Zenélni önmagában is emelkedett állapot – Gerendás Péter 70
A hetvenes évek második felében a Latin-Amerika világát idéző Láma együttes vezetőjeként ismerhettük meg, a kemény rock tündöklése idején a Locomotiv GT-vel és Zoránnal is sikeresen turnézott, majd pár éves norvégiai vendéglátózás után a rendszerváltozás környékén szólistaként bukkant fel újra. Azóta másfél tucat önálló nagylemezt jelentetett meg. Emellett (lírai) dalokat írt többek között Zoránnak, Koncz Zsuzsának, Katona Klárinak és Friderikának, illetve számos színházi darabhoz komponált zenét. Kilenc gyermek édesapja. Gerendás Péter ma ünnepli hetvenedik születésnapját.
„Szeretném azt a törődést és szeretetet továbbvinni, amit én is kaptam. Igyekszem minél több időt tölteni a gyerekeimmel, ami lelkiismeret-furdalás nélkül nehezen megy, mert gyakran érzem a nagy számok törvénye miatt, hogy lehetetlen ugyanannyi időt lenni mindegyikükkel” – nyilatkozta 2016 májusában a Librariusnak, utalva arra, hogy három házasságából összesen kilenc gyermeke született. És hát persze sokukkal zenélni és fellépni is szokott együtt. Legutóbb a Magyar Zene Házában.
Mint tíz éve az említett interjúban Gerendás Péter mesélte: „Az egy egészen különleges élmény, szabályosan együtt dobban a szívünk ilyenkor. Ha nem zenével foglalkoznék, hanem például hentes lennék, és együtt vágnánk a húst a gyerekekkel, valószínűleg akkor is nagyon örülnék, hogy továbbadtam valamit. De amikor zenélünk, az valami egészen más, és nagyon nehéz összehasonlítani más mesterségekkel. Zenélni önmagában is emelkedett állapot, és az egy nagyon különleges élmény, amikor másokkal összefonódsz a színpadon. Ha az ember ráadásul a saját gyermekeivel zenél együtt, az még intenzívebb élmény.”
Láma – Szólj hozzám egy-két jó szót (1981)
Ötven évvel ezelőtt alapította meg a dél-amerikai ihletésű zenét játszó Láma együttest, mellyel hosszú éveken át koncertezett, sikerrel, még ha az akkori, állami monopolhelyzetet élvező Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál a formációnak se önálló kislemeze, se LP-je nem jelent meg. Aztán úgy döntött, más pályatársaihoz hasonlóan ő is a nyugati vendéglátózásban merül el, négy évet norvég szállodák bárjaiban énekelt, aztán 1988-ban újra felbukkant a hazai popéletben, és Hóból vagyok című szerzeményével megnyerte a Magyar Televízió Dalversenyét. De még évekbe telt, mire a rendszerváltozás után önálló albumként (908) publikálhatta kompozícióit.
Gerendás Péter – Hóból vagyok (1992)
Pedig ekkor már szerzőként is egyre több felkérést kapott. A következő években bizonyos körökben nemcsak keresett sessionzenész lett, de többek között Koncz Zsuzsának és Zoránnak írt lírai dalokat, illetve olyan szerzőtársakkal dolgozott együtt, mint Bródy János, Sztevanovity Dusán, Demjén Ferenc, Somló Tamás vagy Dés László.
Zorán és Gerendás Péter – Szép Júlia (Live, 2005)
De hát elsősorban mégiscsak szerző-előadó, aki 1992 óta másfél tucat szólóalbumot jelentetett meg. 2000-ben a Kamaszkorom legszebb dala című albumán vonósnégyessel dolgozza fel a hatvanas-hetvenes évek általa legjobbnak tartott, mára legendássá nemesedett angolszász dalait. (Pár cím a lemezről: Blowing In The Wind, A Whiter Shade Of Pale, Yesterday, Come Together, Angie, Hotel California.)
Az új évezredben a legnagyobb port a 2005-ben kiadott Apák könyve kavart, mely voltaképpen Vámos Miklós hasonló című családregényének zenei változata. Rangos szövegírók írták a dalok szövegeit (Faludy György, Bereményi Géza, Karafiáth Orsolya, Fodor Ákos, Bródy János, Nemes István, Fábri Péter, Fekete György, Sztevanovity Dusán, Horváth Attila), mert Gerendás fontosnak tartotta, hogy több nézőpont is jelen legyen a korongon. És persze kiderült, hogy nem mindenki volt olyan szerencsés, mint ő, aki szerető apa mellett nőtt fel (sokszor furcsa is énekelni az élményeivel ellentétes szövegeket). Az Apák könyve után többek között a Pannon Filharmonikusokkal koncertezett (pályája során amúgy rendszeresen játszott fúvósokkal és ütősökkel kiegészített klasszikus zenekarokkal), Faludy György verseit zenésítette meg, és általában kétévente hanglemez formájában elénk gurította legújabb szerzeményeinek gyűjteményét.
2013 tavaszán egy kultikussá lett búcsúlevelében világgá kürtölte emigrálását. Ahogy másfél évvel később a hvg.hu-nak nyilatkozta, a legszívesebben elfelejtené az egészet. „Amit írtam, azt komolyan gondoltam, az pedig, hogy végül is itthon maradtam, nem hiszem, hogy különösebb magyarázatra szorulna. Egyébként sem volt ez egy eldöntött dolog. Nem a reptérről, a becsekkolás után írtam, hanem egy elkeseredett pillanatban, az otthonomban. Az ember ide született, ezt az anyanyelvet beszéli, itt vannak a rokonai, a barátai, itt van a közönsége és egy életmű, amely mögötte van. Lehetetlen-e elhagyni az országot, nem tudom, mert sokan megteszik, de én úgy döntöttem, itt folytatom.”
Gerendás Péter – Ha láthatnám újra (2015)
Gerendás Péter az utóbbi években előszeretettel lép színpadra az időközben felnőtt gyermekeivel. Mint tette azt április 9-én a Magyar Zene Házában, ahol a világot járó Gerendás Hanna (zongora), az amúgy az Azahriah-produkcióban játszó Gerendás Ruben (basszusgitár), illetve a jelenleg Los Angelesben élő, ott saját stúdiót vezető Gerendás Dániel (dob) volt a partnere.
