nagy_pal_vakablak_1971_118x131_cm__olaj_vaszon_emuk.jpg

Kísérleti művészettel küzdöttek a Ceauşescu-rendszer ellen

Az 1980-as évek erdélyi képzőművészetének kulcsfigurájára, Nagy Pálra, valamint tanítványaira emlékezik a Műcsarnokban látható új időszaki kiállítás.

A Műcsarnok Experimentum. Nagy Pál és tanítványai című időszaki kiállítása az 1980–90-es évek erdélyi kísérleti művészetét és annak kiemelkedő pedagógusát, Nagy Pált állítja középpontba. A marosvásárhelyi képzőművész és tanár munkássága nemcsak saját autonóm alkotásaiban, hanem a tanítványaira gyakorolt hatásában is jelentős. A tárlat 27 egykori tanítvány és Nagy Pál művein keresztül mutatja be, miként alakult ki az erdélyi magyar művészek egy új generációja, akik tevékenységükkel a Ceaușescu-rendszer hivatalos ideológiájával szemben egyfajta esztétikai és morális ellenállást testesítettek meg.

A kiállítás különlegessége, hogy ez az első magyarországi bemutatója Nagy Pál művészetének, hangsúlyozva pedagógiai jelentőségét is. Az általa alkalmazott oktatási módszerek – például a hidegtű technika tanítása során használt Ceaușescu-portrék újrafelhasználása – rejtett szubverzióként működtek.

Az erdélyi művészek eközben olyan alternatív törekvéseket valósítottak meg, amelyek a nyugati kísérleti művészetekkel rokoníthatók, de attól eltérő indíttatásból születtek: a kisebbségi lét, a cenzúra elkerülése, a közösségi összetartás és a nemzeti identitás megőrzése vezette őket.

A kiállított alkotások és dokumentumok azt a korszakot idézik meg, amelyben az erdélyi fiatal művészek a hagyományos műfaji határokat átlépve újszerű kifejezési formákat kerestek: objektművek, installációk, tértextilek, kísérleti fotók, akcióművészet, mail art és efemer műfajok születtek, miközben a festészetben a látványelvűség, a nyers anyaghasználat és az arte povera jellemzői domináltak.

Nagy Pál: El nem küldött képlevelek
Nagy Pál: El nem küldött képlevelek

Nagy Pál 1979-ben, tragikus autóbalesetben vesztette életét, ám öröksége élő: tanítványai vallomásaikban rendre visszautalnak arra, hogy kísérletező attitűdjüket már középiskolai tanítása alapozta meg. A tárlat nem csupán egy művész életművét, hanem egy pedagógiai szemléletmód örökségét is bemutatja – azt a szellemi hátteret, amely az erdélyi művésznemzedékből a kortárs magyar, romániai és nemzetközi művészeti szcéna meghatározó szereplőit nevelte ki.

Kiállító művészek

Ábrahám Jakab (RO) / Ady József (†) / Antik Sándor (RO) / Baab (Bob) József (RO) / Baász Pálma (RO) / Bodor Anikó (HU) / Bunuș Ioan (FR) / Elekes Károly (HU) / Ferenczi Károly (†)/ Garda Aladár (DE) / Hideg Margit (CA) / Katz András (IL) / Kerekes Gyöngyi (RO) / Lőrincz Ágnes (DE) / Miklós Árpád (HU) / Molnár László József (HU) / Nagy Árpád Pika (HU) / Nagy Pál (†) / Puskai Sarolta (RO) / Pusztai Péter (†) / Rákosfalvy Lívia Zsuzsa (DE) / Sipos Sándor (CA) / Szabó Zoltán Judóka (†) / Szathmáry Lóránt (DE) / Szilágyi Varga Zoltán (HU) / Tamás Klára (†) / Ujvárossy László (RO) / Ütő Gusztáv (RO)

Az Experimentum. Nagy Pál és tanítványai időszaki kiállítás 2025. június 15-ig tekinthető meg. 

Ez is érdekelheti

A babaalbum színei – Megérkezett az Úgyfest negyedik epizódja

Barkóczi Noémi énekes, gitáros, dalszerző a Barcsay-díjas képzőművész Krizbai Gergely, azaz Krizbo vendége a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Úgyfest című sorozata negyedik részében, ahol nemcsak izgalmas dolgokról beszélgetnek, de az elhangzottak illusztrációjául egy közös festmény is születik.

Hírmozaik – július 18.

Révész Tamás fotói a Műcsarnokban, százéves az Erdélyi Helikon, szkíták a Cifrapalotában – hírösszefoglalónk.

Fényben élni – Megérkezett az Úgyfest harmadik epizódja

Kanizsa Gina jazzénekes, dalszerző, zenepedagógus, a Jazzation együttes tagja a Barcsay-díjas képzőművész Krizbai Gergely, azaz Krizbo vendége a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Úgyfest című sorozata harmadik részében, ahol nemcsak izgalmas dolgokról beszélgetnek, de az elhangzottak illusztrációjául egy közös festmény is születik.

Rembrandt őrjárata fényes nappal indult, csak az évszázadok alatt rájuk sötétedett

Négyszázhúsz éve, 1606. július 15-én született Rembrandt Harmenszoon van Rijn holland festő és rézkarcoló, az egyetemes képzőművészet óriása, mintegy 350 festmény – köztük az Éjjeli őrjárat, a Belsazár lakomája, az Izsák feláldozása, az Európa elrablása és a Dr. Tulp anatómiája – alkotója.