Budapest a tíz legtöbb művészeti élményt nyújtó európai főváros között

A megosztott első helyet birtokló két főváros esetében nincs meglepetés, a dobogó második foka viszont csodálkozásra késztethet. Ahogy az is, hogy Róma nem került be az első ötbe.

Imádjuk a rangsorokat, legyen szó a legtöbbet játszott slágerekről, könyveladási statisztikákról, filmes nézőszámokról. Az idegenforgalmi, turisztikai szereplők is gyakran jönnek elő toplistákkal: merre találhatóak a legmenőbb éttermek, mennyi az egy négyzetkilométerre eső kocsmák száma, vagy hogy hol a legszebbek a strandok. De az utazási döntéseknél legalább annyit nyom latba a kulturális kínálat, hogy milyen múzeumok, galériák, kiállítások vannak egy adott városban, hiszen a kulturális turizmus mára már az európai turizmus mintegy 40 százalékát teszi ki.

Most meglepő helyről jött egy újabb érdekes felmérés. Az Ubuy France egy online kereskedelmi platform, amely elsősorban luxus- és prémium termékek forgalmazásával foglalkozik. Összeállításukban húsz európai fővárost rangsoroltak négy szempont – galériák/múzeumok, ingyenes belépést kínáló galériák, szobrok és emlékművek, valamint a street art alkotások száma – alapján.

London és Párizs holtversenyes első helye nem okozhat különösebb meglepetést. A brit főváros lenyűgöző számú, 259 galériájával igen csábító minden kultúrára éhes utazónak, ezek közül ráadásul 29 ingyenesen látogatható. A Nemzeti Galéria klasszikus remekműveitől a Tate Modern avantgárd kiállításaiig, Banksy falfestményeitől a Digital Art Weekig London művészeti szcénája minden napra nyújt valami néznivalót. A fény városa 796 emlékművel és szoborral büszkélkedhet, galériáinak száma is közelíti a kétszázat, mindezek tetején a Louvre-val, amely a leglátogatottabb múzeum a világon.

Talán másokat is meglep, hogy a második helyre Prága futott be az Ubuy listáján. A cseh főváros elbűvölő macskaköves utcáival, gótikus építészetével és 236 művészeti intézménnyel vonzza a turistákat, köztük a Prágai Nemzeti Galériával, amely Európa második legrégebbi képzőművészeti múzeuma, amely már hét épületben mutatja be kincseit.

A képzeletbeli dobogó harmadik helyét Berlin szerezte meg, elsősorban a nagyszámú street art alkotásának köszönhetően. A német fővárost Amszterdam és Lisszabon követi a sorban, meglepő módon az örök város, Róma csak a hatodik helyre került ezen a listán.

Athén és Bécs után pedig már a magyar főváros következik. A lista készítői hatvan galériát számoltak, amelyből hatba ingyenes a belépés, de 248 emlékművet és szobrot, valamint 24 street art alkotást is meg lehet tekinteni, miközben Budapest utcáin bolyong a látogató. Külön kiemelték Kolodko Mihály gerillaművész miniatűr szobrait, amelyek gyakran utalnak a magyar folklórra és popkultúrára, valamint az ország történelmi alakjaira. A tízes listára még Madrid és Oslo fért fel holtversenyben.

A cikk forrásai itt és itt olvashatók.

Ez is érdekelheti

Prágában született, Bécsben tanult, de Budapesten lett híres építész Láng Adolf

113 éve, 1913. május 2-án hunyt el Láng Adolf, a magyar historizmus egyik legnagyobb építésze. Prágában született, Bécsben hunyt el, de a Budapesten töltött negyedszázad bőven elég volt számára, hogy beírja magát a magyar építészet történelemkönyvébe.

Minden átkelés hídavatás – 150 éves a Margit híd

1876. április 30-án avatták fel a főváros második állandó hídját, a Margit hidat. Különleges építmény ez a maga szigeti leágazásával. Kissé ferde és elágazó, mint a történelem.

Újra két nappal hosszabb lesz a Sziget

Mások mellett Skrillex, a Bring Me The Horizon, a Florence + The Machine, Zara Larsson és Lewis Capaldi is fellép az idei Sziget fesztiválon. A rendezvénynek az augusztus 10-től 15-ig tartó időszakon kívül sok év után idén ismét lesz mínusz egyedik és nulladik napja.

Sikló fatörzsek, libegő turisták – Különleges kötélpályák az ipartól a turizmusig

Van, aki síelésen, van, aki egy bányában. Van, aki egy vásáron, van, aki egy vulkán oldalában. Van, aki a budai Várban és van, aki a János-hegyen találkozott vele először. Formájukban, funkciójukban, korukban és meghajtásukban is nagyon eltérők azok a szállítóeszközök, amiknek talán a „kötélvontatású vasút” a leghivatalosabb elnevezése – bármennyire is sántít ez a kifejezés is. Egyszóval siklókról, libegőkről, drótkötélpályás felvonókról lesz szó ebben a cikkben, melyek végig kísérték az egész huszadik századot. Így aztán számos képet őriz róluk a Fortepan is.