A Garten Balaton tíznapos kiállítás- és rendezvényfolyam, amelynek célja a kortárs képzőművészet középpontba állítása és a vizuális művészetek értő bemutatása. Az egyik szervezővel, Bánki Ákos képzőművésszel a fesztivál céljairól és programjairól beszélgettünk.

A Garten Balatont négy éve szerveztétek meg először. Hogyan született az ötlet?

2019-ben, egy januári délután Schneller Jánossal, akivel közösen működtetjük a Resident Art Galériát, arról beszélgettünk, hogy milyen jól sikerült a karácsonyi művészeti vásárunk. János bedobta az ötletet, hogy ezt le kellene vinni a Balatonra, mert ott lényegében nincs semmi. Annyira elvadult elképzelés volt, hogy komolyan gondolkodni kezdtünk rajta, hogyan lehetne megvalósítani. Azonnal evidens volt, hogy nem elég sima művészeti vásárban gondolkodni, mert különben unatkozni fogunk. Érdemes társművészeti eseményeket is szervezni mellé.

Hogyan állt össze a koncepció?

Első alkalommal is az volt a legfontosabb, hogy a Garten Balatonon minden a kortárs művészetről szóljon. Nem akartunk elmenni vásári-bazári irányba csak azért, hogy szélesebb közönséget szólítsunk meg. Viszont hittünk abban, hogy a kortárs művészetet is lehet sokak számára vonzó formában tálalni. Már első alkalommal is fontos szándék volt, hogy a laikusok számára is befogadhatóvá tegyük a kortárs képzőművészetet. 

A Garten Balaton alulról szerveződő projekt, amit nulláról kellett felépíteni. Az első két évben közösségi finanszírozásból valósult meg. A barátaink: a gyűjtők, a művészek és a fellépők is sokat segítettek abban, hogy létrejöhessen. A harmadik évben létrehoztuk a Garten Kortárs Művészeti Alapítványt, így már pályázni is tudtunk. Nagy lendületet adott, hogy tavaly bekerültünk a Veszprém–Balaton 2023 támogatott projektjei közé, és ők idén is mellettünk állnak, csakúgy, mint a Nemzeti Kulturális Alap.

Miért épp Lovason indult útjára ez a projekt?

Kihívás volt olyan helyszínt találni, ahol az elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Aztán egy ismerősünk – anélkül, hogy tudta volna, hogy fesztivál megszervezésében gondolkodunk – megmutatta a lovasi Nagy Gyula Galériát, ami egy régi óvodából kialakított kiállítótér nagy kerttel. Nagy Gyula örökösei alapítványi formában működtették, ám épp akkor kezdtek elfáradni, ezért örültek az általunk felvázolt friss koncepciónak.

Idén négy településen már hét kiállítás és közel negyven program közül válogathatnak az érdeklődők. Hogyan terebélyesedett a Garten Balaton az évek során?

Nagy feladat a kortárs művészetet ilyen dózisban levinni egy olyan helyszínre, ahol korábban nem igazán találkoztak vele az emberek. Azt tapasztaltuk, hogy a helyiek az első évben megijedtek tőle, a második évben megfigyelték, a harmadik szezontól kezdve pedig már ők maguk jelentkeztek, hogy szeretnének velünk együttműködni, helyszínt ajánlottak vagy programot javasoltak. 

De nemcsak a helyi közösség bizalmát kellett elnyerni, hanem a járványügyi előírásoknak is meg kellett felelni. A Garten Balatont emiatt a pandémia két éve alatt nem is hívhattuk fesztiválnak. De legalább meg tudtuk rendezni, mert a tömegrendezvények szabadtéren zajlottak. 

Zámbó Attila képzőművész már az első évben csatlakozott hozzánk. A csopaki műtermében a projektjét lehetett megtekinteni, a következő évtől pedig felajánlotta a teret más kiállítások számára. A második fesztivál után Kőrösi Orsolya, a Capa Központ igazgatója keresett meg minket. Mivel neki Felsőörsön van nyaralója, ott szervezne kortárs fotográfiai kiállításokat és programokat, mondta. Így tavaly csatlakozott Felsőörs is, ahol minden a fotográfiáról szól.

A fesztivál fő helyszíne a lovasi Nagy Gyula Galéria, ahol hatvan alkotó közel háromszáz munkája látható majd. Milyen szempontok szerint válogattátok az anyagot?

A tér száz négyzetméteres, kényelmesen ötven kép férne el benne, de ez most olyan vásár, ahol igyekszünk színes válogatást adni a kortárs képzőművészet aktuális irányaiból. Míg korábban volt egy tematika, amire az egész válogatást felhúztuk, idén inkább arra koncentráltunk, hogy a legfiatalabb alkotóktól válogassunk munkákat. Mivel a többi helyszínen több egyéni és csoportos kiállítás is nyílik, ebben a galériában a szigorú koncepció helyett színességre és változatosságra törekedtünk. 

Mi a célja ennek a tárlatnak?

Szeretnénk érzékenyíteni az érdeklődőket; megmutatni nekik, hogy a kortárs művészettől nem kell félni. A központi kiállításon elérhető áron lehet hozzájutni a fiatal alkotók legfrissebb munkáihoz. A tárlat felfedezésélményt kíván nyújtani azoknak a műkedvelőknek, akik kevésbé tájékozottak a fiatal kortárs művészetben. A látogatók gyakran itt vásárolják meg az első műtárgyukat, amit nyilvánvalóan nem befektetési céllal szereznek meg, hanem azért, mert az adott vizuális nyelv megszólítja őket.

Milyen kiállítások nyílnak még?

A lovasi lovaspályán Szabad a pálya! címmel 28 grafikusművész munkáiból válogattunk. A veszprémi Sós Gergő Monoton Monokróm című kiállítása az önkormányzat épületében nyílik meg. A község másik végében, a Márffy Ház ligetében Kása Béla indiai fotóit lehet megtekinteni. Csopakon a ZM+G galériában Verebics Ágnes egyéni kamarakiállításán a művész hibrid lényei, állat- és emberportréi láthatók, a kultúrházban pedig a Skurc Group állít ki.

Felsőörsön a Fotóudvarban és Alsóörsön a Török-házban több mint húsz alkotó közreműködésével a Capa Központ programja valósul meg. A szabadtéri és a beltéri fotókiállításokon bemutatott művek ezúttal az étkezés és a fotográfia összefüggéseit vizsgálják. A tíz napon át tartó beszélgetések, tárlatvezetések, irodalmi programok és filmvetítések is e téma köré szerveződnek. Az eseménysorozatot Mautner Zsófia nyitja meg, akivel a felsőörsi Civilház udvari pódiumán Cserna-Szabó András író főzni és beszélgetni is fog. Kertmozi is lesz Robert Capa életéről. Az alsóörsi nemzetközi kiállítás szervezésében a Capa Központ mellett partnerünk az Osztrák Kulturális Fórum és a veszprémi Művészetek Háza is.

Hogyan zajlik majd a megnyitó?

A pandémia óta először nevezhetjük magunkat fesztiválnak. Ennek szellemében egyszerre öt kiállítás nyílik meg a községben. Ha valaki eljön, a központi kiállítás hivatalos megnyitója után bejárhatja a falut, és megnézheti a többi kiállítást is. A napot koncerttel zárjuk, másnap pedig az egyéni kiállítások megnyitója zajlik majd. A kiállítások gyalogosan is bejárhatók, de biciklitúrát is szervezünk a megtekintésükre, így a műélvezet sportolással, kirándulással is összeköthető. 

Bár erősen a műkedvelő közönségre fókuszáltok, olyan programokkal is készültök, amelyek a szakmát szólítják meg.

Már az első évtől kezdve törekszünk arra, hogy legyenek fontos és hiánypótló beszélgetések a szakma számára. De az is szempont, hogy a laikusok számára érdekesek legyenek. Az első évben emiatt hívtuk meg Alföldi Róbertet, akivel a fotóiról beszélgettünk, és Barabási Albert-László is volt már a vendégünk.

A pódiumbeszélgetéseket úgy szerkesztjük, hogy a mi érdeklődésünket is kövessék. Idén meghívtuk például fiatal műkereskedő barátainkat, Erdész Barnát, az East of Eden galéria vezetőjét és Nagyházi Lőrincet, a NACO galéria alapítóját, akik mindketten beleszülettek a műkereskedelembe. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a női jelenlét hogyan értelmeződik ebben a szcénában, ezért idén Vizi Katát, a debreceni Modem igazgatóját és Sárvári Zitát, a Heart and Cherry művészeti ügynökség tulajdonosát is egy asztalhoz ültetjük. Gyűjtői estjeinken nagy magángyűjtemények tulajdonosaival, Hradszki Lászlóval és Zimányi Lászóval beszélgetünk.

Az egyéb társművészeti események hogyan kapcsolódnak a kiállításokhoz és a képzőművészeti programokhoz?

Az mindig szempont, hogy társművészeti programok is kapcsolódjanak a képzőművészethez. Olyan filmeket vetítünk, amelyeknek van valamilyen képzőművészeti vonatkozásuk. Olyan zenészek lépnek fel, akik képzőművészként is tevékenyek; olyan irodalmi estekkel készülünk, amelyek kapcsolatba hozhatók a vizuális kultúrával.

Ezenfelül pedig próbálunk mindig megújulni, és törekszünk a frissességre. A kertmoziban vetítjük a képzőművész Buharov testvérek Melegvizek országa című filmjét és az El akartam rejtőzni című alkotást, Antonio Ligabue festőzseni életének kitűnő játékfilmes feldolgozását. A Goya-gyilkosságok két főszereplőjének művészettörténeti ismeretek birtokában kell nekivágnia a nyomozás tekervényes útvesztőjének. Kovásznai György Habfürdő című animációs filmje pedig azért különleges, mert a 20. századi festészet által ihletve egészen egyedülálló vizuális élményt kínál.

A zenei programokat igyekeztünk experimentális irányba elvinni. Lesz Tudósok-koncert, a színpadon fellép majd Huba és Vazul, a kísérleti elektroakusztikus blues utazó zenészei, majd a Kurtág és Ligeti zenéjét játszó Zétényi Tamás és Gadó Gábor, sőt a Cseh Tamás dalait a legautentikusabban megszólaltató Vodku fiai is. Tandori Dezső-esttel is készülünk: a költő hanglemezeiből Pándi Balázs válogat.

Külön öröm számunkra hogy az évek óta Lovason élő Fenyvesi Ottó költő-képzőművésszel irodalmi esteknek is helyt ad a kert.

DrMáriással több programon is lehet majd találkozni: koncertezik, Topor Tündével beszélget, tárlatvezetést tart.

Úgy tűnhet, hogy DrMáriás kiemelt szereplője a fesztiválnak, de ez spontán alakult így. DrÚR régi barátunk és projektjeink rendszeres résztvevője. Viszont mivel elég populáris művész, és már tavaly is népszerű volt a könyvbemutatója, idén is mindenképpen szerettük volna meghívni. A lelkesedésének is köszönhető, hogy több program épül a személye köré.

Gyerekek számára is készültök programokkal?

Családbarát fesztivál vagyunk. Ez abból is adódik, hogy a szervezők mindegyike családos ember. Szerettünk volna a kisebbek számára is olyan környezetet kialakítani, hogy jól érezzék magukat nálunk. Ne az anyukájuk szoknyáját húzzák, hogy „gyere, mami, menjünk már!”. Az első évben gyereksarkot alakítottunk ki, ami meglepően jól működött. Míg a szülők a kiállításon elmerültek a képek világában, a gyerekek kreatívak lehettek. A második és a harmadik évben rajztábort szerveztünk, ahol különféle képzőművészeti technikákba lehetett belekóstolni. Idén pedig a dráma és a kreatív írás eszközeivel járjuk körül a képek világát Zámbó Bianka művészetpedagógus segítségével. Foglalkoztatófüzetekkel is készülünk.

Az utóbbi években a nyári időszakban láthatóan egyre nyüzsgőbb kortárs művészeti helyszínné válik a Balaton.

Én is így érzékelem. Míg korábban csak főként helyi, zárt események és művésztelepek voltak ott, ma már több, a kortárs művészettel foglalkozó galéria és fesztivál is jelen van. Ezek természetesen nem konkurensei egymásnak, de kulturálisan színesítik a térséget, és erősítik a kortárs művészet jelenlétét.

A Garten Balaton augusztus 5. és 14. között várja az érdeklődőket.

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu