Egy 157 éves, máig működő nyomdagép került különleges helyszínre

Ünnepélyes keretek között adták át az 1868-ban készült Sigl-féle kézisajtó-berendezést június 30-án az MNMKK OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtárában, Zircen. Az esemény a nyomdászattörténet, az ipartörténet és a nemzeti kulturális örökség szempontjából is kiemelt jelentőségű volt.

A rendezvényt Gerencsér Judit, az MNMKK OSZK általános főigazgató-helyettese nyitotta meg, aki köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a Sigl-féle sajtó nem csupán technikai műtárgy, hanem szimbolikus ereklye is, amely az információ demokratizálódásának és a nyomtatás kultúrájának egyik kulcsfontosságú eszköze volt. Mint elmondta: „Ma Zircen, ebben a kivételes és kiváló közgyűjteményben, egy történelmi falakkal övezett térben, közösen ünnepelhetjük a magyar nyomdászattörténet egyik kivételes darabjának új otthonra találását.” Kiemelte, hogy a 19. században e kézisajtó az innováció és a sokszorosítás eszköze volt, amely révén az ismeretek egyre több emberhez juthattak el. A szerkezet most méltó helyre került, a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtárba, ahol a ciszterci rend évszázadok óta képviselt tudásközpontú értékrendjével összhangban a könyvkultúra, a tudás és a hit egységét szimbolizálja. Hangsúlyozta, hogy az eszköz nemcsak bemutatási, hanem oktatási, múzeumpedagógiai és közösségépítő célokat is szolgálhat majd.

Az esemény tudományos súlyát emelte dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a nemzeti könyvtár nyugalmazott tudományos kutatója, nyomdászattörténész és bibliográfus előadása, amely a kézisajtó és gyártója, Georg Sigl életútját és munkásságát mutatta be. A közönség egyebek mellett megtudhatta, hogy Sigl Bécsben, Bécsújhelyen és Berlinben is működtetett gyárakat, és nemcsak kézi- és gyorssajtókat, hanem gőzmozdonyokat is előállított. Egyedülálló gépgyártási tapasztalata és újító szelleme révén jelentős szereplője volt a korabeli európai ipari fejlődésnek. A sajtó, amely az erőátvitel mechanizmusára épül, kis erővel is nagy nyomást képes kifejteni – ezzel vált hatékonnyá a tömeges sokszorosítás folyamatában.

A Sigl-féle kézisajtó története kalandokban bővelkedik: évtizedeken át használták a Szikra Lapnyomda gépparkjában, majd megmentették a megsemmisüléstől, és többek gondos őrzése után jutott el mostani, végleges helyére. A gépet szétszedve szállították a Bakonyba, ahol újra összeszerelve most már a Ciszterci Műemlékkönyvtárban kap helyet. Mellé került egy közel másfél évszázados betűszekrény is, amelynek darabjai kézzelfogható módon teszik élményszerűvé a tipográfia világát.

Az ünnepségen jelen volt Matusek-Faludi Viktória, a Magyar Grafika főszerkesztője, Kacsala István, Zirc város polgármestere, valamint a házigazda, Németh Gábor, a Ciszterci Műemlékkönyvtár igazgatója is. A résztvevők nemcsak a gép működését láthatták bemutatón, hanem Németh Gábor jóvoltából megismerhették az intézményt is, amely a ciszterci örökség és a magyar könyvkultúra egyik legnemesebb gyűjtőhelye.

A Sigl-féle kézisajtó homlokzatán az 1868-as évszám látható, öntöttvas szerkezete 860 kilogrammot nyom. Művészien kidolgozott formái az iparművészet és a mérnöki precizitás találkozását példázzák. Mégis, legnagyobb értéke abban rejlik, amit képvisel: az információhoz való hozzáférés lehetőségét, a nyomtatás szabadságát és azt a közvetítő szerepet, amelyet a könyvek és újságok betöltöttek a társadalom életében.

Aki végigsiklik tekintetével a gép ívelt formáin, megérzi: a nyomdászmesterség nemcsak technikai, hanem szellemi teljesítmény is volt. A kézisajtó nem pusztán tárgy – élmény, amelyen keresztül megérthetjük, hogyan vált a nyomtatás a tudás terjesztésének egyik legfontosabb eszközévé.

Forrás: oszk.hu

Ez is érdekelheti

Vajon mit szólna Mátyás ehhez a fakszimiléhez?

A Philostratus-corvina, Mátyás király díszkönyvtárának, a Bibliotheca Corvinianának a legbecsesebb darabja, az Ünnepi Könyvhéten köztársasági elnöki különdíjat kapott.

Újjászülető reneszánsz kincs és újraélhető Esterházy-örökség

Az Interreg Magyarország–Szlovákia Együttműködési Program támogatásával 2024. július 1-jén elindult az „Együttműködés az esztergomi Vár Studiolójának és a zselízi Esterházy-kastély délnyugati részének az újranyitásáért” című, #CoMEin2 elnevezésű projekt (HUSK/2302/2.4/015). A projekt fő célja Esztergom vára egyedülálló értékeinek megőrzése, a Studiolo terem páratlan freskóinak bemutatása, valamint a zselízi Esterházy-kastély délnyugati szárnyának felújítása.

Az Anyámtól örökölt mérsékletesség mindig visszatartott a divatos kilengésektől

Háromrészes kiállítássorozattal emlékezik meg Vörös Béla szobrászról az MNMKK MNM Balassa Bálint Múzeum. A kiállításokról Szakálos Éva muzeológust kérdeztük.

Nézzen be Ady Endre és Boncza Berta fürdőszobájába!

Ha a Kultúra.hu bulvárlap lenne, ez a cikk így kezdődne: Ady Endre a cselédlánya nélkül még a meleg fürdőt se tudta magának elkészíteni. Pedig ez volt az igazság, ami nem csupán rá, de jó néhány kortársára is állt.