Történelmi jelentőségű útra indul hamarosan a bayeux-i kárpit
Kölcsönadják a londoni British Museumnak 2026 szeptembere és 2027 júniusa között a féltve őrzött világhírű bayeux-i kárpitot, cserébe a Sutton Hoo-i régészeti kincsből származó különleges műkincsekért – közölte Emmanuel Macron francia elnök az Ouest-France és a Paris Normandie című francia regionális napilapokkal.
Az ezeréves bayeux-i kárpit, az egyedülálló műalkotás, amely Franciaország és Anglia történelméhez is kapcsolódik, közel egy éven át lesz látható Londonban. Cserébe Nagy-Britannia ad kölcsön a gyűjteményeiből származó mintegy száz középkori műkincset, amelyeket ugyanebben az időszakban a caeni és a roueni múzeumban állítanak ki.
A francia elnök röviddel az elutazása előtt tette a bejelentést a két újságnak. „A kölcsönzött műtárgyak jelképes és egyedülálló jellegénél, valamint felbecsülhetetlen értékénél fogva ez a példa nélküli csere a két országunk közötti kulturális kapcsolat és közöttünk lévő bizalom újjáélesztésének a szándékát jelzi” – mondta Macron.
„Brit barátaink hasonlóan cselekednek, amikor felajánlják nekünk a lehetőséget olyan valóban nagyszerű műkincsek kiállítására, mint a lewisi sakkfigurák vagy a Battersea-pajzs” – hangsúlyozta Macron, aki ragaszkodott hozzá, hogy a párizsi Louvre helyett Normandiában állítsák ki a brit műkincseket.
Macron először 2019-ben, Theresa May akkori brit kormányfővel tartott utolsó találkozóján vetette fel először a bayeux-i kárpit kikölcsönzését Angliának, a javaslatot akkor hevesen bírálták.
A bayeux-i falikárpit egy nagyjából hetven méter hosszú és ötven centiméter széles hímzett vászon, amely a hastingsi csata és az azt megelőző események – Anglia normannok általi meghódítása – történetét ábrázolja. A kárpit valószínűleg 1070 körül készült Dél-Angliában, és a normannok szemszögéből mutatja be a csatát.
A műalkotást 1983 óta őrző bayeux-i múzeumban az ősztől korszerűsítési munkákat végeznek. A munkálatok miatt az ezeréves kárpitot két évre – szeptember 1-jétől – el kell távolítani a kiállítóteremből, a múzeumtól néhány száz méternyire tárolják majd, amíg megszervezik a szállítását.
A vásznat feltekerve egy ládába helyezik, amelyet két további ládába zárnak. Teherautón, majd vonaton szállítják, a La Manche-alagúton át. Ez az első – és feltehetően az egyetlen – alkalom, hogy a műkincs elhagyja a francia földet.
„Ez rendkívüli és valóban ezerévente egyszeri gesztus” – mondta Macron a lapoknak. „Nem gondolom, hogy a munkák végeztével még egyszer a falikárpit utaztatásáról döntenénk. Ez ezeréves premier. Úgy gondolom, hogy Normandia fénye és történelme szempontjából rendkívüli pillanat” – mondta az államfő.
A lewisi vagy uigi sakkfigurák a XII. században készültek, 1831-ben bukkantak rájuk egy homokparton, a készítésük idején Norvégia uralta Külső-Hebridákhoz tartozó Lewis-sziget nyugati partján, az Uig-öbölben. Egyike a korból fennmaradt néhány teljes sakk-készletnek. A figurák nagyobb részét a British Museumban, kisebb részét az edinburghi Royal Museumban állították ki. A Battersea-pajzs – a leghíresebb kelta pajzs –, amelyet az azonos nevű városnál találtak a Temzében, i. e. 350–50 körül készült bronzból, vörös üveggel díszítve, és a londoni British Museumban látható.
