Budapest a tíz legtöbb művészeti élményt nyújtó európai főváros között

A megosztott első helyet birtokló két főváros esetében nincs meglepetés, a dobogó második foka viszont csodálkozásra késztethet. Ahogy az is, hogy Róma nem került be az első ötbe.

Imádjuk a rangsorokat, legyen szó a legtöbbet játszott slágerekről, könyveladási statisztikákról, filmes nézőszámokról. Az idegenforgalmi, turisztikai szereplők is gyakran jönnek elő toplistákkal: merre találhatóak a legmenőbb éttermek, mennyi az egy négyzetkilométerre eső kocsmák száma, vagy hogy hol a legszebbek a strandok. De az utazási döntéseknél legalább annyit nyom latba a kulturális kínálat, hogy milyen múzeumok, galériák, kiállítások vannak egy adott városban, hiszen a kulturális turizmus mára már az európai turizmus mintegy 40 százalékát teszi ki.

Most meglepő helyről jött egy újabb érdekes felmérés. Az Ubuy France egy online kereskedelmi platform, amely elsősorban luxus- és prémium termékek forgalmazásával foglalkozik. Összeállításukban húsz európai fővárost rangsoroltak négy szempont – galériák/múzeumok, ingyenes belépést kínáló galériák, szobrok és emlékművek, valamint a street art alkotások száma – alapján.

London és Párizs holtversenyes első helye nem okozhat különösebb meglepetést. A brit főváros lenyűgöző számú, 259 galériájával igen csábító minden kultúrára éhes utazónak, ezek közül ráadásul 29 ingyenesen látogatható. A Nemzeti Galéria klasszikus remekműveitől a Tate Modern avantgárd kiállításaiig, Banksy falfestményeitől a Digital Art Weekig London művészeti szcénája minden napra nyújt valami néznivalót. A fény városa 796 emlékművel és szoborral büszkélkedhet, galériáinak száma is közelíti a kétszázat, mindezek tetején a Louvre-val, amely a leglátogatottabb múzeum a világon.

Talán másokat is meglep, hogy a második helyre Prága futott be az Ubuy listáján. A cseh főváros elbűvölő macskaköves utcáival, gótikus építészetével és 236 művészeti intézménnyel vonzza a turistákat, köztük a Prágai Nemzeti Galériával, amely Európa második legrégebbi képzőművészeti múzeuma, amely már hét épületben mutatja be kincseit.

A képzeletbeli dobogó harmadik helyét Berlin szerezte meg, elsősorban a nagyszámú street art alkotásának köszönhetően. A német fővárost Amszterdam és Lisszabon követi a sorban, meglepő módon az örök város, Róma csak a hatodik helyre került ezen a listán.

Athén és Bécs után pedig már a magyar főváros következik. A lista készítői hatvan galériát számoltak, amelyből hatba ingyenes a belépés, de 248 emlékművet és szobrot, valamint 24 street art alkotást is meg lehet tekinteni, miközben Budapest utcáin bolyong a látogató. Külön kiemelték Kolodko Mihály gerillaművész miniatűr szobrait, amelyek gyakran utalnak a magyar folklórra és popkultúrára, valamint az ország történelmi alakjaira. A tízes listára még Madrid és Oslo fért fel holtversenyben.

A cikk forrásai itt és itt olvashatók.

Ez is érdekelheti

Oroszlán még nem volt a nyitáskor, a cirkusz mentette meg a csődtől, de ma is szeretjük az első magyar állatkertet

A megnyitó az 1866-os év egyik legfontosabb társasági eseménye volt, Ferenc József saját gyűjteményéből is hoztak állatokat, az első világháború alatt végig működött, de a második világégés után újra kellett építeni. Azóta népszerűsége töretlen, és az állatkerti világhálózat elismert tagjává vált. Százhatvan éve nyitott meg az állatkert Budapesten.

Nagy sikerrel működik a Városligeti Kertmozi, augusztus közepéig ingyen filmezhetünk

A Liget Budapest és a Pavilon Kert a kiemelkedő látogatói érdeklődésre tekintettel augusztus 19-ig meghosszabbítja az ingyenes Városligeti Kertmozi programját, melyben mások mellett helyet kapott a Macskafogó, A bárányok hallgatnak és a Ponyvaregény is.

Ma már nem jár a nevezés mellé egy oldal szalonna: kezdődik a Kékszalag

„A Kékszalagon nemcsak a hajó sebessége számít, hanem az is, hogy mikor és hogyan hozol döntéseket” – mondja Litkey Farkas, és neki elhihetjük, hiszen tizenhárom alkalommal nyerte meg a Balatont megkerülő nemzetközi távolsági vitorlásversenyt, az idén 92 éves Kékszalagot.

Királyoknak és oroszlánoknak is tervezett épületeket – száz éve hunyt el Hauszmann Alajos

„A jó épület hosszú idő múltán is igazolja alkotóját” – mondta a 100 éve, 1926 júliusában elhunyt Hauszmann Alajos építész, és nincs okunk kételkedni a szavaiban, különösen akkor, ha a fő műveire gondolunk, többek között a Budavári Palotára, az Erzsébet körúti New York-palotára, a Kossuth téri Királyi Kúriára.