáját, a délutáni órákban egy maszek szerelőnél fusizik, este viszont már ő Princ, az Élmunkás tér (mai Lehel tér) hercege, mindaddig, amíg be nem hívják kétéves sorkatonai szolgálatra. A műsor sikere a főszereplőnek, a friss diplomás Ernyey Bélának köszönhető.

A kor szellemének megfelelően a sorozat didaktikus módon más-más társadalmi problémát mutatott be az egyes részekben, természetesen minden esetben pozitív végkifejlettel. A fókuszba került témák között szerepelt a huliganizmus, a cigánykérdés, a leányanyaság, az alkoholizmus, a nyugatimádat, valamint a disszidálás.

Ötvenéves a négylábú legenda, Kántor

Fél évszázaddal ezelőtt sugározta az MTV a Kántor öt részét. A bűnügyi minisorozat Szamos Rudolf Kántor nyomoz és Kántor a nagyvárosban című könyvei alapján készült.

A történet alapját egy valóban élt, legendás magyar nyomozókutya nyújtotta. Kántor 1951. május 1-jén született, apja Kormos, anyja Kofa, mindössze hat hónapos korában vette maga mellé Tóth Tibor – a sorozatban Csupati.

Kántor a magyar bűnüldözés történetének legeredményesebb nyomozókutyája lett: már hároméves korában Országos Nyomozókutya-versenyt nyert, amit ötévesen megismételt, majd tízévesen újra bebizonyított.

Tóth Tibor és Kántor közösen dolgozták ki azt a szagazonosítási eljárást, amelyet a világon először lehetett sikeresen használni bizonyítási eljárásban, amit később számos európai rendőrség átvett. Kántor 1964-ben halt meg, kitömött teste a mai napig megtekinthető a budapesti Rendőrség-történeti Múzeumban. A nyomozókutya halála után öt évvel, 1969-ben Szamos Rudolf író találkozott Tóth Tiborral, és a történet hatása alatt megírta a Kántor nyomoz című könyvet, amely 1970-ben jelent meg. A kötet hatalmas siker lett: csak Magyarországon több mint egymillió példány fogyott el belőle. A film címszerepét „alakító” Tuskó szintén nyomozókutya volt.

Amikor a hazai high-tech összefogott a sci-fiért

A feladat című, háromrészes tudományos-fantasztikus tévéfilm 1976 nyarán került adásba az MTV1-en. A sorozat Zsoldos Péter 1971-ben megjelent, azonos című regényén alapul – a forgatókönyvet maga Zsoldos Péter írta Várkonyi Gábor (Várkonyi Zoltán fia) rendezővel közösen.

A Pirx kalandjaival (1972–73) ellentétben, ami az első magyar sci-fi sorozat, a Feladat jeleneteit nem bluebox stúdióban, hanem épített díszletek között és eredeti helyszíneken forgatták. A produkció a Magyar Televízió IV. stúdiójában készült. A díszletborítások és a jelmezek a Graboplast győri pamutszövő és műbőrgyár termékeiből készültek, a jelmezeket az OKISZ Labor művészi kivitelezésében valósították meg. A produkcióhoz a komoly műszaki segítséget a Medicor, a Videoton, az EMG, az MMG, a HTSZ, a FOK-GYEM és a Telefongyár biztosította – vagyis gyakorlatilag a korabeli magyar high-tech ipar színe-java. Szakértőként csatlakozott a stábhoz dr. Ferencz Csaba villamosmérnök, dr. Kiszely István antropológus és dr. Vámosi Zoltán orvos.

A sorozat zenei szerkesztője, Zsedényi Erzsébet nagyrészt az akkor megjelent Pink Floyd Wish You Were Here című albumáról használt fel dalokat. A főcímzene Johnny Keating The Unknown Planet című száma, a végefőcímzene pedig a Pink Floyd Have a Cigar című dala volt. Tehették ezt azért – egyébként a többi sorozathoz, filmhez és tévéjátékhoz hasonlóan –, mivel a vasfüggöny innenső oldalán a KGST-országok nem fizettek jogdíjat a nyugati kiadóknak.

Sikoly, sárga Babetta, klumpa és a taekwondo

Negyven éve került első ízben képernyőre a Linda. Igaz ugyan, hogy 1984-ben három pilotepizódot leadtak már, ám két esztendőre rá, 1986-ban sugározták az első hivatalos évadot.

A sorozat Gát György kreálmánya, aki már rendező szakos főiskolásként kitalálta a karaktert, és a Bruce Lee-, valamint a korai Jackie Chan-filmek hatására álmodta meg a magyar karatés filmet, méghozzá sokkal több humorral fűszerezve. Gát többször is hiába házalt a Magyar Televíziónál az ötletével, mivel keveseknek tetszett az elképzelés. Végül úgy győzte meg a döntéshozókat, hogy legyártott három pilotepizódot, amelyek láttán zöld utat kapott.

A forgatás 1981-ben elkezdődött, a produkció három szezonja 1990. március 24-ig futott a köztévén. Veszprémi Lindát, a címszereplő rendőrlányt Görbe Nóra formálta meg, a szerep kifejezetten rá íródott.

A színésznő gyerekkora óta balettozott, így megvolt a kellő mozgáskultúrája a harcművészethez. Gát György és Görbe Nóra a forgatás ideje alatt összeházasodtak, később két gyermekük született. A főszereplőt eredetileg Katának hívták volna, de végül olyan nevet kerestek, amely külföldön is „fogyasztható”.

A sorozat rögvest bekerült a köztudatba, a Pajtás úttörőmagazin képregényt közölt Lindáról. 1986-ban a sorozat írói – Réz András, Gát György és Rozgonyi Ádám – Linda Safari címmel regényt adtak ki.

Görbe Nóra 1985 és 1989 között szorosan együttműködött az Első Emelet zenekarral, Görbe Nóra – Linda név alatt négy nagylemezt jelentetett meg. Közös munkájuk csúcspontja a zenekar harmadik nagylemezének turnéja, ahol Linda lépett fel a vendégsztárként. 1985 nyarán a Petőfi Csarnokban tartottak egy közös, Linda-filmfelvétellel egybekötött koncertet, ami a zenekar első tévés koncertfelvétele is volt, s amit a Pop-pokol epizódban láthatott a nagyérdemű.

A rendszerváltás szituációs komédiája

Harmincöt éve mutatták be az első magyar szituációs komédiát, azaz sitcomot, a Família Kft. címűt. A sorozat Gát György és Szurdi Miklós nevéhez fűződik, és 1991-től egészen 1999-ig futott a Magyar Televízióban. A még 1990-ben készült három próbaepizód után 1991 őszén indult el a rendszeres sugárzás a Magyar Televízió 2-es csatornáján. A pilotepizódokban még Szombathy Gyula alakította Szép Károlyt és Balázs Péter Kövér Lajost – őket a rendes évadokban Ádám Tamás és Nagy Zoltán váltotta fel.

A sorozat középpontjában a Szép család állt, akik nagypolgári villájuk földszintjén előbb vegyesboltot, majd kávézót üzemeltettek. A szomszéd Kövér család nemcsak baráti, hanem üzleti kapcsolatban is állt velük. A történetek a rendszerváltás gazdasági átalakulásának hétköznapi hatásait, a családi élet örömeit és konfliktusait dolgozták fel humoros formában.

A széria egyik hungarikuma, hogy a konyhai jelenetekben valóban főztek, az elkészült ételeket azután elfogyasztották. A produkcióval párhuzamosan megjelent a piacon egy önálló Família Kft. magazin is.

A sorozat megszűnését több tényező okozta: az 1996-os első médiatörvény betiltotta a termékelhelyezést, a produkció egyik legfontosabb pénzforrását, ráadásul 1997-ben megjelentek a hazai kereskedelmi csatornák (RTL Klub és TV2), amelyek elszívták a nézettség jelentős részét. Emellett a sorozatot gyártó TNG cég elkezdett a konkurens TV2-nek is dolgozni (a TV a város szélén című produkción), ami szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Magyar Televízió 1999-ben végül szerződést bontott velük.

Címlapfotó: Bayer Kató fotómodell, énekes 1985-ben. A kép illusztráció. Fotó: Fortepan/Záray Péter