Számítógépes sorsolástól a Demjén-lázig: négy évtized a magyar zenés filmek tükrében

Kopaszkutya (1981) – Folytatás a Főnök nélkül

A Szomjas György rendezte mozi úttörő munka. Egy képzeletbeli banda a Colorado történetét meséli el, bemutatva a nyolcvanas évek Magyarországát. A fikció valóságalapját a Hobo Blues Band története adja, maguk a szereplők az együttes tagjai (Földes László Hobo, Deák Bill Gyula, Póka Egon, Kőrös József, Szénich János, Pálmai Zoltán), illetve a Főnököt alakító Schuster Lóránt. Ő a P. Mobil főnöke. Ő az, aki a zárójelenetben, az Illatos úti sintértelepen, Maraczky Istvánnal elléggitározza az Utolsó cigaretta riffjét. Ez mintegy utat nyitna a folytatásnak, amely a P. Mobilról szólna. A folytatás elkészült. A Kopaszkutya Kettő azonban nem Mobil-film, nem az eredeti folytatáshoz írt Kutyából szalonna lemez számai szónak, az dokumentumfilm, a HBB-ről.

A Koncert (1981) – Számítógéppel sorsolt rocktörténelem

Az első magyar koncertfilm egy rendkívüli és egyszerinek szánt kulturális eseményt rögzített: az akkor már nyolc éve feloszlott legendás zenekar, az Illés fellépését örökítette meg. A projekt ötlete az 1980-ban, a Zeneműkiadó gondozásában megjelent Szörényi–Bródy című könyv sikerén felbuzdulva született. Az eredeti elképzelés szerint a szerző, Koltay Gábor dokumentumfilmet forgatott volna az Illés múltjáról, azonban a szűkös archív anyagok miatt újratervezték a projektet. A megoldás egy igazi szenzáció lett: az együttes vállalta, hogy egyetlen este erejéig újra együtt lépnek színpadra. A bulit abba a Nemzeti Sportcsarnokba szervezték, amelynek már megvolt a maga rocktörténelme, lévén 1963. május 3-án ott rendezték az első nagyszabású magyar beat-rock koncertet – ami botránnyal végződött. Az azóta porig égett Budapest Sportcsarnok még tervezőasztalon létezett csupán, ezért adott koncertet mindössze háromezer ember előtt 1981. március 26-án az Illés. A szűkös Nemzeti Sportcsarnokban színpadra lépett a teljes KITT Egylet (Koncz Zsuzsa, az Illés, Tolcsvay és a Trió), valamint a Fonográf. Mivel a hatalmas érdeklődés miatt a rajongóknak csupán a töredéke férhetett be a csarnokba, a rendező Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a Mafilm egy nálunk példa nélküli módszerhez folyamodott: számítógépes sorsolás útján osztotta ki a belépőjegyeket.

István, a király (1984) – Itthon kultusz, külföldön elvérzett

Szörényi Levente és Bródy János rockoperájának 1983-as városligeti – azóta Királydombként ismert – ősbemutatójáról egy hatalmas tömegeket vonzó moziváltozat készült, amely 1984 tavaszán került a hazai filmszínházakba. A produkció hátterében komoly szervezési bravúr állt: a hagyományos színházi bemutatót az akkori Szánkózó-dombon nem engedélyezték a hatóságok. A patthelyzetet feloldva Koltay Gábor rendező és Nemeskürty István producer egy nyilvános forgatást talált ki, így valósulhatott meg az előadás.

Bár a rockopera moziváltozata itthon vitathatatlanul kultikus státuszba emelkedett, az egykori Illés-frontember visszaemlékezései szerint az angliai szakmabeliek egyszerűen nem tudtak mit kezdeni az alkotással. Emiatt a külföldi turnélehetőség befuccsolt, pedig a darabot Tim Rice, Andrew Lloyd Webber állandó szövegírója is megtekintette magyarországi látogatása során. Rice komoly tervekkel érkezett: meg akarta írni az angol nyelvű szövegkönyvet egy Broadway-bemutatóhoz, amelyet követően az amerikai televíziók is sugározták volna a rockoperát.

„No, meglátta a filmet, és annyi volt bármiféle együttműködésnek. Nem tudott vele mit kezdeni, nem volt olyan színvonalú alkotás, hogy Amerikában bedobja a tévébe, vagy bárkinek megmutassa. Komolytalan hatást keltett az egész” – emlékezett vissza a történtekre Szörényi Levente.

Omega, Omega, Omega (1984) – Formabontó látomás a vadonatúj arénában

Ugyancsak 1984-ben mutatták be Jancsó Miklós és Hernádi Gyula formabontó koncertfilmjeit, amelyet az Omega együttes 1982-es, ami a Budapest Sportcsarnokban megtartott jubileumi koncertjei alapján készült. Az együttes ekkor ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. A közönség valósággal megőrült a produkcióért: a jegyeket szinte aznap elkapkodták. Nemcsak az első estére, hanem másnapra, a következő napra, sőt az első koncert előtti „nulladik” napra, majd még egy újabb pótnapra is.

Azon esztendőben adták át Magyarország addigi legnagyobb sportcsarnokát, ahol még akkor olyan sztárok léptek színpadra, mint a Saga, a Hungária a Hotel Menthol show-val, a Talking Heads, valamint az Omega bulija után Tina Turner.

Moziklip (1987) – Tímár Péter újabb vizuális kísérlete

A nyolcvanas évek végén egy igazi egyszemélyes szerzői bravúr érkezett a mozikba, tudniillik a Moziklip című alkotást Tímár Péter írta, fényképezte, vágta és rendezte, ráadásul a különleges trükköket szintén ő maga készítette. Tímár úgy vélte, hogy a videóklip a kor új, önálló művészeti formája, így megkísérelte a mozivászonra adaptálni ezt a modern – Nyugaton elsősorban a lemezeladásokat ösztönző – audiovizuális formát.

A filmben a korszak legnépszerűbb hazai előadói (többek között Komár László, a VʼMoto-Rock, a Sziámi, Katona Klári és Kentaur) tűnnek fel, átfogó pillanatképet kínálva az akkori pop-rock szcénáról, az alternatív bandáktól kezdve egészen a fősodorbeli popzenészekig. A rendező olyan gyöngyszemeket alkotott a vásznon, mint Varga Miklós előadásában a Cseh Tamás–Bereményi Géza páros által jegyzett Munkásszállás, valamint a Napoleon Boulevard, Anita vagy éppen Korom drámai etűdjei – igaz, mára mindhárman a múlt ködébe vesztek.

Szerelmes szívek (1991) – A rendszerváltás rock and rollja

Az 1991-es esztendő legnézettebb hazai mozifilmje a műfaj igazi mestere, Dobray György nevéhez fűződik, akinek rendezői hírnevét korábban a Szerelem első vérig, a Szerelem második vérig és a Szerelem utolsó vérig trilógia alapozta meg. A Szerelmes szívek egy ízig-vérig zenés ifjúsági film, amely Szandi élettörténetén – már ha egy 15 éves lány esetében ez a kifejezés helytálló leírás – és főszereplésével készült el. A mozidarab Fenyő Miklós dalaival és aktív közreműködésével valósult meg, s tökéletesen lovagolta meg a kilencvenes évek elejének hazai poplázát.

Made in Hungaria (2009) – Angyalföldi rock and roll

A Szandit felfedező, menedzselő és a zenéjét producerként jegyző Fenyő Miklós saját életét meséli el az általa és Tasnádi István által írt nagy sikerű zenés színdarab. A művet legelőször 2001-ben mutatták be a József Attila Színházban. Ebből a színpadi sikerből készített látványos filmfeldolgozást Fonyó Gergely, a 2001-es Cseh Tamás-film rendezője. A mozi valósággal hemzseg az 1950-es és 1960-as évek klasszikus rock and roll slágereitől, köztük természetesen a Hungária együttes néhány ikonikus nótájával.

Hogyan tudnék élni nélküled (2024) – Demjén-slágerek és a színházi jövő

A hazai zenés filmek sorát a 2024-es premier, a Hogyan tudnék élni nélküled folytatja, amelyet ezúttal Demjén Ferenc halhatatlan slágerei hordoznak a hátukon. A film a bemutatóját követően két évvel az Erkel Színházban aratott a mozis premierhez hasonló, átütő sikert. Ezt a sikert meglovagolva azóta már el is készült a mozi folytatása, amelyet Orosz Dénes helyett a Sárkányok Kabul felett című alkotást is színpadra segítő Dyga Zsombor rendezett. A darab jövője is biztosított: a színpadi adaptációt már beígérte Szente Vajk, az Erkel Színház igazgatója.

Címlapfotó: Királydomb. Szörényi Levente–Bródy János: István, a király című rockopera bemutatója és filmfelvétele 1983. augusztus 18-án, rendező Koltai Gábor. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás