Budapest a tíz legtöbb művészeti élményt nyújtó európai főváros között

A megosztott első helyet birtokló két főváros esetében nincs meglepetés, a dobogó második foka viszont csodálkozásra késztethet. Ahogy az is, hogy Róma nem került be az első ötbe.

Imádjuk a rangsorokat, legyen szó a legtöbbet játszott slágerekről, könyveladási statisztikákról, filmes nézőszámokról. Az idegenforgalmi, turisztikai szereplők is gyakran jönnek elő toplistákkal: merre találhatóak a legmenőbb éttermek, mennyi az egy négyzetkilométerre eső kocsmák száma, vagy hogy hol a legszebbek a strandok. De az utazási döntéseknél legalább annyit nyom latba a kulturális kínálat, hogy milyen múzeumok, galériák, kiállítások vannak egy adott városban, hiszen a kulturális turizmus mára már az európai turizmus mintegy 40 százalékát teszi ki.

Most meglepő helyről jött egy újabb érdekes felmérés. Az Ubuy France egy online kereskedelmi platform, amely elsősorban luxus- és prémium termékek forgalmazásával foglalkozik. Összeállításukban húsz európai fővárost rangsoroltak négy szempont – galériák/múzeumok, ingyenes belépést kínáló galériák, szobrok és emlékművek, valamint a street art alkotások száma – alapján.

London és Párizs holtversenyes első helye nem okozhat különösebb meglepetést. A brit főváros lenyűgöző számú, 259 galériájával igen csábító minden kultúrára éhes utazónak, ezek közül ráadásul 29 ingyenesen látogatható. A Nemzeti Galéria klasszikus remekműveitől a Tate Modern avantgárd kiállításaiig, Banksy falfestményeitől a Digital Art Weekig London művészeti szcénája minden napra nyújt valami néznivalót. A fény városa 796 emlékművel és szoborral büszkélkedhet, galériáinak száma is közelíti a kétszázat, mindezek tetején a Louvre-val, amely a leglátogatottabb múzeum a világon.

Talán másokat is meglep, hogy a második helyre Prága futott be az Ubuy listáján. A cseh főváros elbűvölő macskaköves utcáival, gótikus építészetével és 236 művészeti intézménnyel vonzza a turistákat, köztük a Prágai Nemzeti Galériával, amely Európa második legrégebbi képzőművészeti múzeuma, amely már hét épületben mutatja be kincseit.

A képzeletbeli dobogó harmadik helyét Berlin szerezte meg, elsősorban a nagyszámú street art alkotásának köszönhetően. A német fővárost Amszterdam és Lisszabon követi a sorban, meglepő módon az örök város, Róma csak a hatodik helyre került ezen a listán.

Athén és Bécs után pedig már a magyar főváros következik. A lista készítői hatvan galériát számoltak, amelyből hatba ingyenes a belépés, de 248 emlékművet és szobrot, valamint 24 street art alkotást is meg lehet tekinteni, miközben Budapest utcáin bolyong a látogató. Külön kiemelték Kolodko Mihály gerillaművész miniatűr szobrait, amelyek gyakran utalnak a magyar folklórra és popkultúrára, valamint az ország történelmi alakjaira. A tízes listára még Madrid és Oslo fért fel holtversenyben.

A cikk forrásai itt és itt olvashatók.

Ez is érdekelheti

A kilencvenes évek vége igazi mozikatasztrófa volt, de a pesti mozi még mindig él

Mándy Iván írta a Régi idők mozijában: „A mozi elsötétedett. Oldalt kigyulladtak a vörös és kék gömbök, és ezzel mintha tenger alá merültek volna.” De nemcsak a mozi került a képzeletbeli víz alá, hanem a mozitermekkel együtt a 20. század nagy filmje, a történelem is. Most az eltűnt pesti moziknak állítunk emléket.

Hírmozaik – augusztus 25.

Lemondta koncertjét a SZIN nyitónapjának sztárvendége, Müller Péter Sziámi éjszaka vendégeskedik az állatkertben, minden eddiginél szigorúbb intézkedést vezetett be Ausztrália az AI-generált dalok slágerlistákon való szereplésével kapcsolatban – hírösszefoglalónk.

Az új Kádár: gulyáskommunista gasztroskanzen vagy a házikoszt szentélye?

A Kádár étkezde házias kosztja és családi hangulata a huszadik századi Budapest kultikus helyévé tette a Klauzál téri vendéglőt, azonban a pandémia idején végül bezárásra kényszerült az étterem. Gerendai Károly viszont nemcsak a Szigetet, de a Kádárt is megmentette: 2025-ben a régi szellemben újranyitotta a helyet. Cserna-Szabó András pedig kétszer is nekifutott a menünek.

Az építészek szerint nem őszinte szerkezet, kategóriájában mégis az egyik legszebb a Szabadság híd

Addig lopta ki valaki belőle az eredetileg Ferenc József által elhelyezett díszszegecset, mígnem inkább kivették belőle azt. Néhány éve majdnem betiltották a villamosforgalmat rajta, és időről időre bulihelyszínné válik. Nyolcvan éve adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat.