„Szívünk-lelkünk benne van ebben a filmben” – Interjú Fazekas Máté Bencével
Márciusban mutatták be Fazekas Máté Bence Kilakoltatás című nagyjátékfilmjét, mely egy igen sűrű napot mesél el. Budai Richárd (Orosz Ákos) életében először végez önállóan kilakoltatást, egy kertes ház idős lakóját, Ilonát (Nagy Mari) kell kiköltöztetnie. Ilonának azonban esze ágában sincsen elhagyni otthonát, és ezt világosan Richárd tudtára is adja, akinek nem csupán ezzel kell megküzdenie, hanem a helyszínen jelen lévő aktivistáktól kezdve a hivatalos szervek egymást követő felbukkanásán át saját belső vívódásáig. Az író-rendezővel kettős karakterekről, forgatási nehézségekről és arról beszélgettünk, hogyan hozott vigaszt egy kilátástalannak tűnő pillanatban Tarr Béla.
„Minket, anarchistákat nem nyugtalanítanak morálgiliszták” – Szittya Emil emlékezete
„Szittya olyan anarchista volt, akinek a személyes élettörténete és a művészete is egyedülállóan izgalmas.” Kassák Lajos csavargótársa és mentora, Szittya Emil az avantgárd megkerülhetetlen alakja volt, mégis kevesen ismerik hazánkban. A Kassák kortárs művészeti díjnak köszönhetően az Igor és Ivan Buharov kísérleti filmes formáció készít többcsatornás, mozgóképes installációt róla, az elkészült művet pedig 2023 elején önálló kiállításon mutatja be a Kassák Múzeum. A Buharovok (Szilágyi Kornél és Hevesi Nándor) Szittya Emil álomgyűjteményéből és csavargásainak történetéből kiindulva, Erdődi Katalin dramaturggal kiegészülve dolgoznak a projekten. Hevesi Nándorral tavasszal beszélgettünk a tervekről.
Vissza a suliba – Szász Júliával
Idén elindítottuk videós sorozatunkat, amelyben neves művészekkel, alkotókkal látogatunk vissza egykori iskolájukba és elevenítjük fel máig élő emlékeiket. Szász Júliát, a Nemzeti Színház színészét, az idei évben rendkívül hangos sikerrel futó – és az HBO felületéről sajnálatos módon lekerült – A besúgó című sorozat egyik főszereplőjét is elkísérhettük egy ilyen időutazásra. Az iskolás Júlia a képzőművészet területén is feltűnően tehetséges volt, mégis a színpad volt és maradt az igazi terepe. A Kultúra.hu egy délelőttre szülővárosába, Szigetszentmiklósra tartott vele, és nemcsak az iskolapadba vittük vissza, hanem az édesapjához is ellátogattunk vele.
Mindenáron mesélni – Interjú Szelestey Bianka rendezővel
Első ELTE-s alkotásként jutott be Szelestey Bianka Hajszálrepedés című rövidfilmje a 75. cannes-i fesztivál filmes egyetemek legjobbjait felvonultató, La Cinef elnevezésű programjába idén tavasszal. A fiatal rendező a két főszereplő, Kurta Niké és Váradi Gergely megtalálásáról, a köztük lévő dinamikáról és arról is mesélt, mi köze a gyermekkori vonatutaknak ahhoz, hogy ma filmkészítéssel foglalkozik.
Ragályi Elemér filmezés helyett könyvet ír
„Ez egy privát családtörténet vagy maga a történelem alulnézetből. Mindenféle adósságot próbáltam törleszteni, elsősorban önmagam felé. A történetben szereplők már nem élnek, a saját lelkiismeretemet akartam megnyugtatni azzal, hogy a családról összegyűjthető információkat megosztom az utódokkal, arra serkentve őket, hogy őrizzék ezt a történetet és a történeten keresztül a családot is, aminek nagy múltja van, és jó lenne, ha lenne jövője is.” A Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr-rendezővel első novelláskötete, a Mancikám, Déneském és még sokan mások megjelenése apropóján beszélgettünk nyáron.
„Nem átlagos korabeli nő” – Rujder Vivien Szilágyi Erzsébet szerepéről
„Ebben hasonlítunk Erzsébettel: erős nőnek tartom magam, és ő is az. Egyáltalán nem nehéz vele mennem, minden ösztönös és logikus számomra, amiket dönt, gondol, mond.” Rujder Vivien minden idők egyik legmonumentálisabb európai televíziós produkciójának női főszerepét kapta meg. A hatszáz színész és kaszkadőr részvételével forgó sorozat a 15. századba repít, és Hunyadi János összeesküvésekkel, botrányokkal és hatalmi játszmákkal teli életét mutatja be. Hunyadi legerősebb szövetségesei a nők, köztük Szilágyi Erzsébet, akinek megformálójával ősszel volt szerencsénk beszélgetni.
„Báthory korának rocksztárja volt” – Katona Péter Dániel a Tündérkertben
„Kifejezetten céltudatosan élem az életem. A gimnázium óta teljesen tisztában vagyok vele, hogy mit akarok csinálni, és így is végeztem az iskoláimat. Ami hátráltatott, azzal nem foglalkoztam. Csak arra szántam időt, ami érdekelt, és olyan »szűrőberendezésem« van, hogy tudat alatt 99 százalékos pontossággal érzem, mire van szükségem.” Katona Péter Dániel ugyan még csak utolsó éves színművészetis, de máris az újonnan készülő Báthory-film címszerepét játssza. Intim jelenetekről, az erdélyi fejedelem jellemének kettősségéről és a színjátszásban rejlő, semmihez sem fogható lehetőségekről beszélgettünk.
„Valami változást éreztünk a levegőben” – Grosan Cristina a Hétköznapi kudarcok sikeréről
„Eddig minden filmemben az érdekelt, hogyan élünk és kommunikálunk, pontosabban nem kommunikálunk egymással; miért tesszük azt, amit. A minket körülvevő, általunk kontrollálhatatlan természeti jelenségek új kontextusba helyezték az izolációs kérdéskört, ami engem annyira foglalkoztat. Muszáj erről beszélni, és bár a problémáink egzisztenciális szorongást szülnek, a film arról szól, hogy ne adjunk teret a félelemnek, hanem lépjünk túl rajta, és találjuk ki, mit lehet ezzel az érzéssel kezdeni.” A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál főversenyen kívüli, negyven év alatti kategóriájában a legjobb rendező díját ítélték oda Grosan Cristinának a Hétköznapi kudarcokért. Nem ez volt az első díj, amit a filmjeiért kapott, ám ezt mégis különleges pillanatnak érezte. Erről is mesélt ősz elején.
„Az üzenet részemről az volt, hogy a történelmet emberek csinálják” – Interjú a Blokád rendezőjével
„Akkor megy át az üzenet, ha a film működik. A történetet akartam jól elmesélni. Az üzenet részemről az volt, hogy a történelmet emberek csinálják, és amilyen a személyiségük, olyanok a döntéseik. Fontos volt, hogy a főszereplő személyisége, döntéseinek háttere látszódjon.” Októberben került mozikba a Blokád című film, amely az 1990-es taxisblokád napjait és ennek kapcsán a rendszerváltó miniszterelnök, Antall József történelmi szerepét dolgozza fel. A film Magyarország idei Oscar-nevezettje. A sajtóvetítése után beszélgettünk a rendezővel, Tősér Ádámmal.
„Giorgo tele volt kérdésekkel” – Exkluzív interjú a Pressburgerről szóló film rendezőjével
A Kertész Imre Intézet Pressburger György író, drámaíró, film- és színházrendező halálának ötödik évfordulója alkalmából novemberben filmbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésre invitálta az érdeklődőket, ahol Madarász Imre irodalomtörténész a kivételesen sokoldalú alkotó életművéről tartott előadása mellett a közönség először láthatta magyar felirattal Mauro Caputo olasz filmrendező Pressburger életéről szóló dokumentumfilmjét. A rendezővel beszélgettünk.
Nyitókép: Rujder Vivien színésznő. Fotó forrása: The Orbital Strangers Project
