Először állít ki önállóan itthon a legkelendőbb kortárs magyar képzőművész

Az egyik legkeresettebb fiatal magyar festőművész, Bozó Szabolcs mutatja be munkáit első magyarországi önálló kiállításán, amely csütörtökön nyílik a Liget Budapest Projekt programkínálatában, a NEO Kortárs Művészeti Térben a Millennium Házában.

A cukiság témáját járja körül a Ludwig Múzeum új kiállítása

Budapest, 2023. június 22.

Érdeklődő Bozó Szabolcs munkái előtt a Cukiság faktor című kiállítás sajtóbejárásán a Ludwig Múzeumban 2023. június 22-én. Az új időszaki kiállítás a kortárs képzőművészetben jelenlévő, aktuális és egyre nagyobb szakmai érdeklődést kiváltó jelenség, a cukiság (cuteness) témáját járja körül.

Készítette: Balogh Zoltán
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: ADBZOL202306220020
A cukiság témáját járja körül a Ludwig Múzeum új kiállítása. Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A tárlat átfogó képet nyújt a nemzetközi művészeti életbe üstökösként berobbanó, pécsi születésű, de Londonban élő fiatal művész eddigi pályájáról és legújabb alkotói periódusáról. Bozó Szabolcs játékos, néha drámai és néha humoros festői világa a klasszikus magyar animáció történetéből, közismert alakjaiból indult ki. Színes, nagy méretű képei mára a kortárs festészet kihívó alkotásaivá váltak, melyek eljutottak New York, Velence, Hongkong és más művészeti központok rangos kiállításaira és gyűjteményeibe. 2023-ban ő volt az az élő magyar képzőművész, akinek a képei a legmagasabb áron keltek el.

Bozó Szabolcs a kiállítás megnyitója előtt az MTI-nek elmondta, hogy a Lelki Társ – Soulmate című tárlaton húsz festménye szerepel, ezeket öt országból, brit, svéd, olasz, dán és magyar magángyűjtőktől kölcsönzik, de olyan képet is kiállítanak, amely a művész saját gyűjteményéből származik. „Nekem nincs túl sok saját képem, de a Piros főnix című festményem, ami Pekingben volt kiállítva és egyébként a műtermemben van, egy ezek közül” – mondta.

Szavai szerint 2020-ban, a budapesti acb Galéria jóvoltából volt látható először Magyarországon festménye az Art Marketen, de a most nyíló retrospektív kiállítása lesz az első magyarországi egyéni tárlata.

„Ez egy nagyon fontos pillanat lesz nekem, hiszen önző módon nagyon szerettem volna, hogy egyszer itthon is legyen saját kiállításom, hogy a családom helyben is láthassa a munkáimat” – emelte ki a 32 éves Bozó Szabolcs.

Mint mondta, magyar festőnek tartja magát, identitásának fontos része a származása, annak ellenére, hogy most már Angliát is az otthonának tartja. Munkásságában támaszkodik a magyarságára, hiszen képein megjelennek a magyar népművészeti és rajzfilmes hagyományok egyaránt.

A művész 1992-ben született Pécsen, művészeti iskolában tanult, majd Győrben formatervező szakra jelentkezett, de mivel nem vették fel, 2011-ben Londonba ment nyelvet tanulni. Eredetileg csak egy évre készült, a vendéglátásban dolgozott, majd testvére unszolására létrehozott egy Instagram-profilt, oda töltötte fel rajzait, festményeit. Ez hozta meg számára a nemzetközi ismertséget. Teljes munkaidőben 2018 óta foglalkozik a festészettel, képei a legnagyobb aukciósházak árverésein kelnek el.

Ma már több tízmillió forintot is érnek képei, azonban a művész úgy fogalmazott: az alkotás folyamatába nem szól bele az anyagi siker, inkább abban segíti, hogy teljesen a munkára tudjon fókuszálni, és nagyobb, saját műtermében nagyobb vásznakon tudjon dolgozni.

Bozó Szabolcs elmondta, hogy a legelső inspirációs forrása a két nagymamája volt, akik mindketten rajzoltak és festettek. Londonban pedig Nemes Márton festőművész hatott rá, akivel egy ideig közös műtermet is béreltek. A külföldi alkotók közül George Condo és Jonathan Meese festőművészeket említette, akik hatottak munkásságára, de igyekszik saját magára fókuszálni alkotás közben, és a belső inspirációi, víziói alapján dolgozni.

Sokat rajzol, ezekből a képekből készíti később a festményeit, amelyeken leginkább a magyar rajzfilmek figurái köszönnek vissza. Karakterei „homályos álomként” jönnek elő a fejéből, nem nyit ki könyveket, nem inspirálódik közvetlenül egy-egy témából.

„Olyan ez, mint amikor egy énekesnek megvan a saját hangja. Nekem ugyanezek a karakterek, akik csak úgy kijönnek a kezemből. Próbálok kevésbé koncentrálni bármire, becsukom a műterem ajtaját, és kizárok mindent, miközben festek vagy rajzolok” - fogalmazott. Annak ellenére, hogy most már sokszor határidőre dolgozik, a munkáját kikapcsolódásnak tartja.

Kiállításait általában egy festmény köré építi fel, ahogy az alapmű elkészült, ahhoz festi meg tematikusan a többi, öt-hét képet. „Mindig kell hogy legyen egy jó kép, amiből tudom folytatni a többit” – mondta.

Karriercéljai közt szerepel, hogy egyszer a Velencei Képzőművészeti Biennálén szerepeljen, de úgy érzi, hogy erre még nem érett meg az az ötlet, amelyet a zsűrinek prezentálni tudna. Ezenkívül jelenleg az a legfontosabb célja, hogy ne unja meg a munkát, és önazonos tudjon maradni.

„Fontos, hogy mindig tudjam, hogy mit csinálok vagy hogy mit nem csinálok. Mert az is jó, amikor nem tudom, hogy mit csinálok, de mindig izgatott legyek, amikor bemegyek a műterembe. Ez a fő célom” – mondta.

A Millennium Házában rendezett kiállítás mellett idén Kínában szerepelnek képei egy csoportos tárlaton, utána Dél-Koreában mutatkoznak be munkái egy képzőművészeti vásáron.

Ez is érdekelheti

Kucsora Márta: Ha nem viszem végig, akkor általában a kukába kerül a mű

Kucsora Márta festményei nem engedik, hogy kívül maradjunk: monumentalitásukkal és érzékiségükkel megtorpanásra késztetnek, majd – ha akarjuk, ha nem – beszippantanak. Elég eléjük állni, és természeti képzetek, kozmikus víziók támadnak bennünk, máskor pedig úgy érezzük, mintha egy Petri-csésze mikrovilága nyílna meg előttünk.

Kemény György a kilencvenen túl sem tesz pontot színes életműve végére

Augusztus 31-ig látható a A GYURIII! az Új Városházi Galériában. Kemény György életmű-kiállítása megmutatja, mennyi játékosság, pimaszság és szellemi szabadság sűrűsödik Gyuriban – ahogy mindenki hívja –, és hogyan ölt mindez újra meg újra más formát: plakátban, rajzban, festményben, digitális munkában vagy szoborban.

A teremtett rend és a rend teremtése találkozik Füreden

Lantos–Fajó: akár egyetlen művész neve is lehetne. Ha ugyanis egymás mellé tesszük a két ikonikus alkotó tiszta színekből és geometrikus alapformákból építkező műveit – ahogy azt most a balatonfüredi Zsdrál Galériában is látjuk –, első pillantásra nagyon nehéz eldönteni, hogy hol ér véget az egyik életmű, és hol kezdődik a másik.

Ezen a kiállításon elmosódnak az álom és a valóság határai

Felébredünk, kinyitjuk a szemünket és felismerjük a szobát. Mégsem áll össze rögtön minden. A tárgyak a helyükön vannak, de az álom hangulata egy darabig még ott marad rajtuk. A szentendrei Karnevál Kávéházban látható Hipnopomp című kiállítás ezt az élményt bontja ki hat különböző művészi megközelítésen keresztül.