A klasszicista irányzatot követő historizmus a korábbi stílusirányzatok elemeit vegyítette, ám jó néhány építész vágyott valami újra, egyedire, amely inkább a nemzeti sajátosságokat helyezte előtérbe, és amelyben kreativitását kibontakoztathatta. Lechner Ödön volt az első és emiatt talán a legmeghatározóbb egyénisége a szecessziós stílusnak hazánkban. A nyugati, a keleti és a magyar népi művészetből egyaránt merített, de az ismerős motívumok ellenére egy teljesen egyedi, addig sosem használt formanyelvet valósított meg.
A pozsonyi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom a szlovák főváros egyik leglátogatottabb turistalátványossága. A templom uralkodó színvilága a kék, kiegészülve a halványsárgával, innen kapta közkeletű elnevezését: Kék templom. Az élénk színek, az épület egyedi ornamentikája, különleges formavilága teszi a magyar népies szecesszió egyik leglátványosabb alkotásává.
Kós Károly a budapesti József Nádor Műegyetemen tanult építészetet, itt alapította meg a Fiatalok csoportját. Tagjai – többek között Mende Valér, Zrumeczky Dezső, Jánszky Béla – az erdélyi népművészet és a finn építészet jellemzőit használták elsősorban tervezői munkájuk során. Népi fafaragások és szűrminták jelentek meg alkotásaikon, a lechneri mintagazdagsághoz képest visszafogottabb díszítettség jellemzi épületeiket.
A zebegényi Havas Boldogasszony-templomot Jánszky Bélával együtt tervezte Kós Károly az erdélyi építészet által ihletett szecessziós stílusban. A templomtorony aszimmetrikus elhelyezése rendkívül szokatlan volt az 1910-es években, de az is újdonságnak számított, hogy a tervezői munka kiterjedt az épület teljes egészére: az üvegablakoktól a bútorokig, a freskóktól a kilincsekig.
Kós Károly tervezte hazánk legnagyobb kertvárosi lakótelepének, a Wekerletelepnek a főterét. Az erdélyi városok fallal körülvett városmagját képezte le úgy, hogy a központi parkot a telep legmagasabb épületeivel vette körbe. Városkapukat is tervezett a „falba”, innen indulnak ki a telep jelentősebb útvonalai. Csupán két lakóház és egy kapu megtervezését vállalta Kós, bár a teljes tervezési munkát felajánlották számára: nem akarta, hogy építészetileg egyhangúvá váljon a telep központja.
Lajta Béla a szecesszió egy egészen egyedi válfaját alakította ki: ő is a népművészeti motívumokat alkalmazta, de már egy egészen új, a korát jóval meghaladó felfogásban, mintegy megelőlegezve a modern építészeti stílusokat. Ő is összművészeti alkotásban gondolkodott, a tervezői munka az épület minden apró részletére kiterjedt, természetesen a kilincsekre is. A Vakok Intézetének kerítése önmagában egy művészeti alkotás. A Galambos Jenő díszműkovács által megvalósított kerítés tele van valós és elképzelt állatfigurákkal, Braille-írásos versidézetekkel, madaras kilincsei szemet gyönyörködtetőek.
Lajta Béla talán legkomplexebb alkotása Bárczy István főpolgármester iskolaépítési programjának zászlóshajója: a VIII. kerületi felső kereskedelmi iskola a Vas utcában. Az iskola manapság fényűzőnek tűnik gazdag belsőépítészeti kialakításával, amelybe a kilincsek is beletartoznak természetesen.
A magyaros szecesszió egyik legjelentősebb alkotópárosa volt Komor Marcell és Jakab Dezső, akik együtt számtalan csodálatos épülettel ajándékozták meg hazánkat. Nagyváradon többek között a Fekete Sas-palotát köszönhetjük nekik. A város szívében, a Sebes-Körös partján már az 1700-as években is működött egy Sas elnevezésű csapszék, ez került az 1800-as évekre olyan leromlott állapotba, hogy már nem lehetett megmenteni. Ezért a város pályázatot írt ki egy új, reprezentatív megjelenésű épületkomplexumra, amely magába foglal szállót, vigadót és üzleteket egyaránt. Ezt a pályázatot nyerte el a legendás építészpáros, az épület eleganciájáról, díszítettségéről a kilincse is árulkodik.
Szabadkán is több emblematikus épület kötődik Komor Marcell és Jakab Dezső építészekhez: a gyönyörű zsinagóga mellett a városképet meghatározó városháza is az ő nevükhöz fűződik. Az építészek kreativitását mutatja, hogy még a kilincsek kialakításában is mindig képesek voltak a megújulásra.
A nagyváradi születésű testvérpár, Vágó József és László a lechneri magyaros és az Otto Wagner nevével fémjelzett osztrák geometrikus szecesszió jellemzőit összegyúrva alakított ki egy sajátságos stílust. A budapesti Schiffer, a nagyváradi Darvas-La Roche-villa, valamint a budapesti Gutenberg-otthon tartoznak a legismertebb alkotásaik közé. A példaként választott kilincs a szabadkai Dömötör-palotát (jelenleg Városi Múzeum) díszíti, hasonlóságot mutat a városháza kilincsével. 1906-ban rendelte meg dr. Dömötör Miksa az akkor már Budapesten dolgozó építész testvérpártól bérházának megtervezését, amely az első volt a városban, amely a bécsi szecesszió geometrikus elemeit viselte magán.
Baumhorn Lipót neve a zsinagógák építészeként vált ismertté, cikkünkben azonban két másik funkciójú épületét választottuk. Baumhorn Szegeden több megbízást is kapott, többek között egy különleges, szűk telekre felépült bérpalotára is, amelyet alakja alapján Vasalóháznak neveztek el. A látványos épület látványos kilincset is kapott.
Baumhorn Lipót másik kilincse a temesvári Temes–Béga-palotát ékesíti. Bár a kilincsen ez épp nem tapasztalható, de a palota rengeteg apró részletében kapcsolódik az eredeti funkciójához. A Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat számára tervezett épületben a vízhez kötődő motívumok uralkodnak: halak, delfinek, kagylók, hullámvonalak láthatók az oromzatokon, a kovácsoltvas korlátokon, az épületszobrokon.
A Vágó fivérek mellett egy másik építész testvérpár, a Löffler fivérek is gyakran választották a szecessziós stílust alkotásaikhoz. A Kazinczy utcai ortodox zsinagóga 1913-ban készült el, ez már a késő szecesszió időszaka, és bár a díszítőmotívumok itt is az erdélyi népművészet hagyományait követik, az épület ennek ellenére tükrözi a Löffler testvérek, Béla és Sándor egyéni ízlésvilágát.
A gazdag ruhakereskedő, Platschek Vilmos megrendelésére épült fel az Aradi utca 57. szám alatti bérház, amelynek terveit annak ellenére csak Löffler Sándor jegyzi, hogy a testvérpár ekkor közös építészirodát működtetett. Az épület szerencsére egész sok részletében megőrizte az eredeti állapotát: a folyosókon festett üvegablakok és madár formájú kovácsoltvas korlát található, de épen maradt az egyik gyönyörű, pávát formázó homokfúvott üvegbetétes kapuja is. Migray József műlakatos domborításos technikával díszítette a bejárati kaput, de a csiga formájú kilincs is a ház 1908-as elkészülte óta szolgálja a lakókat és a házba érkezőket.
Medgyaszay István a magyaros szecessziónak egy teljesen egyedi ágát fejlesztette ki: előregyártott, áttört mintás vasbeton elemeket használt díszítésül, épületei statikáját is a vasbeton biztosította, akár templom, akár színház, akár lakóépület tervezéséről legyen szó. Ógyallán azonban érdeklődése a fa felé fordult, itt nem a vasbeton, hanem a fából készült konstrukciós elemek a művészi tartam hordozói. A kilincs azonban nála is fémből készült, az elegáns kovácsoltvas ajtónyitó már több mint száz éve szolgálja a híveket.
A Paulheim családban többen is az építészetet választották hivatásul, Paulheim József neve cseng talán ismerősebben, a XVI. kerületi mátyásföldi villanegyed emblematikus villáinak tervei fűződnek a nevéhez. Öccse, Ferenc pedig Budapesten vásárolt fel telkeket, a rajtuk levő régebbi, gyakran rossz állapotú épületeket lebontatta, és saját tervezésű, többemeletes bérházakat emelt a telkekre. A Bakáts tér 3. szám alatt is hasonlóan járt el, egy gyönyörű szecessziós palotát, legfelső szintjén műteremlakást tervezett és építtetett fel. Elegáns kilincse mögött egy hold szomorkodik a kovácsoltvas kapun.
Debrecen számos pompás szecessziós épületet köszönhet egykori városi főépítészének, Borsos Józsefnek, köztük a rendőrpalotáját. Az épület talán legszebb és legegyedibb része a főbejáratának bronzkapuja. Ifj. Losonczi János műlakatos remekművén a város régi címerét is megörökítette, de a színes ólomüveg berakással sem fukarkodott a tervező és a kivitelező sem. Az egyszerű vonalvezetésű kilincs szépen illeszkedik a fémkapuhoz és a kapu faragott kőbélletének szűrmintáihoz.
A kőbányai panelházak között bújik meg a városrész szecessziós stílusú épületeit tervező Schöntheil Richárd legjelentősebb alkotása: a kőbányai zsinagóga. A rusztikus kőburkolat és a meszelt falak váltakozása, a magyaros díszítésű Zsolnay-kupolák, óriási színes üvegablakai teljesen egyedi megjelenésűvé varázsolják ezt a gyönyörű épületet, amelynek kilincse is egy apró műalkotásnak tekinthető.
Baumgarten Sándor talán a legtermékenyebb szecessziós stílusú építészünk, a több mint háromszáz iskolaépület tervezője igazán kihasználta a stílus adta sokszínűség lehetőségét: épületei a mennyiség ellenére is jelentősen különböznek egymástól. Két példát is választottunk ennek alátámasztására. A nagykőrösi Arany János Református Gimnázium a város első kétemeletes épülete volt, a lágyan hullámzó kilincset már fényesre koptatták a diákkezek.
Bonyhádon a város legjelentősebb építészeti műalkotásának tartják a gimnázium épületét, amely a felvidéki reneszánsz pártázatos épületeit idézi meg. A homlokzat szív- és virágmintás vakolatdíszei, valamint a kilincs és a pajzs mintavilága egyaránt Baumgarten egykori mesteréhez, Lechner Ödönhöz köthető.
Nem is gondolnánk, de még az őrségi falvakat járva is találkozhatunk szecessziós épülettel: az ivánci Szent Miklós-templomot a falu földbirtokos családja, a Sigrayak építtették. 1910-ben Ivánc régi temploma olyan rossz állapotba került, hogy elkerülhetetlenné vált a lebontása. Sigray Antal Heindrich Antalnak adott megbízást az új templom megtervezésére, aki nem titkoltan Kós Károly zebegényi templomát választotta mintául. Az ivánci templom tornya sem a centrumban, hanem az épület egyik oldalán, aszimmetrikusan magasodik. A templom kilincsének geometrikus mintája izgalmas ellenpontja a kapu gazdag, hullámzó ornamentikájának.
Fotó: Budai Kriszta / Kultúra.hu
