Lénárd, másként Leonárd a koraközépkor egyik leghíresebb, legnépszerűbb szentje. Tisztelete a közép-európai, főleg alpesi katolikus néphagyomány legarchaikusabb rétegeiben gyökerezik. Élete elvész a jámbor legendák világában. Biztosan csak annyit tudunk róla, hogy remeteként a VI. században élt Limoges környékén.
Lénárd a bajor – osztrák szakrális tájnak kiváltképpen tisztelt szentje. Kultuszát Andree szerint különösen a ciszterciták terjesztették, akiknek e táj egykorú mezőgazdasági élete sokat köszönhet. Lénárdnak sokféle patronátusa volt: beteg emberek és állatok orvosa, rabok, kovácsok, pásztorok védőszentje. Legendája szerint azt a kegyet kérte a királytól, hogy minden rabot, akit a börtönében fölkeres, engedjen szabadon. Tiszteletére a vastárgyak felajánlása különösen jellemző. Bod Péter megjegyzése szerint olyan kegyelmére méltóztatta volt Isten Lénárdot, hogy ha a foglyok ő róla megemlékeztek, s néki könyörgöttek, elromolván a vas bilintsek, megszabadultak.
Nemzetközi nap a környezet háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért
2001-ben az ENSZ közgyűlése november 6-át A KÖRNYEZET HÁBORÚ ÉS FEGYVERES KONFLIKTUS SORÁN TÖRTÉNŐ KIFOSZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉÉRT VÍVOTT KÜZDELEM NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. Célja felhívni a figyelmet arra, hogy egy fegyveres konfliktus milyen mértékben károsítja az ökoszisztémát és a természeti erőforrásokat – gyakran átnyúlva országhatárokon és generációkon. Szintén ekkor hívták életre az Egyesült Nemzetek Millenniumi Nyilatkozatát, mely hangsúlyozza közös környezetünk megvédésének szükségességét.
Ganz Ábrahám születésnapja – 1814
Az öntőinasból lett gyáros, többszörös feltaláló, GANZ ÁBRAHÁM (Unter-Embrach, 1814. november 6. – Pest, 1867. december 15.) sokgyermekes tanító családban született Svájcban. Először az ácsmesterséget tanulta ki, majd Zürichben öntőinas lett. Húszéves korában vándorútra indult és Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria különböző gyáraiban dolgozott. 1841-ben érkezett Pestre, ahol a Széchenyi által kezdeményezett József Hengermalom Társulat gőzmalmának szerelésében vett részt, majd a vállalat öntödéjében kezdett dolgozni, ahol később első öntőmester lett. 1844-ben önálló öntödét alapított. 1848-ban hadiüzemmé alakult a gyár és ágyúgolyókat öntött a honvédség részére. A szabadságharc leverése után Ganz haditörvényszék elé került és börtönbüntetésre ítélték.
Legnagyobb szakmai sikerét a kéregöntésű – mai szóhasználattal kokillaöntésű – vasúti kocsi kerekek gyártásával érte el, amelynek technológiáját ő dolgozta ki. Az ilyen módszerrel előállított kerekek futófelülete keményebb, kopásállóbb lett az addig ismerteknél. A gyártást 1853-ban kezdték meg, és Ganz 1856-ban már a továbbfejlesztett eljárásra kapott szabadalmi oltalmat. Az eljárás lényege az volt, hogy az öntőforma falát antimon tartalmú masszával kenték be és ezáltal az öntés során az öntöttvas felületen 2–4 mm vastagságú, üvegkeménységű kérget hoztak létre. Ganz az öntési technológiát állandóan javította, tökéletesítette és újabb szabadalmakkal védte. 1853 és 1866 között 59 vasúttársaságnak több mint 86 000 darab kéregöntésű kereket adtak el. Ezenkívül más termékeik is voltak, például készítettek öntöttvas hídszerkezeteket és malomipari hengereket is. A százezredik kéregöntésű vasúti kerék 1867. november 23-án készült el; ennek megünneplésére Ganz Ábrahám vacsorát adott összes alkalmazottja és családtagjaik részére és minden dolgozóját az ünnepi alkalomra veretett ezüst emlékéremmel ajándékozta meg.
Senki sem sejtette, hogy alig néhány hét múlva, sikerei csúcsán – talán az évtizedek óta tartó megfeszített munka következményeképpen - 1867. december 15-én maga vet véget életének.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)
November 6-án történt
Ezen a napon született Ganz Ábrahám vasöntőmester, a magyar nehézipar egyik megteremtője. 1841-ben Svájcból érkezett hazánkba, hogy a József Hengermalomban dolgozzon. Mivel becsapták, kilépett. Önálló vállalkozást indított, és világhírűvé tette a magyar acél- és gépgyártást.
November 6-án történt:
1528 A hajótörést szenvedett Álvar Núnez Cabeza de Vaca spanyol konkvisztádor első európaiként lépett Texas területére. 1789 VI. Piusz pápa kinevezte az első észak-amerikai katolikus püspököt. 1861 Az amerikai polgárháborúban Jefferson Davist választották meg a déli Konföderáció elnökének. 1868 Megalapították az Országgyűlési Könyvtárat. 1892 Megindult a közlekedés a ráckevei HÉV vonalán. 1903 Huszka Jenő Aranyvirág című operettjével megnyílt a budapesti Király Színház. 1921 A nemzetgyűlés elfogadta a Habsburg-ház trónfosztását kimondó törvényt, de a királyság intézményét fenntartotta. 1937 Olaszország csatlakozott a Németország és Japán által az előző évben aláírt Antikomintern Paktumhoz. 1947 A Szovjetunió bejelentette, hogy van atombombája, ezzel megszűnt az amerikai atommonopólium. 1990 Magyarország – a volt szocialista országok közül elsőként – az Európa Tanács 24. tagja lett. 1991 Borisz Jelcin orosz elnök rendeleti úton betiltotta a Szovjetunió Kommunista Pártja és az OSZSZK Kommunista Pártja működését az Orosz Föderáció területén. 2008 A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa jóváhagyta a Magyarországnak nyújtandó 12,3 milliárd eurós (4705 milliárd forint) készenléti hitelkeretet. 2011 Az MSZP-ből kilépett Gyurcsány Ferenc vezetésével létrejött a Demokratikus Koalíció párt.
November 6-án született:
1479 II. Johanna, Kasztília és León királynője 1494 I. (Nagy) Szulejmán török szultán 1661 II. Károly spanyol király, az utolsó Habsburg a spanyol trónon 1753 Mihail Kozlovszkij orosz szobrász 1814 Ganz Ábrahám svájci születésű vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője 1833 Jonas Lie norvég író 1835 Cesare Lombroso olasz orvos, jogász, aki antropológiai jellemzőkből próbált a bűnre való hajlamra következtetni 1858 Vészi József író, költő, lapszerkesztő, a Budapesti Napló alapítója 1878 Csutak Vilmos múzeumigazgató, helytörténész 1880 Baumgarten Ferenc Ferdinánd esztéta, kritikus, hagyatékából jött létre a róla elnevezett díj 1880 Robert Musil osztrák író 1913 Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmrendező 1917 Mihály András Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, az Operaház igazgatója 1923 Molnár Géza József Attila-díjas író, újságíró 1931 Mike Nichols Oscar-díjas amerikai filmrendező 1933 Fakan Balázs dramaturg, forgatókönyvíró 1935 Lipták András Széchenyi-díjas kémikus, akadémikus 1946 Sally Field Oscar-díjas amerikai filmszínésznő 1946 Tolcsvay Béla Kossuth-díjas magyar gitáros, énekes, popzenész 1953 András Edit Németh Lajos-díjas művészettörténész 1955 Paul Romer Nobel-díjas amerikai közgazdász 1970 Ethan Hawke amerikai filmszínész 1988 Emma Stone Oscar-díjas amerikai filmszínésznő
November 6-án halt meg:
1406 VII. Ince, a 204. római pápa 1632 II. Gusztáv Adolf svéd király 1656 IV. János, az első Braganza-házi portugál király 1808 Nemetz József János fizikus, feltaláló 1893 Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző 1943 Némethy Emil gépészmérnök, feltaláló, a repülés egyik magyar úttörője 1958 Szentmártony Aladár Kossuth-díjas gépészmérnök 1968 Charles Munch francia karmester, hegedűművész 1998 Szőts István Kossuth-díjas filmrendező, filmpedagógus 2016 Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, karmester, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója, a Corvin-lánc kitüntetettje
2018 Frieder W. Lichtenhaler német kémikus, az MTA tiszteleti tagja 2019 Karinthy Márton Kossuth-díjas rendező, a Karinthy Színház alapító igazgatója 2020 Kátai Zoltán Kossuth-díjas énekmondó 2021 Bélády László Antal gépészmérnök, informatikus, akadémikus 2022 Edward C. Prescott Nobel-díjas amerikai közgazdász
A képen aGanz Kis Rókus utcai gyárcsarnoka 1922-ben. Forrás: Fortepan, Magyar Földrajzi Múzeum / Diagyűjtemény
