nagy_pal_vakablak_1971_118x131_cm__olaj_vaszon_emuk.jpg

Kísérleti művészettel küzdöttek a Ceauşescu-rendszer ellen

Az 1980-as évek erdélyi képzőművészetének kulcsfigurájára, Nagy Pálra, valamint tanítványaira emlékezik a Műcsarnokban látható új időszaki kiállítás.

A Műcsarnok Experimentum. Nagy Pál és tanítványai című időszaki kiállítása az 1980–90-es évek erdélyi kísérleti művészetét és annak kiemelkedő pedagógusát, Nagy Pált állítja középpontba. A marosvásárhelyi képzőművész és tanár munkássága nemcsak saját autonóm alkotásaiban, hanem a tanítványaira gyakorolt hatásában is jelentős. A tárlat 27 egykori tanítvány és Nagy Pál művein keresztül mutatja be, miként alakult ki az erdélyi magyar művészek egy új generációja, akik tevékenységükkel a Ceaușescu-rendszer hivatalos ideológiájával szemben egyfajta esztétikai és morális ellenállást testesítettek meg.

A kiállítás különlegessége, hogy ez az első magyarországi bemutatója Nagy Pál művészetének, hangsúlyozva pedagógiai jelentőségét is. Az általa alkalmazott oktatási módszerek – például a hidegtű technika tanítása során használt Ceaușescu-portrék újrafelhasználása – rejtett szubverzióként működtek.

Az erdélyi művészek eközben olyan alternatív törekvéseket valósítottak meg, amelyek a nyugati kísérleti művészetekkel rokoníthatók, de attól eltérő indíttatásból születtek: a kisebbségi lét, a cenzúra elkerülése, a közösségi összetartás és a nemzeti identitás megőrzése vezette őket.

A kiállított alkotások és dokumentumok azt a korszakot idézik meg, amelyben az erdélyi fiatal művészek a hagyományos műfaji határokat átlépve újszerű kifejezési formákat kerestek: objektművek, installációk, tértextilek, kísérleti fotók, akcióművészet, mail art és efemer műfajok születtek, miközben a festészetben a látványelvűség, a nyers anyaghasználat és az arte povera jellemzői domináltak.

Nagy Pál: El nem küldött képlevelek
Nagy Pál: El nem küldött képlevelek

Nagy Pál 1979-ben, tragikus autóbalesetben vesztette életét, ám öröksége élő: tanítványai vallomásaikban rendre visszautalnak arra, hogy kísérletező attitűdjüket már középiskolai tanítása alapozta meg. A tárlat nem csupán egy művész életművét, hanem egy pedagógiai szemléletmód örökségét is bemutatja – azt a szellemi hátteret, amely az erdélyi művésznemzedékből a kortárs magyar, romániai és nemzetközi művészeti szcéna meghatározó szereplőit nevelte ki.

Kiállító művészek

Ábrahám Jakab (RO) / Ady József (†) / Antik Sándor (RO) / Baab (Bob) József (RO) / Baász Pálma (RO) / Bodor Anikó (HU) / Bunuș Ioan (FR) / Elekes Károly (HU) / Ferenczi Károly (†)/ Garda Aladár (DE) / Hideg Margit (CA) / Katz András (IL) / Kerekes Gyöngyi (RO) / Lőrincz Ágnes (DE) / Miklós Árpád (HU) / Molnár László József (HU) / Nagy Árpád Pika (HU) / Nagy Pál (†) / Puskai Sarolta (RO) / Pusztai Péter (†) / Rákosfalvy Lívia Zsuzsa (DE) / Sipos Sándor (CA) / Szabó Zoltán Judóka (†) / Szathmáry Lóránt (DE) / Szilágyi Varga Zoltán (HU) / Tamás Klára (†) / Ujvárossy László (RO) / Ütő Gusztáv (RO)

Az Experimentum. Nagy Pál és tanítványai időszaki kiállítás 2025. június 15-ig tekinthető meg. 

Ez is érdekelheti

Zórád Ernő képregényes élete tíz kockában

1911 októberében született Zórád Ernő grafikus és képregényrajzoló, akinek a neve összeforrott a magyar diafilmgyártással is. Lapozzunk föl egy képzeletbeli, tíz kockából álló képregényt, melyben elmeséljük az életét.

Jótékonysági árverést és kiállítást rendeznek a Vígszínház színművészeinek munkáiból

A Vígszínház művészei ezúttal képzőművészeti alkotásaikkal állnak a közönség elé. A Víg Szalonban december 13-ig megtekinthető VígArt című tárlaton harmincöt alkotás látható, amelyeket jótékonysági árverésre bocsátanak. A művekre november 10-ig lehet licitálni. Az aukció teljes bevételével elhunyt színészkollégák családjait, illetve nehéz helyzetbe került idős színművészeket támogatnak.

Kritikusai először elutasították, Picasso viszont szellemi elődjének tartotta az aixi remetét

Százhúsz éve hunyt el Paul Cézanne francia festő, a posztimpresszionista festészet jelentős alakja.

Egy francia diplomata mesél a művészet helyzetéről a hidegháború legkeményebb éveiben

A napokban nyílt meg a Kiscelli Múzeumban A diplomata. Kultúra a hidegháborúban – Guy Turbet-Delof Budapesten című kiállítás, amely az 1956-os események egyik kevésbé ismert történetét meséli el. Árvai Máriával és Fábián Blankával, a kiállítás kurátoraival beszélgettünk.