Barabási Albert-László második alkalommal mutatkozik be önálló kiállítással a Kálmán Makláry Fine Arts terében (első, Referenciapontok és -vonalak című tárlatát ő maga mutatta be, arról itt írtunk), ezzel egy időben a 19. Velencei Építészeti Biennálé központi pavilonjának homlokzatán is látható munkája.
A Budapesten látható anyag kiindulópontja Barabási kutatócsoportjának egyik kutatási projektje volt, amely a Twitter (ma már X névre átkeresztelt) platformon a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan megjelent álhírek terjedését vizsgálta. A Barabási Lab vizsgálatában azonosította azokat az influenszereket, akiknek a legnagyobb szerepe volt a koronavírussal összefüggő álhírek gyártásában és elterjesztésében. Ezeket a Twitter-profilokat a kutatócsoport „Covid-apostoloknak” nevezte el, mert 12 volt belőlük. A profilok a kutatás idején egyenként több tízezres vagy akár több százezres követőtáborral is rendelkeztek, némelyiket közülük – álhírterjesztés miatt – be is tiltották.
A kutatás nyomán létrejött sorozat a „Covid-apostolok” tweetjeit dolgozza fel. Barabásinak ez a festményciklus az első olyan sorozata, amelynek nemcsak kutatásában, majd művészeti adaptációjában, de fizikai létrehozásában is aktívan részt vett.
Barabási Albert-Lászlónak a festészet médiumával való kísérletezését gyermekkori emlékei is inspirálták: egyik nagyapja szobafestő volt, akinek legtöbb megbízója a hengerelt mintás falfestést preferálta. A festékhengerek florális vagy geometrikus mintáit, amelyek az elmúlt évtizedek művészetében több jelentős alkotó műveiben megjelentek – például Tót Endre Blackout Paintings sorozatában –, Barabási adatokra cserélte, és az egyes „Covid-apostolok” legvirálisabb rövid, szöveges posztjainak felhasználásával egy-egy hengert tervezett és készíttetett. A digitális kompozíciós és materiális technikai kísérleteket követően 2023 nyarán Budapesten szakmai asszisztensek közreműködésével hozta létre a formai jegyek alapján több alsorozatból álló Fake News-szériát.
A június 6-ig látható kiállítás ebből az anyagból mutat be egy átfogó válogatást, amelyben végigkövethető annak a folyamata, ahogyan a hengerelt minta a szigorúbb struktúráktól indulva dekonstruálódik és szabadabban komponált, a személyes gesztusokra épülő festőiséghez jut el.
Barabási Albert-László a hálózattudomány nemzetközileg elismert szaktekintélye, a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának vezetője, aki a 2010-es évek vége óta aktív képzőművészeti tevékenységet is folytat, amelyet ő maga a dataizmus fogalmával jellemez. Alkotásaiból többek között a budapesti Ludwig Múzeum, majd a karlsruhei ZKM mutatott be önálló kiállítást.
A világhírű hálózatkutató és elméleti fizikus 2024-ben a könyvbetiltás témáját körüljárva kísérletezett azzal, hogy a dataista tartalmait hogyan tudja lefordítani a képzőművészet nyelvére. Az óriási vásznakon az Amerikában leggyakrabban betiltott tíz könyv címei jelennek meg, a vizuális játékok azonban kérdésessé teszik az olvashatóságukat. A videóban beszélgettünk a projektről, majd azt is megmutatta, hogyan készülnek ezek a kompozíciók.
