Film készült két hősről, akit elválasztott és összeköt 1956
Egyedi és hiánypótló megközelítésben dolgozta fel két egykori fiatalember ’56-os történetét a Wolframe Filmproduction. Az Őszi március 1956 – „Az ifjú szíve lánglobogva ég” című film alkotói eddig fel nem dolgozott történetet filmesítettek meg a vidéki 56-os eseményeket és az onnan eredeztethető személyes sorsfordulatokat dokumentálva.
Az Őszi március 1956 – „Az ifjú szíve lánglobogva ég” címmel készült dokumentumfilm két fiatal életéről szól, akik sorsa összefonódott az 56-os jászberényi események során. Később különböző utakra sodorta őket sorsuk, de barátságuk azóta is töretlen.
Az alkotók – dr. Csorba László történész és Farkas Csaba producer – azért választották Petőfi szavait alcímként, hogy ezzel is megidézzék az 1956-os forradalom ifjúságát, és egyúttal felhívják a figyelmet arra, hogy az 1956-os forradalom számos eseménye még ma sem eléggé ismert. Egyre kevesebb közöttünk az olyan egykori cselekvő résztvevő vagy kortárs szemtanú, aki teljesebbé tudja tenni a hajdani történtek mozaikképét, ezért fontos és hiánypótló a jászberényi forradalmi események részleteit, majd két résztvevő forradalom leverése utáni sorsát bemutató dokumentumfilm.
Pintér Lajos sebész főorvos, hazánk veronai tiszteletbeli főkonzulja és Gedai István történész numizmatikus, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója olyan történelmi szereplők, akiknek élményei, személyes emlékei közelebb hozhatják a mai nemzedékhez az akkori eseményeket, annak közvetlen tapasztalatát, hogyan teremt a véletlen körülmények és a különleges személyiségek találkozása a lelkes fiatalokból igazi hősöket.
Hősök és keresztutak
A csaknem hetven évvel ezelőtti eseményeket felidézve a szereplők visszatérnek az eredeti helyszínekre, és ott mesélnek a kamerák előtt az eseményekről, érzéseikről. Megelevenedik az a pillanat, amikor a budapesti bölcsészkar hajdani épületében az Egyetemi Forradalmi Bizottság megbízott négy elszánt fiatalt, hogy segítsenek a fővárosi és a vidéki ellenállás összekötésében. A filmben szerepelő vidéki helyszín Jászberény, hiszen Pintér Lajost ehhez a helyhez kötötte ifjúsága, így megfelelő helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkezett. A történet végigköveti 1956. november 4. drámai eseményeit, a túlerővel vívott tűzpárbajokat, a géppisztolyok elrejtését a Zagyvába, majd a menekülést és az utak elválását. Pintér sikeres emigrálását, aktív forradalmi propagandáját a „kádárizmus” hazugságai ellen, továbbá orvosi karrierjét Veronában. Megismerhetjük Gedai fogságba esésének körülményeit is, elítélését, börtönéveit, majd élet- és munkakörülményeinek viszonylagos rendeződését, sőt karrierje fölívelését, amely végül a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói székéig vezetett.
Ahogy a történetek láncolata egybefonódik, a háttérben kibontakoznak egy másik elbeszélés nagyszabású körvonalai is: a barátságok és remények alakulása, egy nemzedék egykori nagyot és szépet akarása, majd meghurcoltatása, és hűsége a nemzeti szabadság és a demokrácia egy életen át emberi tartást adó eszményeihez. A történet keretét egy podcastba ágyazták a készítők, amely unikálissá teszi az alkotást az 56-os filmek sorában.
Az alkotók
A filmet Kázsmér Kálmán rendezte, a forgatókönyvíró dr. Csizmár Edina és dr. Csorba László. A forgatócsoport három országban, több budapesti helyszínen, Jászberényben, Hegyeshalomnál örökítette meg a két főszereplő visszaemlékezéseit. A filmben a nagyközönség számára eddig nem látott fotók, iratok kerültek nyilvánosságra, ezzel is segítve, hogy az 56-os események mozaikdarabjai teljessé váljanak. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült el.
