Diószegi Ádám: A jóga az egyénen túl a társadalom életére is pozitív hatással van

Kezdjük az alapoknál: mi a jóga filozófiája?

Lényegében a jóga szó jelentése: egység, egyesítés, egyesülés. Rendszere a test, a lélek és a szellem harmonikus egységének megteremtését célozza. Rámutat arra, hogy ahogy az atomjaink sejteket alkotnak, a sejtjeink a testünket alkotják, úgy az ember is egy nagyobb egésznek a része.

Intellektuális szempontból azért, hogy az emberek megértsék, hogy a nemzet részei, Európa részei, a Föld bolygó részei, az univerzum részei. Ugyanakkor a jóga felhívja a figyelmet a cselekvés fontosságára és szükségességére. Arra, hogy ne csupán elmélkedjünk az egységen, hanem tegyük átélhetővé azt a jóga konkrét, spirituális sallangokat mellőző, a mozgás, a légzés és a figyelem irányításának triumvirátusán alapuló eszközeivel.

Ha használjuk ezeket az eszközöket, például elcsendesítjük az elménket, és a túlagyalás megszüntetését követően a figyelmünket a figyelem forrása, azaz a tudatosság, az én érzete felé irányítjuk, akkor feloldhatjuk azt a nagyon erős meggyőződést, illúziót, miszerint elkülönülten létezünk. Ráébredhetünk, hogy a belső lelkivilágunk és a szemünk előtt lévő külső világ látszólagos, érzékszerveink által felvázolt kettőssége feloldható, és egységbe léphetünk.

Hogyan hat az önmagunkkal való kapcsolatra a jóga gyakorlása?

A mai ember elveszítette a kapcsolatot önmagával, ami jelentős részben a már említett túlagyalásnak, az eltompulást és bénultságot eredményező szüntelen negatív belső narrációnak köszönhető. A jógával töltött idő az az idő, amit önmagunkra szánhatunk. Lehetőség, amivel élve szabadabb létezést valósíthatunk meg – felszabadíthatjuk magunkat a testi, lelki elakadások alól –, és tiszta jelenlétbe lépve szeretettel és önazonosabban kapcsolódhatunk lényünkkel, ebből fakadóan másokkal is.

Az önmagunkkal való kapcsolódás és a szabadság megélése egyaránt több létsíkon történik. Jó példa erre a jógapózok általi tartásjavítás témája, ami nem feltétlenül tűnik izgalmasnak, pedig fontos. A tartásunk mindennel kapcsolatban áll: befolyásolja a hangulatot, a légzést, az emésztő- és a keringési rendszert. Tehát az érzelmi és a fizikai síkot egyaránt.

Az ászanák miként vesznek részt ebben a kapcsolódási folyamatban?

A jógaászanák gyakorlása az önszeretet gyakorlása. Minden jógapóz jelképez valamit – akár minőséget vagy élethelyzetet – az életünkből, lelkünkből. Más energiája van egy mellkast kitáró, nyújtózkodó, önmagunk vagy mások igazáért való kiállást idéző hősi póznak, mint egy előrehajlásnak, amiben befelé tekintve figyelhetjük a mély lelki élményeinket. Ha a fizikai hatásokon túl az ászanák gyakorlása során felmerülő érzésekre, gondolatokra is figyelünk, elkezdjük felismerni az ászanák által jelképezett élethelyzetekben rögzült viselkedési mintáinkat, beidegződéseinket, ezáltal képessé válunk túllépni rajtuk.

Ez a működés a jógaszőnyegen túl, a mindennapi életünkben is megnyilvánul?

Ha az ember megtanulja a különböző pózokban elfogadni és szeretni önmagát, akkor utána a többi emberi kapcsolatában is sokkal könnyebben képes elhinni azt, hogy szerethető úgy, ahogy van, és nem kell eljátszania valamilyen szerepet. Ugyanakkor, ha eljut a tiszta, gondolatmentes jelenlétig az ászanák gyakorlása során, akkor az ászanákhoz hasonló energiájú élethelyzetekben is képes lesz tiszta jelenlétből fakadóan szabadon cselekedni a korábbi beidegződések helyett, karmák nélkül.

A mindennapi élet eseményei során felismerheti, milyen a természetes önmaga a személyiségét alkotó korlátozó mechanizmusok, beidegződések, megfelelési kényszer, teljesítési kényszer és mások elvárásaihoz való idomulás nélkül. Átláthatja, hogy az adott énképe csupán felvett szerepek gyűjteménye. Tapasztalati úton, saját, evidenciális felismerések mentén ráébredhet, hogy az, amit eddig önismeretnek hívott, valójában pusztán a személyisége megismerése volt, viszont a valódi énje nem egyenlő a személyiségével. Felszabadul. Ezért az önismeret egy furcsa paradoxon a jógában: ha jól csinálod, akkor inkább arra jössz rá, hogy mennyi minden nem vagy, mennyi dologgal, szereppel azonosultál tévesen.

Ezt fejtsd ki, kérlek!

A jóga először azzal foglalkozik, amivel a legtöbb ember – eleinte – azonosítja magát: a testtel. Ezt követően lehetőséget ad egy jelentős elmélyülésre azáltal, hogy a gyakorlás következtében előbb-utóbb felmerül az emberben a kérdés, hogy ő vajon egyenlő a testével, vagy van valamifajta tudat, tudatosság, ami ezt a testet ruhaként hordja, használja? Az önismereti út következő része, hogy a gyakorlás során már nemcsak a testünk fiziológiás visszajelzéseire figyelünk, hanem arra, hogy mi van jelen bennünk mozgás, légzés vagy akár meditáció közben. Megnézzük, milyen tendenciák, hajlamok, félelmek és vágyak merülnek fel, és elkezdjük megismerni őket.

Megvizsgáljuk például azt, hogy honnan ered egy korlátozó mechanizmus, hogyan ismétlődik, hová vezet. Így jobban megérthetjük a bennünk lévő mélyebb összefüggéseket, mígnem belátjuk, hogy amit korábban „önmagunknak” hívtunk, az valami olyasmi, amit egy megfigyelhető jelenségként látunk és vizsgálunk, tehát ez nem egyenlő velünk. Ez nem a valódi önmagunk, ez a személyiségünk, ami a testhez hasonlóan ugyancsak egy ruha a valódi lényünkön. Csak ez már nem fizikai, hanem annál finomabb, megszokásokból felépülő mentális konstrukció, de éppúgy téves azonosulás.

A lényegi kérdés az, hogy ha van egy megfigyelés és vizsgálat tárgyává tehető testem és személyiségem, akkor ki az a valaki, aki ezeket látja.

Ha minél több ember gyakorolná a jógát, figyelne önmagára, javítaná az önmagával való kapcsolatát, az egészségét, és csökkentené a stressz-szintjét, akkor már-már paradicsomi társadalom tudna kialakulni?

Ez a nagy fókuszt igénylő, benső út önző dolognak tűnhet kívülről nézve, viszont épp akkor tudja a legjobbat adni magából az ember másoknak, ha jól van. Ha jó a kapcsolatod önmagaddal, akkor nagyobb eséllyel lesz másokkal is jó a kapcsolatod. Ha egészséges vagy, több energiád van másokra. Ha csökken a stressz-szinted, az ösztönös, félelemalapú, durva reakcióidat felváltja a szeretetalapú viselkedés. Ha képes vagy figyelni önmagadra, másokra is tudsz figyelni. Az egyre tisztább jelenlét megélése által egyre boldogabb leszel, egyre jobb döntéseket fogsz tudni hozni, mindez kihat a környezetedre. Én ebben látom a jóga lényegét: az egyén életén túl a társadalom életére is pozitív hatással van.

Fotók: Diószegi Ádám