Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét

Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig – írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján.

A 2013-ban felbocsátott Gaia űrszonda küldetésének célja, hogy a Tejútrendszer legpontosabb és legteljesebb, többdimenziós térképet készítse el. Ez lehetővé teszi a csillagászoknak, hogy rekonstruálják galaxisunk szerkezetét, illetve fejlődését az elmúlt évmilliárdok alatt, valamint hogy jobban megértsék a csillagok életciklusát és helyünket a Világegyetemben.

Az
űrszonda korábbi méréseivel a csillagok mozgását határozták meg a galaxisunkban
a csillagászok. A Gaia harmadik, legújabb adatközlése (Data Release 3) a
galaxis közel kétmilliárd csillagáról tartalmaz új, illetve az eddiginél
pontosabb információkat.

A katalógusban olyan új adatok találhatók, mint a kémiai összetétel, a csillagok hőmérséklete, színe, tömege, kora és radiális sebessége.

Ezen információk nagy részét az újonnan közzétett spektroszkópiai adatok segítségével fedték fel. Ez egy olyan technika, amellyel a csillagok fényét egy szivárványhoz hasonlóan az alkotó színeire bontják.

Az adatok
emellett különleges csillagok alcsoportjait is tartalmazzák, például azokat,
amelyek fényessége időben változik: ezeket változócsillagoknak hívjuk.   

A legújabb mérések váratlanul több ezer csillagrengést, a csillagok felszínén végbemenő apró mozgásokat tártak fel, amelyek megváltoztatják a csillagok alakját.

A Gaia segítségével látható, hogy a Tejútendszerben egyes csillagok ősi, az Univerzum születésekor keletkezett anyagból állnak, míg mások, mint például a mi Napunk is, már a csillagok korábbi generációi által feldúsított anyagból álltak össze. A galaxisunk középpontjához és korongjához közelebbi csillagok gazdagabbak fémekben a távolabbi csillagoknál. A Gaia a kémiai összetételük alapján olyan csillagokat is azonosítani tudott, amelyek eredetileg másik galaxisokból származnak.

Emellett
az új kettőscsillag-katalógus több mint 800 ezer kettős csillagrendszer tömegét
és fejlődését mutatja be, míg a 156 ezer kis égitestet tartalmazó új
kisbolygó-felmérés a Naprendszer eredetének felderítéséhez járul hozzá. A Gaia
emellett 10 millió változócsillagról, a csillagok közötti titokzatos
makromolekulákról, valamint a saját kozmikus szomszédságunkon túli galaxisokról
és kvazárokról is új információkat tárt fel.

A változócsillagok keresésében és azonosításában magyar kutatók is közreműködtek.

A 3. adatközlésben a fiatal csillagok azonosítását Marton Gábor, a CSFK Csillagászati Intézetének munkatársa vezette. Magyarázata szerint a fényességváltozások részletesebb elemzése felfedheti, hogy hogyan alakulnak ki a csillagok körül a különböző távoli naprendszerek, hogyan fejlődnek a bolygópályák, kémiailag hogyan alakulnak át a csillagközi porszemcsék olyan összetett anyagokká, amelyek az üstökösöket, kisbolygókat és bolygókat alkotják.

Fotó forrása: Shutterstock