Charles de Gaulle árverés AFP.jpg

A francia kulturális minisztérium is beszállt a De Gaulle-hagyaték árverésébe

Összesen 5,6 millió euróért, azaz 2,29 milliárd forintért keltek el egy árverésen Párizsban Charles de Gaulle tárgyai és írásai, a teljes összeg több mint egynegyedét a francia állam állta – közölte az Artcurial árverési ház és a kulturális minisztérium.

A nyolc órán át tartó hétfői árverésen – amelyen személyesen több mint kétszáz, az interneten 1500 regisztrált résztvevő vett részt és háromszáz néző követte a YouTube-on – a De Gaulle család mind a 372 felkínált tárgyat eladta.

A legnagyobb licit egy Lip márkájú karóra körül alakult ki, amelyet De Gaulle tábornok (1890–1970) az 1960-as években hordott. Az óra az ennél a márkánál rekordnak számító 537 920 euróért (több mint 221 millió forintért) kelt el.

Az Artcurial szerint igen széles volt a választék, a tételek között kéziratok, levelek, de például villanyvonat is felbukkant. Mindez a tábornok hagyatékának csak kis részét jelentette.

A választékban szerepelt a Háborús emlékiratok eredeti kiadása is, amelyet külön De Gaulle számára nyomtattak és a feleségének, Yvonne-nak adta ajándékba (76 458 euró), egy Winston Churchill által aláírt, kézzel írott levél (107 584 euró), valamint Joséphine Baker levele (26 240 euró).

A tárgyak a tábornok legidősebb fiának, Philippe de Gaulle tengernagynak a hagyatékából származtak, aki március 13-án hunyt el 102 éves korában. A bevétel egy részét a fogyatékossággal élőkkel foglalkozó Anne de Gaulle alapítvány kapja.

A kulturális minisztérium keddi közleményében tudatta, hogy élt az elővásárlási jogával 140 tétel esetében, amelyek „megérdemlik, hogy nemzeti gyűjteményekbe kerüljenek”. A fő kedvezményezettek a Nemzeti Levéltár (67 tétel), a Védelmi Minisztérium Történeti Osztálya (39 tétel) és a Francia Nemzeti Könyvtár (29 tétel).

Rachida Dati kulturális miniszter üdvözölte, hogy „mecénások döntő segítséget nyújtottak” a nemzeti könyvtárnak és a levéltárnak. „Ezek az írások és emléktárgyak nagyon személyesek, ugyanakkor közös történelmünk kivételes – gyakran páratlan – tanúságtételei” – mondta a miniszter.

Az árverés alkalmából az Artcurial kiállításon mutatta be a Champs-Élysées-n a család birtokában lévő egyik dokumentumot: a június 18-i Felhívás négy, kézzel írott oldalát, amelyben a tábornok – későbbi francia elnök – 1940-ben a BBC-ben ellenállásra szólította fel a franciákat.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – május 3.

Egész napos programsorozat a Manga – Hokuszai – Manga kiállításhoz kapcsolódóan, kétszázadik közgyűlésére készül az MTA, mesterséges intelligenciával készült Molière-darabot mutatnak be – hírösszefoglalónk.

Minden átkelés hídavatás – 150 éves a Margit híd

1876. április 30-án avatták fel a főváros második állandó hídját, a Margit hidat. Különleges építmény ez a maga szigeti leágazásával. Kissé ferde és elágazó, mint a történelem.

A francia–magyar nemes, aki Habsburg hadvezérként kiűzte a törököket Magyarországról

Kétszázkilencven éve, 1736. április 21-én halt meg Savoyai Jenő (Eugene-Francois de Savoie, Eugen von Savoyen) herceg, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére, a török kiűzője Magyarországról.

Habsburg-hű szellemben nevelték, mégis a szabadságharc vezetője lett

Háromszázötven éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, akinek születésnapját az Országgyűlés 2015-ben Rákóczi-emléknappá nyilvánította.